Tovább enyhült az infláció nyomása Magyarországon áprilisban – ez derült ki a Világgazdaságnak nyilatkozó elemzők véleményéből. Az elmúlt hónapok döntései, amelyek célja az árak letörése volt, hatékonyan támogathatták ezt a folyamatot. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai alapján akár az is elképzelhető, hogy a drágulás visszatér a Magyar Nemzeti Bank 4 százalékos céltartományába.

Tovább mérséklődött az infláció áprilisban, éves szinten 4,2, havi alapon pedig 0,2 százalékos drágulást mértek.  Ez a márciusi 4,7 százalékos adat után jelentős javulást jelentene. További kedvező fejlemény, hogy a maginfláció, amely az egyszeri hatások kiszűrésével pontosabban tükrözi az árdinamikát, szintén mérséklődött. Bár a jelenlegi 5,3 százalékos érték még mindig erőteljes árnyomásra utal, az idei év legalacsonyabb szintjét jelezheti. Az elemzők válaszai szerint nem kizárt, hogy a márciusihoz hasonlóan ezúttal is kellemes meglepetést tartogatnak az eredmények.

Az élelmiszerek és üzemanyagok árai hűthették le az inflációt áprilisban

Áprilisban az élelmiszerek és az üzemanyagok árának fékeződése jelentősen hozzájárulhatott ahhoz, hogy az infláció visszatérjen a 4 százalékos szintre.

„Az élelmiszerek és az üzemanyagok fékeződő inflációja együttesen 1,1 százalékponttal vághatta meg a fő inflációs mutatót áprilisban.” – mondta Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. A szakember kiemelte, hogy e két tétel szinte teljes egészében megmagyarázza a mérséklődést, és a tavalyi év negyedik negyedéve után ismét az MNB toleranciasávjába kerülhetett az infláció.

Virovácz Péter hangsúlyozta, hogy „Amennyiben a KSH a megszokott módon gyűjtötte az adatokat, úgy vélhetően áprilisban jelentősen csökkenő élelmiszer-inflációval találkozunk majd.” A számítások szerint az élelmiszerek inflációja éves alapon 4,5 százalék közelébe mérséklődhetett, szemben a február-márciusi 7 százalék körüli értékekkel.

Az üzemanyagok szintén nagy szerepet játszottak a lassulásban. Áprilisban havi szinten 2,5-3 százalékos áresés, míg éves összevetésben 7,5 százalékos csökkenés volt megfigyelhető a piacon.

Árokszállási Zoltán, az MBH Bank Elemzési Centrumának vezetője viszont óvatosabb álláspontot képviselt. Szerinte sem az élelmiszerek, sem az üzemanyagok ára nem mérséklődött olyan mértékben, mint korábban. Várakozásai alapján áprilisban éves szinten 4 százalékos, havi alapon pedig 0,1 százalékos inflációt mérhettek, de hozzátette: a következő hónapokban már nem valószínű, hogy az év eleji magas értékek visszatérnek.

infláció

Az üzemanyagok szintén nagy szerepet játszottak a lassulásban – fotó: Pixabay

Az élelmiszer-árrésstop jelentős szerepet játszik az infláció mérséklésében

Az árrésstop hatása teljes mértékben érvényesült áprilisban, mintegy mesterségesen visszafogva az inflációt.

Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szerint a pénzromlás üteme áprilisban várhatóan tovább csökkent és elérhette a 4 százalékos szintet. Ez ugyan a jegybanki célsáv tetejét jelenti, de kedvezőbb képet mutat a korábbi, 6 százalék körüli értékhez képest.

Persze ettől csak részben lehetünk boldogok: egy 4,0 százalékos infláció, ha nem is alacsony, de jobban néz ki, mint a pár hónappal korábban mért 6 százalékot közelítő mutató. Ugyanakkor a kép abból a szempontból csalóka, hogy az inflációt csak mesterségesen sikerül ezen az alacsony szinten tartani, az árrésstopnak és a kormányzati megállapodásoknak ebben érdemi szerepe van

– hangsúlyozta az elemző. Becslése szerint önmagában az élelmiszer-árrésstop 0,8-1 százalékponttal mérsékelheti az inflációt.

Bár a kormányzati intézkedés csak március 17-én lépett életbe, hatása áprilisban érvényesülhetett teljes mértékben. Ennek oka, hogy a KSH a havi inflációs adatokat jellemzően a hónap első 20 napjában gyűjti, így a márciusi számokban csupán részlegesen jelent meg a változás.

Regős Gábor kiemelte, hogy az árrésstop intézkedés a jövőben is meghatározó tényező lehet. Véleménye szerint a kormány nemcsak fenntartja, hanem ki is terjesztheti azt további termékcsoportokra, például háztartási és piperecikkekre. Ez azt is jelentheti, hogy az intézkedés hosszabb ideig velünk marad.

Nem lenne meglepő, ha az árrésstop csak jövőre kerülne kivezetésre, idei és jövő évi inflációs prognózisomnál ezzel is számolok

– tette hozzá a szakértő. Előrejelzése szerint bár a következő hónapokban bázishatások miatt enyhe növekedés várható az inflációban, az 5 százalékos szint átlépésére idén már nem számít. Az év végére ismét 4 százalék körüli inflációt vár, amelynek mértékét több tényező, például az árrésstop fennmaradása, a forint árfolyama és az olajár alakulása határozhatja meg.

Átmeneti fékek: a banki és telekommunikációs árak befagyasztása is hűthette az inflációt

Az élelmiszer-árrésstop és az üzemanyagárak mellett a banki és telekommunikációs szolgáltatások árazásának befagyasztása is hozzájárulhatott az áprilisi infláció csökkenéséhez. A kormány megegyezett a bankokkal és a telekommunikációs cégekkel, hogy eltekintenek az inflációkövető áremelésektől. Virovácz Péter szerint ez a lépés a szolgáltatások terén is mérséklődő inflációhoz vezethetett, ráadásul nem csupán átmeneti jellegű, hiszen a vállalatok akár másfél évre is befagyasztották áraikat.

Molnár Dániel, a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség vezető elemzője azonban arra figyelmeztetett, hogy ezek a hatások elsősorban májusban lesznek érzékelhetők a statisztikákban. A szolgáltatókkal kötött megállapodások viszont hosszú távon is befolyásolhatják az inflációs pályát, mivel a kormányzati kommunikáció szerint az árrésszabályozások a következő évben is fennmaradhatnak.

Becsey Zsolt, az Unicredit Bank vezető elemzője kedvezőnek ítélte a globális gazdasági környezetet is. A recessziós félelmek és az olajár csökkenése miatt mérséklődtek az importárak, ami mérsékelte az idei inflációs várakozásokat. Ugyanakkor azt is jelezte: a jövő év második felére már romló inflációs kilátásokkal számolnak.

Indexkép: pixabay.com