Ezért ne nyírd hetente a füvet!

A te füved is gyorsabban nő, mint a szomszédodé? Ez mindannyiunkkal így van. Az ok pedig igazán egyszerű, hiszen azt szeretnénk, hogy a mi füvünk legyen a legszebb, tökéletes hosszúsággal és tökéletes puhasággal. Éppen ezért az sem kóros, ha a legtöbben szinte halljuk, ahogy minden egyes esőcsepp hatására egyre csak nő a fű magassága, így az a tökéletes állapot számunkra, amikor frissen van nyírva. 

Pedig ez így nem helyes, hiszen ez sem a fűnek, sem a természetnek nem tesz jót! Ráadásul rengeteg időnk és energiánk megy el, teljesen feleslegesen. De ahogy van arra is alternatíva, hogy a kecske is jól lakjon, és a káposzta is megmaradjon, létezik a fűnyírásra is olyan módszer, hogy se a fűnek, se a környezetnek ne ártsunk. 

Ezért elég kéthetente füvet nyírni

Tavaly májusban egy kihívás kezdett el terjedni, miszerint május 1-től 31-ig ne nyírjuk le a füvet. Ennek az oka, hogy ekkor van a legnagyobb szükség a beporzásra, ráadásul minél többféle növény jelenik meg, annál több faj talál élelmet vagy menedéket magának a fűben. Éppen ezért fontos, hogy ezt idén májusban is tartsuk be! De ha nem bírjuk ki, legalább csak kéthetente nyírjunk füvet, és ne hetente!

Az 5 cm-nél magasabbra hagyott fű ráadásul hűti a talajt, a fűszálak nem tudnak olyan hamar kiégni, és öntözni sem kell annyiszor. Sőt, még akár védett növények is megjelenhetnek a kertünkben, ha nem nyírjuk olyan gyakran a füvet. Szóval a természetnek és a fűnek is sokkal jobbat teszünk vele, ha nem hetente nyírjuk.

Persze nem könnyű hagyni, hogy a gondosan nyírt füvünk egy hónapig mezőként keljen új életre. De ha kéthetente, és nem gyakrabban nyírjuk a füvet, a méhecskék is kedvükre találnak virágokat, és a fű sem tud olyan nagyra megnőni, hogy már kezelhetetlen legyen.

Nem véletlen, hogy ennyire szeretjük a pázsitot. A kertünk csodás közösségi tere, ahol cipő nélkül szaladgálhatnak a gyerekek, és ahová jó kinézni a házunk ablakából. A világ városi zöldterületeinek 70-75 százaléka fű, és becslések szerint a Föld teljes városi területének 23 százalékát gyep borítja. A gondozott, rendezett kert pedig elvárás a lakóközösségekben, így ha nem használjuk a fűnyírót szinte folyamatosan, akkor könnyedén rosszul érezhetjük magunkat, ha a többieknél tökéletes magasságú és állapotú a fű, ellentétben velünk. Azonban a fű is szebb, élettel telibb lesz, ha nem nyírjuk minden héten.

A fűnyíró története

Habár gyakran elfáradunk fűnyírás után, ilyenkor vigasztaljon minket a tudat, hogy a fűnyírás régen sokkal megerőltetőbb munka volt, mint mostanában. A füvet vagy állatokkal legeltették le, vagy sarlóval, illetve kaszával vágták le. Nem véletlen, hogy a szép, ápolt gyep nagyon sokáig státuszszimbólumnak számított. Thomas Plucknett brit mérnöknek köszönhetjük az első fűnyírót. Az 1805-ben szabadalmaztatott első fűnyíró gép alkalmas volt mind a fű, mind a gabona vágására.

Plucknett azonban nem elsőként gondolt a fűnyíró berendezésre, hiszen már a gallok is alkalmaztak hasonlót az I. században. Ez egy vágószerkezettel ellátott kocsi volt, az elején vasfogakkal, mely képes volt elválasztani a kalászt a gabona szárától. Plucknett körkéses szerkezetének kezelése nem volt egyszerű, és nem is mindig lett tökéletes a végeredmény. Éppen ezért sok feltaláló vizsgálta meg, akik közül Edwin Budding járt a legnagyobb sikerrel az újítás során, aki egy textilgyári berendezésből alakította ki első fűnyíróját.

A füvet kéthetente nyírjuk, így a környezet, a fű és a méhek is jól járnak. Fotó: Shutterstock

Amikor a szerkezetet tolni kezdték, a henger formájú járókerék fogaskoszorújához kapcsolódó fogaskerekek által meghajtott késtárcsa pengéi forogni kezdtek, a levágott füvet pedig egy faládába gyűjtötte a gép. Sokan láttak benne fantáziát, így 1832-ben megkezdődött a fűnyíró sorozatgyártása, majd 1899-től már benzinmotorral ellátott fűnyírókat is lehetett vásárolni. Hazánkban a 19. század végén jelentek meg az első kézi, majd később a motoros fűnyírók, melyeket akkor még kaszálógépeknek neveztek.

Vigyázz a heti fűnyírással

Manapság már nem olyan pozitív a megítélése egy gyönyörűen karbantartott gyepfelületnek, hiszen tudjuk, hogy a szép látvány nagyon sok kárt okoz a környezetünknek. A sok aszály miatt ráadásul nem csak a fűnyírás káros a rovarokra nézve, hanem a rengeteg víz is, amelyet az öntözésre használunk el. Így például Kaliforniában megpróbálják rávenni az embereket, hogy ne legyen pázsit a kertjükben. A lakók 2 dollárt kapnak minden egyes eltávolított gyep négyzetméteréért, és a műfüves telepítésre állami támogatást vehetnek igénybe. Természetesen egyéb megoldás is van, hiszen gyönyörű talajtakaró növényekkel is helyettesíthetjük a füvet.

Sokan készítenek például méhlegelőt a kertjükben, vagyis a gyep egy részét meghagyják, hogy az kedvére növekedhessen. Azonban a pázsitnak vannak nagyon hasznos tulajdonságai is. Élőhelyet biztosít egyes fajok számára, elpárologtatja a vizet, így hűvösebb mikroklímát hoz létre, ezzel csökkentve a városok emelkedő hőmérsékletét.

Az elmúlt évtizedben több tanulmányban is olvashattunk arról, hogy ezen kívül még mekkora a fű szénmegkötő képessége. Ráadásul össze sem lehet hasonítani a hasznosságát a műfűvel, mely egészen biztosan nem a méhek barátja. Ráadásul, ha kutya vagy macska is tagja a családnak, nem is kérdés, hogy miért nem jó alternatívája a műfű a valódi fűnek.

A legjobb megoldás talán itt is az arany középút. Ha a gyepünket kéthetenként nyírjuk, az öntözéséhez pedig megpróbálunk minél több esővizet felhasználni a csapvíz helyett, máris jó úton járunk.

Az sem mindegy, hogy nyírod a füvet

A füvet azért sem jó gyakran levágni, mert ha nem nő 4-5 cm-nél magasabbra, a méhecskék nem tudnak dolgozni. De azért sem, mert ha túl gyakran nyírjuk a füvet, túl rövidre fogjuk vágni, így hamar kimerülnek a tartalékai, és könnyen kiszáradhat. Viszont az sem jó megoldás, ha egyáltalán nem gondozzuk és nyírjuk megfelelően, mert akkor gyorsan ritkulni fog. Nyáron azért sem szükséges két hétnél gyakrabban nyírni, mert a tűző napsütés a rövid fűszálakat sokkal gyorsabban tudja kiégetni. Az ok pedig egyszerű, hiszen a hosszabb fűszálak árnyékot vethetnek egymásra.

Az is fontos, hogy ne időzítsük a fűnyírást esős időszakra, hiszen a víz súlya alatt a fűszálak könnyedén elfeküdhetnek, így pedig nem tudjuk egyenletesen levágni azokat. Ráadásul a nedves fű sokkal jobban ki van téve a különféle fertőzéseknek.

A levágott rész soha ne haladja meg a fű teljes hosszának egyharmadát, különben könnyen megsárgul és rengeteg nitrogént is veszíthet a füvünk. Ahogy egyre hűvösebb lesz az idő, úgy hagyjuk egyre hosszabbra a füvet. Azonban arra mindig ügyeljünk, hogy a fűnyírónk pengéje elég éles legyen, hogy a nyírás során ne roncsoljuk a fűszálakat. És persze ne feledkezzünk meg a gyep szellőztetéséről sem.