A Velencei-tó ugyan kiszáradásra hajlamos tó, a klímaváltozás a lehulló csapadék mennyiségén és a párolgás erősségén keresztül rendkívüli módon befolyásolja a vízszintet – írja a masfelfok.hu.

Ha tartjuk magunkat a párizsi megállapodásban rögzített célokhoz, akkor a csapadék-párolgás mérlegben nem történik jelentős változás, és 2031-2050 között a nyári vízszint a jelenlegi átlag körül maradhat, jó vízminőséggel. Azonban ha nem kezdünk semmit a kibocsátásokkal, akkor várhatóan csökkenni fog a tó átlagos nyári vízszintje, és a tavalyi extrém alacsony vízállás egyáltalán nem lesz szélsőséges a következő évtizedekben.

A felszín alatti vizek jelentős segítséget, utánpótlást nyújtanak, hogy ne száradjon ki a Velencei-tó, de ehhez tudatos és felelős vízgazdálkodásra van szükség és arra, hogy betartsuk a párizsi klímacélokat. Ha ez nem történik meg, akkor a felszín alatti vizek sem lesznek elegendők a probléma megoldásához.


Mi történt 2022 nyarán?

Tavaly nyáron a tó vízszintje rendkívül alacsony szintre süllyedt, a strandokon az iszapos meder látványa fogadta a fürdőzőket. Az alacsony vízszint és a meleg víz következménye volt a tömeges halpusztulás is: több mint 1,5 tonnányi haltetemet távolítottak el a tóból. Ez azzal is járt, hogy az egyik strandon a vízminőség miatt fürdőzési tilalmat léptettek érvénybe. Ezért hamarosan megindultak a lehetséges vízpótlási megoldásokról szóló tárgyalások.

Első lépésként egy, a Zámolyi-tározót megkerülő csatornát fognak építeni, hogy a vízgyűjtő területről a tavasszal lehullott csapadék közvetlenül a tóba jusson. Kérdés, hogy ez vajon hosszú távon is megoldást fog-e jelenteni.

Mint már említettük, a Velencei-tó hajlamos a kiszáradásra, már többször teljesen kiszáradt, legutóbb 1866-ban. A tó vízmérlegegyenlegét elsősorban a lehulló csapadék és a vízfelszínpárolgás mértéke alakítja. Ezért az éghajlatváltozás rendkívüli módon befolyásolhatja a tó vízállását.

tó

Az éghajlatváltozás rendkívüli módon befolyásolhatja a tó vízállását – fotó: Pixabay

A környező vízfolyásokból érkező felszíni vízbefolyás a csapadéknál általában kisebb jelentőségű, míg a felszín alól érkező vízutánpótlással és elszivárgással az elmúlt 20-30 évben nem foglalkoztak érdemben a tó állapotát érintő vízgazdálkodási döntések során.

A 2022-es rendkívül meleg nyár és az azzal együtt járó hatalmas párolgás mellett nagyon kevés csapadék esett, ráadásul már 2021 nyarán is alacsony volt a beszivárgás a talajba, így a felszín alatti vízkészletek sem kaptak elég utánpótlást. Mindezek következménye volt az, hogy a tó vízszintje tavaly ősz elejére rekord alacsonyra: 53 cm-re csökkent.

Mi várható a jövőben?

Mivel a tó vízmérlege rendkívül érzékeny a csapadék és párolgás mennyiségének változásaira, kérdés, hogy hogyan fog reagálni a vízszint a jövőbeli éghajlati változásokra.

• A masfelfok.hu által összeállított hidrogeológiai modell szerint az azonnali kibocsátáscsökkentéssel számoló optimista forgatókönyv megvalósulása esetén (tehát ha a párizsi klímacélok teljesülnek; azonban ekkor is csak egy-két évtized múlva érezhetjük annak kedvező hatásait, az azonnali kibocsátás-csökkentésnek nincs rögtön észlelhető hatása) az évek előrehaladtával nem következik be jelentős változás az éves csapadék-párolgás mérlegben.

• A pesszimista forgatókönyv szerint a csapadék és párolgás éves különbsége 2050 felé közeledve egyre negatívabb értékeket vehet fel, ami a Velencei-tó utánpótlásának és a felszín alatti vízkészleteknek a csökkenését eredményezheti. Tehát ez esetben a tó vízszintjének csökkenése várható a nyári hónapokban.

A 2002-2021 közötti időszakban a tó átlagos nyári vízszintje 136 cm volt. Az optimista forgatókönyv szerint 2031-2050 között a nyári átlagos vízszint 143 cm-re nőhet, a pesszimista forgatókönyv szerint pedig 100 cm-re csökkenhet. A két forgatókönyv szerinti vízszintek közötti 40 cm-es különbséget elsősorban a csapadék-párolgás mérlegekben megfigyelhető eltérés okozza. Azonban a felszíni vízbefolyás és a mesterséges szabályozás mértéke nem ismert a jövőre nézve.

A felszín alól érkező folyamatos vízutánpótlás enyhítheti az éghajlatváltozásnak a tó vízmennyiségére és vízminőségére gyakorolt hatását, tehát a Velencei-tó jövőbeli sorsa azon is múlik, hogy hogyan bánunk a felszín alatti vízkészletekkel a tó környezetében. A felszín alatti vizek mennyiségének védelmével ugyanis biztosítható a tóba a felszín alól érkező vízutánpótlás, ami javíthatja a tó vízmérlegét, és gyengítheti a Velencei-tó kiszáradását. Emellett célzott felszín alatti vízpótlással: MAR-rendszerek alkalmazásával is jelentős eredmények érhetők el.

Mindenképpen fontos lenne tehát betartani a párizsi megállapodásban rögzített klímacélokat a megfelelő vízmennyiség és vízminőség érdekében.