Mihályi László, a Pálinka Nemzeti Tanács elnöke szerint 2025-ben rendkívüli károkat szenvedett el a hazai gyümölcstermesztés, különösen a kajszibarack-ágazat. A FruitVeB friss felmérése szerint a kajsziültetvények 60%-ában teljes, 20%-ában pedig 80–99%-os terméskiesés tapasztalható. A maradék 20%-ban is csak részleges, szórványos termés várható.

A problémák forrása több tényezőből ered: a tavaszi fagy mellett a moníliafertőzés is pusztított, és a hűvös időjárás miatt a méhek sem tudták ellátni beporzó szerepüket. Még olyan régiókban is, mint a Balaton környéke, ahol csak -0,5 és -1 fok közötti hőmérsékletek voltak, a tartós hideg és párás időjárás meghiúsította a virágzás sikerességét.

A kajszi: a magyar pálinkák koronázatlan királya

A hazai főzdék szinte kivétel nélkül a kajszit tartják legfontosabb alapanyaguknak.

– A főzdék 99%-ában a legkeresettebb termék a kajszipálinka – emelte ki Mihályi. – A kajszi hiánya közvetlenül befolyásolja a pálinka árát is, mivel a gyümölcs egyre drágább, és ezt a végtermék ára is tükrözi. Ráadásul a pálinka kizárólag magyar gyümölcsből készülhet, így az alapanyag ára és minősége közvetlenül hat a késztermékre. Ezzel szemben más szeszes italok – például gabonapárlatok – jóval olcsóbb alapanyagból is előállíthatók. A feldolgozás kézimunka-igénye, az üveg- és csomagolóanyagok ára, valamint a különféle adóterhek is erőteljesen terhelik a gyártókat, akik ezeknek csak egy részét tudják áthárítani a fogyasztókra.

Az elnök elmondta: a pálinkapiacon óriási a szórás, ami megnehezíti az árképzést. A különböző kiszerelések (0,35 l, 0,5 l, 0,7 l, literes), az eltérő alkoholfokok (40–50%) és a prémium kategóriák – mint az ágyas pálinkák – szinte lehetetlenné teszik egy egységes ár meghatározását.

Emellett egy kis főzde teljesen más áron jut hozzá a gyümölcshöz, mint egy nagyobb üzem, amely több száz tonnát vásárol. A nagy tételben történő üvegvásárlás, csomagolóanyag-beszerzés is jelentős árkülönbséget eredményez.

Mihályi László

Mihályi László: A piac megtartása érdekében új megoldásokra van szükség, de ezt nehezíti az alapanyaghiány és a pénzügyi terhek növekedése – forrás: Pálinka Nemzeti Tanács

A pálinkapiac visszaesése: keresletcsökkenés és főzdebezárások

Mihályi szerint a pálinkafogyasztásban világtrend mutatkozik, amely hazánkban is érezteti hatását. Bár 2024-ben a forgalom stagnált, az idei év első hónapjaiban ismét csökkenés tapasztalható, ami több főzdét is a megszűnés szélére sodorhat. A piac megtartása érdekében új megoldásokra van szükség, de ezt nehezíti az alapanyaghiány és a pénzügyi terhek növekedése.

– A pálinkapiac egyik legnagyobb kihívását ma az otthoni párlatfőzés hatósági kontrolljának hiánya jelenti. Bár a szabályozás lehetőséget ad a magáncélú főzésre, az ellenőrzés gyakran elmarad, sokan pedig kereskedelmi célra is használják az otthoni főzőberendezéseket, ami súlyosan torzítja a piacot – szögezte le. – Nem az a probléma, ha valaki saját fogyasztásra főz szabályosan, hanem az, hogy sokan ezt üzleti tevékenységként végzik. Az ellenőrizetlen főzeteket gyakran árusítják piacon, fesztiválon vagy ismerősök között, jóval a piaci ár alatt, miközben sem adózás, sem élelmiszerbiztonság szempontjából nem ellenőrzöttek.

Importgyümölcs – pálinkában tilos, párlatként megengedett

A pálinka uniós oltalom alatt álló, eredetvédett termék, így csak magyar gyümölcsből, teljes mértékben Magyarországon készülhet. Még a palackozást sem lehet külföldön végezni. Aki külföldi gyümölcsöt használ, annak a termékét csak „párlatként" lehet forgalomba hozni, kék zárjeggyel, és ezt egyértelműen fel kell tüntetni a címkén is.

– Van, aki már áttért erre: például egyes főzdék erdélyi málnából készítenek terméket, és azt törvényesen, párlatként árusítják, nem pálinkaként. Idehaza ugyanis a málnatermesztés gyakorlatilag lenullázódott a klímaváltozás miatt, így itthon ma már nem lehet ezt a gyümölcsöt nagy tételben beszerezni – jelezte Mihályi László.

Az elnök szerint könnyen lehet, hogy ez vár a kajszira is, mely már tavaly is jelentős fagykárt szenvedett. Úgy tűnik, ez már tendencia és nem nagyon lehet abban bízni, hogy jövőre jobb lesz a helyzet. Ami azt jelenti, hogy a külföldről beszerzett kajszibarackból készült nedűt már csak párlatként lehet forgalmazni, pálinkaként nem. Arról pedig már nem is beszélve, hogy a hazai gyümölcs íz- és illatanyagainak a közelébe se mehet a külföldi kajszi...

Indexkép: Pálinka Nemzeti Tanács