A Tata közelében található Fényes Tanösvény az utóbbi években kedvelt kirándulóhely lett, különösen nyáron, amikor a tavakat tömegesen borítják be a virágzó tavirózsák. Idén azonban a látogatók számára szembetűnő a változás: a megszokott látvány elmarad, a tavirózsák gyakorlatilag eltűntek. A jelenség hátterében valószínűleg a térségben egyre nagyobb számban jelenlévő nutriák állnak.



Túl sok lett belőlük – a nutriák ökológiai hatása

A nutria, más néven mocsári hód vagy hódpatkány, Dél-Amerikából származó rágcsáló. A múlt században prémjéért és húsáért telepítették be, ám a tenyésztést később betiltották, így a szabadba került példányok elszaporodtak. Ma már több magyarországi élőhelyen is megjelentek, különösen ott, ahol bőséges a vízi növényzet. A Fényes Tanösvény területén az elmúlt időszakban napi szinten 10–18 egyedet is megfigyeltek, főként a tavirózsák fiatal hajtásainak fogyasztása közben.

A növényevő rágcsálók tömeges jelenléte súlyos következményekkel jár. A nutria-populáció jelentős mértékben károsította a tavak növényvilágát, különösen a tavirózsákat, amelyek már nem tudtak újrahajtani. Az élőhely természetes egyensúlya felborult, a növényfajok sokfélesége csökkent, és a vízi ökoszisztéma szerkezete is megváltozott.



Az invazív fajok veszélyei Magyarországon

A nutriák okozta károk nem egyedülállóak. Magyarországon több más, idegenhonos állat- és növényfaj is komoly természetvédelmi problémát jelent. Ezek az invazív fajok kiszoríthatják az őshonos élőlényeket, átalakíthatják a természetes élőhelyeket, csökkentik a biológiai sokféleséget, és hosszú távon akár teljes élőhelyek eltűnéséhez is hozzájárulhatnak. A hódpatkány példája jól mutatja, hogyan alakulhat át egy ökológiai rendszer néhány év alatt, ha egy külső faj ellenőrizetlenül terjedhet el.

A természet korrekciója és az emberi beavatkozás szükségessége

A Fényes Tanösvényen az állandó legelés miatt elfogyott táplálék hatására a nutriák más területekre vonultak tovább, így néhány helyen a tavirózsák újra megjelentek. Ugyanakkor ez nem jelent tartós megoldást. A tanösvény munkatársai a Duna–Ipoly Nemzeti Parkkal együttműködésben elkezdték csapdák kihelyezését, hogy megállítsák a rágcsálók további terjedését, és olyan hosszú távú megoldásokat dolgozzanak ki, amelyek biztosítják a vízi növényzet védelmét.



Vízitökök a tavirózsák helyén – átmeneti helyettesítés

A tavirózsák eltűnésével párhuzamosan egy másik őshonos növényfaj, a vízitök kezdett elterjedni a tavakban. Mivel ez a növény nem szerepel a nutria tápláléklistáján, egyelőre békén hagyják, így virágaik idén is díszítik a tanösvény tavainak felszínét. Eközben egy magánszemély tavirózsatöveket ajánlott fel, amelyeket ideiglenesen védett környezetben, látványmedencében nevelnek, amíg a probléma nem rendeződik.

A cél, hogy a védett fehér tavirózsa újra meghatározó fajként jelenjen meg a Fényes Tanösvény vízfelületein, és a helyi ökológiai egyensúly ismét helyreálljon.

Forrás: kemma.hu

Indexkép: Shutterstock