Kérdésére a ZalaGroup Agrár Kft. szakembereitől, Kokics Míra cégvezetőtől és Szerecz András agronómustól kaptunk választ.
– Az elmúlt időszak változásai az eddigi gyakorlat átértékelésére késztették a gazdálkodók jelentős hányadát, így minket is mind növényvédelem, mind tápanyag-utánpótlás és agrotechnika tekintetében – bocsátotta előre Kokics Míra. – Hosszas tervezés és számítások után cégcsoportunk Zalaegerszeg környékén 200 hektár őszi búzát vetett. Vetőmagunk saját előállítású, I. fokú vetőmag felszaporításából származott. Arra a döntésre jutottunk, hogy a nadrágszíj-meghúzó spórolás helyett átgondolt, tudatos tápanyagutánpótlással, növényvédelemmel igyekszünk a növényben rejlő genetikai potenciált maximalizálni és a spórolást komplexen végrehajtott műveletek elvégzésével minimalizálni. Most már hosszú évek óta a regeneratív mezőgazdaság elveit igyekszünk követni, gépparkunkat és dolgozóinkat erre felkészíteni. A szén-dioxid- és vízmegőrzésen túl az őszi vetések esetében kardinális kérdés az alacsony műveletszám és a gyorsaság. Lassan tíz éve, hogy elkezdtük ezt a technológiát tanulgatni, alkalmazni és most már büszkén mondhatjuk, hogy szemünk megszokta a szármaradványt is.
"Először nagy adagú nitrogénnel támogatjuk, a szükséglet kétharmadát kiadjuk, majd kétnóduszos állapota előtt a tápanyaggazdálkodási tervnek megfelelően tesszük ki a maradék nitrogénmennyiséget" – forrás: Pixabay
Szerecz András arról beszélt: a tápanyagmérleg tekintetében ősszel nagy adagú foszfor-műtrágyát raknak a vetőgéppel a sor mellé, majd az elmúlt 10-15 év enyhe teleinek tapasztalatából kiindulva a búza sorra kerülésekor 100 kg MAS-sal megtámogatják az őszi reproduktív bokrosodást.
– Fontos elmondanunk, hogy vidékünkön a széltippan mellé szépen fokozatosan feljött az olaszperje és a franciaperje akár a táblán belül is, ezért gyomirtási rendszerek tekintetében minden esetben őszi gyomirtással kezdtünk, ezzel esélyt adva a növényeknek a zavartalan fejlődésre. Tavasszal az évelő gyomok jelenlétének függvényében végezzük el a gyomirtások javítását – magyarázta a szakember. – Valamennyi területünk nitrátérzékeny, így tavasszal a bűvös február 5-ei nap letelte után indítjuk el a fejtrágyázást. Fixen hiszünk abban, hogy először nagy adagú nitrogénnel támogatjuk, a szükséglet kétharmadát kiadjuk, majd kétnóduszos állapota előtt a tápanyaggazdálkodási tervnek megfelelően tesszük ki a maradék nitrogénmennyiséget. Mikroelem-utánpótlás tekintetében harmadik éve igyekszünk modellezni azt, hogy a búzának mekkora a bórigénye és egységnyi bór-utánpótlás hatására mekkora terméstöbbletet és mekkora többletbevételt vagyunk képesek realizálni.
– Az olajos növények mellett egyre inkább látjuk, érezzük, tudjuk és szövetnedv-, illetve levélanalízisekkel bizonyítjuk azt, hogy mind a búzának, mind a kukoricának szüksége van bórra, mangánra és molibdénre, cinkre és rézre is. Igényli és meghálája a nagy adagú kén pótlását is. Mikroelem-utánpótlás tekintetében a növény fenológiájához igazodunk, tehát kétnódoszuos állapotáig kiadjuk az összes nitrogént és foszfort, továbbá ebben az időszakban, valamint a reproduktív időszakban támogatjuk a növényt bórral is. A szárcsomó kiemelkedése után már jól látható és kipreparálható a kalászkezdemény is. Növényegészségügyi szempontból, valamint a gazdaságosságot figyelembe véve igyekszünk odafigyelni arra, hogy az első gombaölő-kezelés időzítésekor minél kevesebb permetlé érje el a talajfelszínt, a növényt és a levelet permetezzük a lehető legjobb fedettséggel és minimalizáljuk a talajra jutó szer mennyiségét, megőrizve ezzel a talaj felső rétegében lévő mikrobiális ökoszisztémát – fontos, hogy ne öljük meg azokat a baktériumokat és gombákat, amelyek itt élnek – mondta.
Olyan harmonikus tápanyagutánpótlásra és növényvédelemre kell törekednünk, mellyel már ősszel el tudjuk érni a kívánt reproduktív oldal-elágazási számot – forrás: Pixabay
Az agronómus hozzátette: a tankkeverékek összeállításakor mind a bekeverési sorrend, mind az oldat pH-ja, mind az oldat résztvevőinek polaritása fontos. Vannak olyan növényvédő szerek, amelyek az alacsony pH-át kedvelik, ilyenek a piretroid típusú rovarölők, ám az acetamiprid hatóanyagú rovarölőszerek a magas pH-t igénylik ahhoz, hogy megfelelő hatékonysággal és megfelelő hatástartammal tudjanak működni.
– Tavaly egy lombtrágya technológiai sorral, valamint SDHI-gátlók időzítésével összefüggő technológiai sort vittünk végig a termesztési időszakon – folytatta Szerecz András. – Visszaigazolódott, hogy a huminsavak a korai tápanyagfelvételben játszottak nagy szerepet, az aminosavas termékkel együtt pedig emelték a szemtermés fehérjetartalmát és az effektív életképes csírák mennyiségét is. Hektoliter-súly tekintetében a komplex kezelések hozták a legjobb eredményt. Összességében tehát úgy gondoljuk, hogy olyan harmonikus tápanyagutánpótlásra és növényvédelemre kell törekednünk, mellyel már ősszel el tudjuk érni a kívánt reproduktív oldal-elágazási számot, majd pedig a gyommentesség és az egyenletes fejlődés biztosításával, a növény fenológiájának megfelelően időzített komplex mikroelem-utánpótlás segítségével a legjobb termést.
