A Magyar Időknek adott interjújában Nagy István agrárminiszter elmondta, hogy jelentős intézkedések várhatók a munkaerőhiány csökkentése, az öntözésfejlesztés, a közös osztatlan földtulajdon felszámolása, a piaci folyamatokból adódó gazdálkodói kockázatok mérséklése terén.
Arra a kérdésre, hogy miben lesz más az általa vezetett minisztérium, elmondta: "Azzal, hogy visszakaptuk a vidékfejlesztés feladatkörét, mindaz, ami a vidéki életet meghatározza, az agrártárcánál összpontosulhat. Emellett egyértelműen zöld minisztériumot szeretnék kialakítani. Ezért önálló környezetvédelmi államtitkárságot hozunk létre."
A KAP-pal kapcsolatban azt kérte: senki ne essen kétségbe. Az irányok egyre világosabbakká válnak, a cél pedig az, hogy megőrizhető legyen az erős, két pilléren alapuló támogatáspolitika, továbbá hogy a fiatalokra nagyobb hangsúlyt helyező program határozza meg a következő ciklust.
Az öntözésfejlesztést illetően elmondta:
– Nagyon komplex problémáról van szó. A felszín alatti vizek felhasználását komoly vita övezi. Éppen ezért a felszín feletti vizeink hasznosításával kell kezdenünk a munkát. Mindaddig ugyanis, amíg több vizet engedünk ki az országból, mint amennyi befolyik, erkölcsi jogunk van az ebből adódó különbséget öntözésre fordítani. Jelenleg alig 85 ezer hektárt öntözünk, holott a meglévő csatornahálózat elvileg több mint 200 ezer hektárt tudna ellátni. Azzal, hogy az elhanyagolt, zavaros tulajdonosi hátterű csatornák helyzetét rendezzük, és kialakítjuk a rendszer működésének jogi hátterét, máris megháromszorozhatjuk az öntözött terület nagyságát. A megvalósítás időszaka alatt pedig lesz mód arra, hogy lefolytassuk a kútfúrással kapcsolatos vitákat.
A konkrét intézkedésekre rákérdezve felvázolta, hogy a tavaszi áradáskor, amikor a nagy vizek megérkeznek, el kell tárolni a vizet, hogy nyári aszály idején abból öntözni tudjuk a földeket, amihez tározók építése, továbbá a jelenlegi kapacitások bővítése szükséges.
"Mintaprojekteket indítunk, egy-egy jól lehatárolt térséget kiválasztva, 15-20 ezer hektárt lefedve építjük ki a rendszert. Ezzel a gazdálkodóknak is be tudjuk mutatni, hogy hogyan működik az öntözés és milyen előnyei vannak. A tapasztalatok pedig segítik az országos hálózat kialakítását."
A gazdálkodókat összefogásra ösztönzik, hogy alkossanak olyan közösségeket, amelyekben egy-egy terület öntözését meg tudják valósítani.
Öntözés nélkül ugyanis a jövőben nem lehet versenyképesen, eredményesen gazdálkodni.
Összefogásra van szükség – fotó: Shutterstock
Az összefogás fontosságát érintően hangsúlyozta azt is, hogy az integráció a versenyképes termelés alapja, azonban a termelők ma még félnek ettől, holott az önkéntes alapon működő összefogás a legkisebbek érdeke, hiszen ők azok, akik méretüknél fogva hátrányt szenvednek a piacon. Arra, hogy minden megtermelt árunak helyet találjunk, csak akkor van esély, ha termelői csoportokba tömörülve, nagy mennyiségben, azonos címke alatt, megfelelő minőségben tudnak szállítani a gazdák.
Ez azért is lenne fontos, mert egy gazdálkodó soha nem tudhatja, hogy végül önköltségi ár alatt vagy felett tudja-e eladni a termékét, és ezen sürgősen változtatni kell. Ha a már említett termelői csoportok összefogásának eredményeként saját feldolgozóegységgel rendelkeznek, máris kiszámíthatóbb lesz a gazdálkodás.
"Egy gazdálkodó akkor lesz igazán biztonságban, ha nemcsak a termelésből származó bevételből, hanem a feldolgozásból és az értékesítésből fakadó jövedelemből is részesülhet" – mondta.
A sertéspestissel kapcsolatban elmondta, hogy most a betegség további terjedésének megakadályozásán kell dolgozni, az agrárdiplomáciának pedig minden utat fel kell kutatnia, amely piacot biztosít a termékeknek.
"Egyelőre úgy tűnik, hogy az összeomlást sikerült elkerülni, minden kilogramm magyar sertéshúsnak találtunk helyet a külpiacokon."
A munkaerőt illetően úgy látja, a probléma az, hogy egyelőre főként szezonális munkát kínálnak a termelők, míg a közmunka a téli szezonban is jövedelmet biztosít. Meg kell tehát találni azokat az ösztönzőket, amelyek ahhoz kellenek, hogy a gazdálkodók egész éves elfoglaltságot tudjanak nyújtani az embereiknek.
Dr. Nagy István agrárminiszter – fotó: kormany.hu
A fiatalokat érintő kérdésre azt válaszolta:
– Létkérdés, hogy a fiatalokat meg tudjuk szólítani, ezért az oktatásban nagyfokú változásra van szükség. Azt nem engedhetjük meg, hogy a falu elöregedjen, hogy a fiatalok máshol keressenek boldogulást, és úgy gondolják, a falu a múlt. Azon dolgozunk, hogy a falu mindenki számára a jövőt jelentse.
Arra, hogy "a hazai birtokpolitika finoman szólva sem nyerte el az Európai Bizottság tetszését", azt felelte:
– Meggyőződésem, hogy ebben a kérdésben igazunk van: a föld a nemzeti szuverenitás fontos eleme, a magyar föld pedig a magyar gazdák javát kell hogy szolgálja. A visegrádi országokkal együtt azt az álláspontot képviseljük, hogy a termőföldet ki kell vonni az áruk szabad mozgásának hatálya alól. Remélem, hogy ezt a gondolatot egyre több tagállammal együttműködve sikerül végre Brüsszellel is elfogadtatni. Már azzal is elégedettek lennénk, ha minden ország maga dönthetné el, hogy milyen kategóriába sorolja a termőföldet: nemzeti kérdésként kezeli vagy a szabadon adható-vehető áruk közé sorolja. Az álláspontunk egyértelmű. Soha nem lehet más célunk, mint a magyar gazdák érdekeinek védelme. Mi ezért felelünk, ezért választottak meg bennünket.
