Műholddal az aszály ellen? – Interjú

A „WREN – Klímaalkalmazkodást támogató monitoring és predikciós eljárás kidolgozása" című projekt keretében „Műholddal az aszály ellen" címmel projektindító rendezvényt szervezett a konzorciumvezető Combit Számítástechnikai Zrt. májusban. A projekt felkeltette érdeklődésünket, ezért megkerestük Simon Lászlót, a Combit Zrt. képviselőjét, hogy egy interjú keretében részletesen beszámolhassunk a projektről és az elnyert 756,55 millió forintos európai uniós támogatás részleteiről.

Milyen hiányosságok késztették a fejlesztőket ennek az innovációnak a kifejlesztésére?

A projekt szereplői ezelőtt másfél évvel kezdtek el egy jövőipari park létrehozása kapcsán beszélgetni egymással. A szervezetek korábbi tapasztalataiból és kompetenciáiból kiindulva, egy véletlen szerencse kapcsán ötlött fel egy ilyen projekt lehetősége. Az Óbudai Egyetem, a C3S Kft. és a Combit Zrt. között folytatott beszélgetések során, lépésről-lépésre körvonalazódott a projekt. A szervezetek szinergiái lehetővé tették, hogy a témát teljes mélységében kidolgozzuk. A munka egy pontján éreztük, hogy a Széchenyi Egyetem mezőgazdasági tapasztalatai egy újabb lökést tudnak adni a projektnek. Így véglegesedett a kivitelezői kör.

Simon László – fotó: Combit Számítástechnikai Zrt.

A két alappillért a C3S Kft. műholdkészítési tapasztalata, és a Combit Zrt. aszálymonitoring területén megszerzett korábbi tapasztalatai adták. Horváth Gyula, a C3S Kft. ügyvezetője látta, hogy a műholdakra szerelhető távérzékelőknek komoly lehetőségei vannak a mezőgazdaság számára, a klímaalkalmazkodás elősegítésére.

Cégünknek voltak ismeretei a jelenlegi aszálymonitoring-rendszerekről, és azok korlátairól. Vízügyi szakemberekkel konzultálva érezhető volt, hogy egy ilyen monitoring rendszer kidolgozása sokat tudna segíteni a jelenleg végzett munkájukon. Persze ez a segítségnyújtás kölcsönös – a jelenlegi nagy pontosságú adatok fontos bemenő paraméterei a rendszerünknek. Segítségükkel leszünk képesek kalibrálni és pontosítani az algoritmusainkat.

A WREN bemutatkozó anyagában olvashattuk, hogy "a valós idejű, komplex döntéstámogató rendszer gyakorlati használata során képes lesz a jelenlegi aszálymonitoring rendszerek térbeli és időbeli felbontásának javítására." Ez mit jelent a gyakorlatban? Jelenleg milyen a felbontás?

Az OVF komolyan veszi az aszály kezelését. Rendkívül precíz formában jelöltek ki mérési pontokat, és határozták el, hogy monitoring hálózatot alakítanak ki. A mérőállomások is a legkorszerűbb eszközöket tartalmazzák. Ezek jól is működnek.

Végcéljuk 150 körüli mérőpont kialakítása. Jelenleg valamivel 100 fölött tartanak a munkában. A mérőállomások működését jól ismerjük, hiszen az első néhány tucatot a Combit Zrt. telepítette. Az adott ponton az általuk mért érték nyilvánvalóan pontosabb, mint amit mi tudunk majd mérni 500 km magasságból, illetve számolni egyéb agrometeorológiai adatokból. Egyetlen probléma van velük – a jelenleg rendelkezésre álló adat nyilvánvalóan pontszerű. Az adott mérési helyen rendkívül pontos az általuk kapott érték, azonban akár már ugyanabban a táblában is lehetnek eltérések a talaj és a terep adottságai miatt.

Ha pedig a felbontásnál tartunk, Magyarország területéhez képest látható, hogy 100 mérési ponttal nagyjából egy 30 km-es átmérőjű területről egy mérési adatunk van. A műhold segítségével a mi felbontásunk 10 méteres tartományban lesz. Ez nyilvánvalóan össze sem hasonlítható felbontást képes adni. Az időbeli felbontásban pedig egy célzottan kialakított műholdhálózat napi gyakoriságú adatokra lesz képes. Ezen értékek (úgy a fizikai, mint az időbeli) elengedhetetlenek az operatív munka támogatásához.

Ezt a döntéstámogatói rendszert a gazdálkodók tudják majd elsősorban használni? Milyen platformokon fog működni?

A rendszer számos mögöttes háttérfolyamatból áll. Kialakítása során törekszünk rá, hogy minél több rendelkezésre álló adatforrásból táplálkozzon annak érdekében, hogy az elemzéseink, és aszályindex-számításaink minél pontosabbak legyenek az adott vizsgált terület számára. Azonban mindezek csúcsán egy webalkalmazás áll majd, amely platformfüggetlen elérést biztosít minden érdeklődő számára.

Ez azt jelenti, hogy az érdeklődő gazdák eszközfüggetlenül (legalább a népszerű számítógéptípusokról és operációs rendszerekről tesztelt módon) használni tudják majd a megoldást. Akár még okostelefonjuk segítségével is. A felhasználók számára kialakított felületeknél fontos tervezési szempont lesz a minél egyszerűbb kezelhetőség.

A gazdák hogyan tudnak majd hozzáférni a rendszerhez, illetve hogyan tudják majd a saját területeik aszályhelyzetét megnézni? Milyen gyakorlati felhasználási lehetőségei lesznek a rendszernek a magyar gazdálkodók számára?

Egyik lehetőség a webalkalmazáson belül a térképi lekérdezhetőség biztosítása. A felhasználó a profiljában megadhat számára érdekes területeket, amelyeket a rendszer megjegyez, és belépés után automatikusan megjeleníti az aktuális adatokat akár térképi nézetben, akár táblázatosan. Természetesen ezek mellett lehetőség van egyéb területek megtekintésére, vagy akár idősorok mentén egy adott terület aszálytörténetének megjelenítésére is. A kapott adatok alapján egyfelől eldönthető, hogy az adott területen szükséges-e az öntözés vagy sem. Másfelől minden egyes területére megtekinthető, hogy az tenyészidőszak alatt hogyan alakult a terület aszály szempontjából.

Esetleg beintegrálják a már meglévő farmmenedzsment eszközök rendszerébe?

A rendszer indulása után, a projekt utolsó fázisában a tervek szerint ingyenesen elérhető lesz bárki számára. A végső üzleti felhasználásra a mód kidolgozása szintén a projekt feladata. Ennek eldöntése még előttünk áll. Elképzelhető a gazdák számára egy közvetlen felhasználás is, de az sem kizárt, hogy a képzett adatainkat beintegráljuk más, jelenleg létező rendszerekbe, amelyek a meteorológiai adatbázisokhoz hasonlóan API-kon (Application Programming Interface) keresztül tudják lekérdezni az adatokat és azokat az eddig kifejlesztett grafikus felületeken tudják megjeleníteni, illetve további feldolgozásnak alávetni.

Kérem, mutassa be röviden a Combit Számítástechnikai Zrt. tevékenységét!

A cég gyökerei a rendszerváltás körülre nyúlnak vissza, de ebben a struktúrájában kb. 20 éve tevékenykedik. 2002-ben 15 fővel léptünk be egy addig 1-2 fős mikrovállalkozásba, és kezdtünk meg egy intenzívebb fejlesztői tevékenységet. Mostanra az évi néhány fős, egyenletes növekedéssel 40 fő fölé nőtt a létszámunk. Cégünk 2019 óta a Grepton csoport tagjaként folytatja tevékenységét.

Az alaptevékenységünk a kezdetektől fogva megmaradt – egyedi igények alapján kifejlesztett informatikai rendszereket fejlesztünk. Természetesen az, hogy milyen környezetre, és milyen eszközöket felhasználva az időről-időre változott. Manapság a webalapú (azon belül is egyre inkább felhőalapú) rendszerek a leggyakoribbak a mobilapplikációk mellett. Nyilván eleinte nem ezek voltak a zászlóshajók. Számos nagy partnerünk van. Talán kiemelhető közülük a NEAK, aki számára több rendszert is fejlesztettünk az elmúlt 15 évben. Így például, ha lekérdezi a betegéletútját, azt az általunk fejlesztett oldal segítségével tudja megtenni. Vagy szintén ismert lehet többek számára a Diákolimpia nevezési rendszere, amit szintén cégünk fejlesztett.

Cégünk kezdetektől innovatív volt. A rendelésre készített egyedi szoftverek mellett kerestük a lehetőségét olyan termék kifejlesztésének, ami érdeklődésre tarthat számot sokak számára. Mióta lehetőségünk nyílt ehhez pályázati segítséget is kérni, igyekeztünk élni is vele. Egyetemi tudásközpontokkal együttműködve számos ötletet dolgoztunk ki az elmúlt évek során. Mérnökeink tudása és gyakorlata biztosíték rá, hogy a fejlesztés, amibe belekezdünk, meg is valósuljon. Ebben az esetben további biztosítékot jelent két kiváló egyetem szakértői csapata, melyekkel már előre öröm együtt dolgozni.

Hogyan sikerült elnyerni a cégnek ezt a támogatást?

Legfontosabb része ennek a folyamatnak a jó témaválasztás. Fontos, hogy valós problémára – láthatóan működőképes megoldási javaslattal érkezzünk. A konzorcium tagjainak nagy tapasztalata van K+F pályázatok kivitelezésében és előkészítésében. Kutatóink képesek voltak nagy hatékonysággal feltérképezni az adott téma sarkalatos pontjait, valamint az innovációt jelentő kérdéseket.

Ez mellett a formai megfelelés is fontos. Ehhez egy profi pályázatokat támogató csapatot választottunk, akik vezették a kezünket, segítettek kidolgozni a részleteket és a bonyolult költségvetési táblázatokat. Megmutatták külső szakértőként, mit kell még jobban kidolgoznunk, vagy éppenséggel mi az, amit nem szükséges részletezni. Ne felejtsük el, hogy a pályázatnak fontos méretkorlátai is vannak. Sokszor csak több nekifutással tudtuk a maximális méreteken belül tartani a kifejtéseinket. Összességében a konzorcium tagjainak és a tanácsadó cégnek közös sikere lett, hogy támogatásra érdemesnek találták a pályázatot.

A rendszer fejlesztésének sikerét és használatának bevezetését követően milyen és mekkora fejlődésre számíthat a magyar agrárium?

Ez egy nehéz kérdés. Jelen pillanatban nehéz számszerűsíteni a várható eredményeket. A reményünk az, hogy jelentős könnyebbséget jelenthet a kialakított rendszer az aszálykárok megelőzésében, valamint prognosztizálásában, nem csak Magyarországon. Ne felejtsük el, hogy az aszály nem egyedi problémája a magyar mezőgazdaságnak. És a műhold működni fog az útja során minden pontja felett. A projekt után tervezett feladatunk, hogy megvizsgáljuk milyen egyéb, aszálysúlytotta területeket érint. Az algoritmusainkat és a megszerzett tapasztalatokat meggyőződésem, hogy tudjuk majd hasznosítani külföldön is.

Köszönjük a beszélgetést!