Hazai szamóca: miért érdemes a magyar gyümölcsöt választani?

A szabadföldi állományokat károsító fagyok ellenére normál termésben lehet bizakodni – a májusi időjárás lesz a döntő tényező.

A hazai gyümölcsök közül a legkorábban érő faj a szamóca, amely hajtatott (fóliás és üvegházi) körülmények között akár már április elején megjelenhet a boltok polcain. Főszezonja jellemzően május elejétől június elejéig tart, majd következik egy-két hetes „levezető időszak", és június közepére befejeződik a szezon.

A szamóca hazai termőterülete az elmúlt években jelentősen nem változott

Megjegyzendő azonban, hogy a 2008. és 2015. év között egy jelentős növekedés után – akkor 500 hektárról 800 hektárra emelkedett a termőterület – folyamatos évenkénti enyhe területi csökkenés következett be.

Jelenleg hozzávetőleg 700 hektáron termeljük a szamócát, különböző termelési módokban és termesztéstechnológiai változatokban, évente változóan 8-10 ezer tonna mennyiségben.

A területi csökkenés és a jelenlegi stagnálás egyik fő okozója a munkaerőhiány. A szamóca azon túl, hogy kifejezetten munkaerőigényes ágazat (hiszen a növényápolási munkák jelentős részét és a betakarítást sem lehet gépesíteni), rövid szezonja miatt kifejezetten fontos a megfelelő mennyiségű és minőségű munkaerő megléte.

A területi csökkenéshez vezetett a kétéves kultúrák felszámolása, sokan egyéves kultúrára váltottak és csökkentették is a területeket. Nem utolsó sorban pedig az importált termékek által kikényszerített erőteljes árverseny rontja termelőink versenyképességét.

A magyar szamóca fogyasztói ára áprilisban még jellemzően a 2 000-4 000 Ft/kg tartományban mozog – fotó: pixabay.com

Az itthon megtermelt szamóca 90%-a belföldi fogyasztásra kerül

A kis mennyiségű export jellemzően közeli piacokon értékesül, Ausztriába, Lengyelországba, Szlovákiába. Az elmúlt években nagyságrendileg 2000-3500 tonna import szamóca érkezett az országba, amelyek elsődleges származási helye Spanyolország. A spanyolok a 2023. évben 1 200 tonna szamócát szállítottak hazánkba, de ez 2024-ben meghaladta a 2000 tonnát. A legnagyobb importőr tehát Spanyolország, akik a teljes importmennyiség több, mint felét adják. Jelentősebb mennyiség érkezik Görögországból (jellemzően 500-600 tonna körül alakul), Hollandiából és Olaszországból (együttesen 500-550 tonna szamóca érkezett hazánkba).

Egyre nagyobb szerepe van az utóbbi két évben a román szamócának is a hazai ellátásban (jellemzően a határmenti területekről érkezik nagy mennyiségben szamóca Magyarországra), ami éppen a főszezonban jelentősen nyomja az árakat, ezzel is rontva a magyar szamóca piaci helyzetét. Különösen rontja a magyar termelők morálját és nehezíti piacon való helytállásukat, hogy a román szamóca behozatala és értékesítése jellemzően sokkal lazább adminisztratív fegyelem mellett történik, míg a hazai termelők munkáját számos bürökratikus folyamat nehezíti (Ekáer, magas ÁFA, foglalkoztatási és számlázási szabályok, növényvédőszer-kivonások, stb.).

A szamóca kifejezetten munkaerőigényes ágazat – fotó: pixabay.com

A szamóca nagy piaci értékkel rendelkezik

A szamóca ízletes, frissítő, közkedvelt gyümölcs, mely „primőr" jellegénél fogva nagy piaci értékkel rendelkezik, ugyanakkor látni kell azt is, hogy az egyik leginkább tőke- és élőmunka-igényes gyümölcsfajunk. Függően a termelési módtól és a termesztéstechnológiától éves termelési költsége a 5-40 millió Ft/ha is lehet. E tartomány alsó szegmensében a szabadföldi technológiák költségei értendők, míg a 40 millió Ft/ha jellemzően hajtatott (fűtött fólia, üvegház) körülményekre igaz. Termesztése tehát sok munkával és nagy tőkebefektetéssel jár, ezáltal termelési kockázata is magas.

Jövedelmezősége alapvetően az elért hozamoktól függ, tekintettel arra, hogy az értékesítési ár egy kompetitív piacon a termelő vállalkozások által érdemben nem befolyásolható. Szabadföldi körülmények között 10-15 t/ha, fóliában 20-30 t/ha fajlagos hozam alatt nehéz gazdaságosan termelni. Ez profi szaktudást és magas fokú technológiai precizitást igényel. Sikeres termesztésében egyre nagyobb gondot, ezáltal fejlődésében egyre nagyobb korlátot jelent a vészes munkaerőhiány.

Hazánkban szamócát jelenleg a termőfelület mintegy 1/3-át szabadföldön, közel 2/3-át pedig valamilyen takarás alatt termesztünk. A takart felületnek kb. a fele nem valódi hajtatott termesztésnek, hanem inkább esővédő fóliatakarásnak minősíthető, és hozzávetőlegesen a másik fele a fólia vagy az üvegház (bár utóbbi elenyésző hányadban vesz részt a termelésben).

Magyarországon korszerű üvegházakban jellemzően nem termelnek szamócát, csak a 10-30 éves, zöldségtermesztésből „visszamaradt", felújított üvegházakat hasznosítják ilyen módon, de ezek területe is mindössze néhány tíz hektárra tehető. Legjellemzőbb hajtatási mód a fólia, mely alatt döntően hagyományos fóliasátrakat kell érteni, fűtetlen vagy fűtött körülmények között. A szamócatermesztésben a termesztőközegek alkalmazása nem jellemző, még hajtatott körülmények között is 96-98%-ban talajon zajlik a termelés. Hajtatásban a szamóca ma már döntően egyéves (nagyon ritkán kétéves) kultúraként működik: augusztusi ültetéssel a következő tavasszal terem (profi körülmények között akár egy kisebb, őszi termés is lehozható).

A fűtött fóliákban vagy üvegházakban (ami nagyon kis felületet jelent) április elején már indul a szüret, míg a fűtetlen termesztőberendezésekben április közepén, második felében számolhatunk a betakarítás megindulásával. Ettől kezdve tehát már van magyar szamóca a piacon, de nagyobb mennyiségben csak május első felében, a szabadföldi kultúrák betakarításának megindulásával jelenik meg a magyar szamóca, és – az időjárás alakulásától függően június első felében, illetve közepén fejeződik be a szezon.

Hazánkban jelentősebb termelés folyik a Szentendrei-szigeten, Nagykőrös-Lajosmizse-Nyársapát valamint Szatymaz-Zsombó térségében. Jó tendencia, hogy egyre több termelő igyekszik termesztőberendezésbe áttenni a kultúrát. Ezzel korábbi piaci megjelenést, nagyobb hozamokat és az időjárási kitettség elleni védelmet lehet biztosítani.

Tavaszi fagyok hatása

Az enyhe tél miatt téli fagykárok nem alakultak ki ebben az évben, és az enyhe ősz, illetve a napsütésben gazdag február és március is nagyon kedvező volt a növények fejlődése, a virágzatok, illetve virágkezdemények kialakulása szempontjából. Az aszályos tavasz ugyan egyetlen mezőgazdasági kultúrának sem kedvez, de a szamócát azért érinti kevésbé negatívan, mert 100%-ban öntözött kultúráról van szó.

A március közepi és április elején bekövetkezett éjszakai fagyok a fóliás állományokban nem okoztak érdemi károkat, míg a szabadföldi állományokban jellemzően 20-50% közöttire becsülhető a virágkárosodás, hozzátéve, hogy ez is elsősorban a korai fajtáknál és azokban az állományokban, ahol az erős lehűlés miatt még fátyolfóliás takarással sem tudták tökéletesen megvédeni a virágokat, virágkezdeményeket.

A későbbi érésű, illetve virágzású fajtáknál és az enyhébb lehűléseket elszenvedett termesztőkörzetekben ennél mérsékeltebb a virágkárok mértéke. A szabadföldi állományokat ért tavaszi fagyoknak az országos termésre kifejtett hatása még nehezen becsülhető, de mivel a szamócaállományok nagyobb része ma már fóliatakarás alatt van, illetve ilyen mértékű virágkárok még nem feltétlenül drámaiak, így az eddigi fagykárok alapján még nem számítunk drasztikus terméskiesésre: országos viszonylatban 15-20% körüli terméskiesés prognosztizálható. Ez önmagában azonban nem lesz drasztikus hatással a piacra, illetve az árakra.

Sokkal nagyobb lesz a jelentősége az időjárás alakulásának a következő egy hónapban. A szamóca ugyanis az időjárás pillanatnyi alakulása függvényében képes arra, hogy néhány nap alatt (egy meleghullám esetén) összetorlódik az érés és a rövid távú kínálat, ami az árak zuhanásához vezet. Azonban ugyanígy előfordulhat az ellenkezője is: egy csapadékos periódus alatt kiesik a szabadföldi szüret vagy maga a termés, így a kínálat erős korlátozottsága miatt emelkednek az árak.

A 2025. évben tehát a jelenlegi helyzet alapján egy normál terméssel számolunk, és ennek megfelelően egy szélsőségektől mentes szezont várunk, hozzátéve még egyszer, hogy az időjárás hirtelen változásai egy hét leforgása alatt megváltoztathatják a szamócapiac helyzetét (negatív és pozitív irányba egyaránt).

A termelési módtól és a termesztéstechnológiától függően az éves termelési költsége a 5-40 millió Ft/ha is lehet.– fotó: pixabay.com

Az idei évben a vegetációs időszak a normális ütemben zajlik

A tavalyi évben jelentkező extrém koraiság az idei évben rendeződni látszik (fenológiában két héttel később vagyunk az előző évi állapothoz képest), így a szamóca főszezonjának kezdete május elején várható. A jelen állás szerint nem lesz átfedés a fóliasátras illetve a szabadföldi áru között, legfeljebb a szüret végén mutatkozhat némi átfedés, de ezt a jelenséget még nagymértékben befolyásolhatja az időjárás.

Az üvegházi termesztésben lévő állományokat már javában szedik, 3-4 hete tart a betakarítás, így lassan ott befejeződik a szüret (ezek azonban alapvetően néhány hektárról származó mennyiségeket jelentenek). A fűtött fóliás állományokban szintén elkezdődtek a nagyobb mennyiségű gyümölcsbetakarítások, de a hidegfóliás szamóca is a kedvező időjárási körülményeknek köszönhetően hamarosan megjelenik a hazai piacon: fóliasátor alatt egyes termelők a  Clery-t és Quicky-t már április közepén elkezdték szedni illetve az Asia-t április végén. A termelők, úgy látják, hogy a szabadföldi szamócát május közepétől lehet szedni.

A szabadföldön termesztett szamóca április közepén fővirágzásban volt, ahol a betakarítás kezdetét nagyjából május 10-15. körül várják a gazdálkodók. Az áprilisi fagyok a szabadföldi szamócának az első virágait károsították, így szabadföldön jelentős fagykárról beszélhetünk, ám a fóliasátor alatti állományok nem károsodtak.  A termelői árak eddig kiegyensúlyozott szinten mozogtak, az előző évek hasonló időszakának megfelelően, vagy kicsit felette: a tavalyi évhez képest a termelők az első hetekben kb. 10-20%-kal magasabb áron értékesítették a terményt, mint az előző évben (nagybani piaci árak), elmondásuk szerint ekkor 2500-3500 Ft/kg között mozgott.

Nagy problémát okoz a magyar piacon a szamóca eredetére irányuló megtévesztés – fotó: pixabay.com

A fajtahasználatban nincs jelentős elmozdulás

A termelők idei palántarendelései továbbra is a Clery, Joly, Asia hármas dominanciáját tükrözik. A Klodia és Giusy iránt fokozódik az érdeklődés: ezekkel pár éve kísérleteznek a termelők, többnyire sikeresen. Mindkét fajta kemény húsú, jó pultállósággal, ízre ugyan nem tudják azt az élvezetet nyújtani, mint a Clery, vagy Joly, ám mellettük szól az, hogy jobban bírják a hőséget illetve kevésbé aprósodnak el. Jellemzően a magyar piac az ízes szamócát részesíti előnyben így érthető az uralkodó három fajta régóta fennálló vezető helye.

A magyar szamóca fogyasztói ára áprilisban még jellemzően a 2 000-4 000 Ft/kg tartományban mozog, mert a jóval magasabb termelési költséggel járó fóliás és üvegházi termesztésből származik a gyümölcs.

Szabadföldi körülmények között 10-15 t/ha, fóliában 20-30 t/ha fajlagos hozam alatt nehéz gazdaságosan termelni – fotó: pixabay.com

A spanyol, illetve görög szamóca sokkal olcsóbban (akár fél áron) jelen van ebben az időszakban a piacon, köszönhetően elsősorban annak, hogy ezen országokban ilyenkor már az olcsóbb szabadföldi termelésből származik a termés. Ennek ellenére sok hazai fogyasztó a drágább, de sokkal jobb ízű magyar szamócát részesíti előnyben.

Pont amiatt, hogy a hazai fogyasztók tapasztalataink szerint tudatosan a hazai gyümölcsöt részesítik előnyben, nagy problémát okoz a magyar piacon a szamóca eredetére irányuló megtévesztés.

Gyakori eset, hogy az import szamócát faládába átcsomagolják és, magyar szamócaként értékesítik az eladók, megtévesztve ezzel a fogyasztókat a gyümölcs eredetéről – ez nem specifikusan magyar probléma, például Lengyelországból is minden évben érkeznek ilyen hírek.

Forrás: fruitveb.hu

Indexkép: pixabay.com