Dr. Kovács János : Egyetemes és magyar agrárfejlődés

Kiadó:
Agroinform Kiadó
Ára:
3800 Ft,-
ISBN:
963050208407
Oldalak száma:
312
Könyv mérete:
168x238 mm x mm
Leírás:

Saját élelmiszerszükségletük kielégítésének módja és szintje jelenti a mindenkori emberi közösségek, társadalmak létezésének alapját. Az egyes civilizációk kialakulása is annak volt függvénye, hogy sikerült-e olyan élelmiszer önellátást kialakítani, amely egész évben biztosította a közösség szükségleteit, továbbá, hogy az előteremtés milyen részarányban kötötte le a rendelkezésre álló munkaerő kapacitást. Kialakulásban jól elkülönül e tekintetben a kölesre és rizsre, a búzára és árpára, valamint a kukoricára és burgonyára, mint alapvető tömegétkeztetési cikkre épülő kultúrák köre. Ennek megfelelően vizsgáljuk a kínai, a mezopotámiai, egyiptomi, római és az inka civilizációs fejlődés alakulását. Nem foglalkozunk részleteiben a nomád népek vándorló állattartásával, annak fejlődési kérdéseivel, mivel a növénytermesztésre épülő állattenyésztés jelentett igazi előre vivő erőt. Ezen népek következésképpen akkor kapcsolódtak be a világfejlődési folyamatokba, amikor letelepedve – gyakran meggyengült birodalmakat, államokat elfoglalva, helyükbe lépve – megkezdték meghatározott területhez kötött, államisággal jellemezhető történelmi szakaszukat.

Az egyetemes agrárfejlődés azokat a társadalmakat elemzi, tárja fel kialakulásuk, tündöklésük és bukásuk összefüggésrendszerét, amelyek hatással voltak a világfejlődésre, eredményeik önálló életre kelve tovább hatottak, más társadalmi szerveződések, államok életébe beépülve juttatták el az emberiséget a mához. A hatást mindenek előtt európai szemmel vizsgáljuk. Kiemelten fő szempont az európai fejlődést befolyásoló történelmi előzmények összefoglalása. A kontinens agrárfejlődésének főbb állomásain keresztül eljutunk a jelen állapotig, amely egyben magában hordozza a közeljövő adottságait.

A múlt nem tűnik el nyomtalanul. Az új fejlődési irányokba általában már az induláskor bekódolódik a bukás is, hiszen változnak azok a körülmények, amelyek létrehozták, a kialakult, megszilárdult struktúra pedig nem szívesen változtat bevált, törvényekkel körülbástyázott rendszerén, ezért az újjal szemben mindig bizalmatlan, visszafogott, sőt igen gyakran ellenséges. Következésképpen a kifejletekig eljutó jelentős folyamatok észrevétlenül indulnak el, felfutásuk, kiteljesülésük annak is függvénye, hogy a szükségszerűség felismerése megfelelő időben történik-e. A fejlődés feltartóztathatatlan. Viktor Hugo megfogalmazása szerint „nincs erősebb dolog a világon, mint egy eszme, amelynek eljött az ideje”. Az új gondolat érvényre jutása túl korai közgondolkodásba kerülés esetén lelassul, vagy eltolódik, esetleg más helyre tevődik át és sok áldozatot követel, mert a hatalom még erős pozícióban hathatós retorziót képes kifejteni a számára nem kívánatos változások ellen, A jelentősebb változások általában éles küzdelem eredményeként születnek meg.

A világfejlődésre történő hatáshoz méret is kell, de ennél is fontosabb a gyorsaság, a helyzetfelismerés, és a hatékonyságot leginkább szolgáló társadalmi struktúra kiépítése. Az anyagi mellé a szellemi gazdagságot mindenképpen muszáj párosítani. Tudatosság nem képzelhető el a cselekvés előkészítése, szellemi megalapozása, elvi síkon történő lefuttatása nélkül. A társadalmi-, politikai- és gazdasági fejlődés szempontjából vizsgálva semminek nincs nagyobb gyakorlati haszna, jelentősége, mint egy jó elméletnek.

A mai korhoz közeledve egyre kisebb időközök kerülnek megtárgyalásra. Olyan kérdésekre is jut figyelem, amelyekhez hasonlóak korábban elhagyható részletként tartva nem említődnek. Ennek oka a mai időszakra való hatás eltérőségében van. A közelmúltnak nagyobb befolyásoló ereje van napjainkra, sőt mivel a mai események közvetlen folytatása a jövő, nem kerülhető meg a szembenézés a jelen szakmai-közéleti és politikai szereplői tevékenységének prognosztizálható következményeivel sem. Az agrártörténeti művek olvasásához szokott szemek kevés nevet találnak a magyar agrárfejlődés taglalásakor. Tudatosan csak a fejlődésre jelentős pozitív hatással lévők kerültek név szerint kiemelésre, mivel alapjában nem a történetiség, hanem a szerves fejlődés bemutatása a cél. A negatív szereplők neve szinte elő sem fordul, csupán utalás történik „munkásságukra”. A mai egyetemi hallgatók számára már történelem a szövetkezeti éra, így annak bemutatása is a múltba illeszkedés folyamatába került.

A múlt, a jelen és a közeljövő tárgyalása nem kerülheti meg az aktuálpolitikai kérdéseket, a közelmúltban közéleti szerepet vállaló, ma élő személyek említését, jelenünk elemzését. Középpontban a mai folyamatok fejlődés meghatározó hatásának vizsgálata áll.
A globalizációs folyamat kiszélesíti az áttekintést, így a jelent valamint a közeljövőt már világszemlélettel vizsgáljuk. Eközben magyarok maradunk, és kiindulási pontunk mindvégig a magyar-, az európai- és a világfejlődés összevetése. Súlyt helyezünk annak kimutatására, hogy a világörökségből mit vettünk át államalapításunkkor, illetőleg a kialakulási időszakban, majd hogyan tartottunk lépést más nemzetekkel, mit kaptunk, és mit adtunk mi a világnak, milyen részünk van abban, hogy az fejlődésében a mai szintre jutott. Jelen helyzetünk évszázadok, sőt egy évezred történései egymásra rakódásának eredményeként jött létre. Az egyes fejlődési szakaszok eredményei, hibái már adottságként jelentkeznek az utánuk következőkben.

A múlt tanulságainak számba vétele, a jelen elemzése akkor nyeri el értelmét, ha abból tanulni tudunk, képessé tesszük magunkat a jövőnket meghatározó valós összefüggések időben történő felismerésére, és olyan fejlődési pályát jelölünk ki saját magunk számára, ami megvalósítható, és illeszkedik a világfolyamatokhoz. A munka ezért nem áll meg a múlt összegzésénél, hanem továbbmenve a jelen helyzet értékelésén keresztül eljut a múltból és a jelenből következő jövőbeni lehetőségek bemutatásáig.

A globalizációnak több az előnye, mint a hátránya. Ennek is köszönhetően terjedt el, és halad domináns, mindent eluraló jellege felé. Figyelemmel kell lenni a „felgyorsult időre”, a politikai természetű döntések egyre növekvő, sőt esetenként mindent eldöntő gazdasági kihatásaira. Nem félni kell a globalizálódástól, elutasítani, mint valamiféle nemzetre leselkedő veszélyt, hanem arra törekedni, hogy a legtöbb hasznot húzzuk belőle.

Korunkban zajló változások meghatározó momentumainak helyes felismerése által kihasználhatóvá válnak a kedvező világfolyamatok, csökkenthetőek a negatív hatások, és ami a leglényegesebb, elkerülhetők lehetnek a sodródási periódusok, melyek nagy veszélye abban rejlik, hogy elhúzódóvá válva elvezethetnek a katasztrofális leépülésig, sőt az elkallódásig is.
A fejlődéstörténeti tanulságok éppen arra intenek, hogy az elmúlt ezer év önmagában nem garancia a következőre.

3800 Ft,-

A megrendelő szállítási adatai átadásra kerülnek az Agroinform Kiadó és Nyomda Kft. részére a kiadvány kiszállítása céljából.

Tartalomjegyzék

Tartalomjegyzék

Bevezetés       

I.   Az ősi társadalmak – mezőgazdaságuk kialakulása, formái       
II. Az ókori társadalmak mezőgazdasága   

   
1.  Mezopotámia történelmének sumér szakasza       
A társadalmi berendezkedés alapjai, ideológiai rendszere       
Mezopotámia rövid története     
A mezőgazdasági termelés kialakulása és fejlődése       

2.  Kína     
A kínai gondolkodás sajátosságai, ókori fejlődése      
Kína rövid története a XX. századig    
Kína mezőgazdasága – termelési és társadalmi összefüggések 

3.  Az ókori Egyiptom       
Az egyiptomi társadalom alapja      
Az ókori Egyiptom rövid története     
Egyiptom mezőgazdasága – termelési és társadalmi összefüggések    

4.  Az Inka Birodalom (amerikai földrész)   

Az amerikai fejlődés sajátosságai   
A mezőgazdaság fejlődése       

5.  A Római Birodalom       
Róma társadalmi berendezkedésének alapjai, ideológiai rendszere       
A Római Birodalom rövid története      
A mezőgazdaság fejlődése       
A föld, mint a római gazdaság alapja      
Szabad földművesek és rabszolgák       
A rómaiak gazdálkodása      
Termékfeldolgozás, értékesítés     
A gazdálkodók lakóházai, gazdasági épületei       

III. Európa agrárgazdaságának feudalista fejlődése a középkorban (VI–XV. század)    

  1. A feudalista társadalmi rend kialakulásának időszaka (VI–VIII. század)    
  2. A kezdeti feudalizmus és a felvirágzás kora (IX–XII. század)      
  3. A feudalizmus kiteljesedése (XIII–XV. század)      
  4. A feudalizmus hanyatlása (XV. század második fele)       

IV. A mezőgazdaság fejlődése a kapitalizmus időszakában (XV–XX. század)    

  1. A kapitalista fejlődés megindulásának kiváltó okai, sajátosságai     
  2. Az ideológiai rendszer változása, a gazdasági élet és a tudomány fejlődésének társadalmi hatásai       
  3. Nyugat-Európa mezőgazdaságának fejlődése a kora-kapitalizmusban       
  4. A kifejlett kapitalista mezőgazdaság működése    
  5. A termelés világméretű szerveződésűvé válása      
  6. A világrendszerek kiépülése, a multinacionális termelési rendszerek kora       

V.   A magyar agrárgazdaság fejlődésének története  

  1. A honfoglalás kori földművelés és állattartás       
  2. A feudális gazdálkodás kialakulása       
  3. A földesúri királyság ideje       
  4. A nagy hűbérúri rendszer kora       
  5. A három részre szakadt ország      
  6. Az újraegyesítés       
  7. A feudalizmus alkonya       
  8. Jobbágyfelszabadítás – a feudalizmusból a kapitalizmusba       
  9. Az önkényuralom időszaka      
  10. Mezőgazdaságunk a monarchia létrejöttétől a bukásáig    
  11. A mezőgazdaság a két világháború között     
  12. A magyar mezőgazdaság a második világháborúban (1939–1945)      
  13. A háborús sebek eltüntetése, a földreform, a kollektivizálás kezdete      
  14. A szövetkezeti rendszer kiterjesztése és megszilárdulása    
  15. A magyar agrárgazdaság aranykora      
  16. A fejlődés megtörésétől a rendszerváltozás kapujáig     
  17. A rendszerváltozás ideje     

VI.  A világ mezőgazdaság-fejlődésének helyzete, irányai      
VII. A mai magyar agrárgazdaság helyzete, fejlődésének lehetséges irányai    
  
Felhasznált irodalom       
A képek forrásai      

Mellékletek      
1.    sz. melléklet: Összehasonlító szemelvény a mezőgazdaságban használt mértékegységekről       
2.    sz. melléklet: A termesztett növények származási helyei (szemelvény)

[bezárás x]