Elérhető-e a 6 t/ha termésátlag üzemi szinten napraforgóban? – Gazdainterjú

Nagyon büszkék vagyunk arra, hogy Magyarország a napraforgó-genetikának és a termelők precizitásának, technológiai fegyelmének köszönhetően a napraforgó-termesztés élvonalában van. Éppen ezért meggyőződésünk, hogy mivel hibridjeinkben benne van a magas terméspotenciál, a két éve elindított és most kiterjesztett programunkban résztvevő termelőinkkel együtt közösen elérjük célunkat és tovább emeljük az országos napraforgó-termésátlagot.

Előző cikkünkben már olvahatták két termelőnk véleményét és meglátásait az együttműködésről. Most a Szabadegyházi Agrár Zrt. két növénytermesztési ágazatvezetőjét, Trexler Ferencet és Harangozó Lászlót kérdeztük a magas cél kitűzéséről és annak megvalósíthatóságáról.

Syngenta: Hogyan látjátok a Syngenta napraforgó-genetikáit, annak fejlődését az elmúlt időszakban?

HL: Az idei évben SY Experto, SY Excellio, SY Gracia hibridet termesztettünk a teljes napraforgó-területünkön. Az idei évben az évjárathatás miatt alacsonyak voltak a napraforgók, de szerencsére az állomány nagy tányérokat fejlesztett, ennek köszönhetően a kedvezőtlen időjárás ellenére jó terméshozammal zártunk. Le a kalappal, mert van fejlődés a genetikában.

TF: 4-5 évvel ezelőtt egy évben 800 mm csapadékunk volt, akkor sikerült nekem NK Neomával 4.6-4.7 t/ha termelni, az azonban látszik, hogy komoly lépések, fejlesztések történtek napraforgó-nemesítés tekintetében a cégnél. Véleményem szerint az egyik legjobb portfóliója a Syngetának van Magyarországon napraforgóban.

Harangozó László, a Szabadegyházi Agrár Zrt. egyik növénytermesztési ágazatvezetője – fotó: Syngenta

Syngenta: Szerintetek nem egy eltúlzott cél a 6 tonna? Szerintetek meddig lehet feszegetni a határokat, benne van a genetikában?

HL: Ezek nem ördögtől való számok, a kérdés az, hogy el akarjuk-e érni, hiszen nem mindegy, hogy mennyi befektetés szükséges ennek a termésszintnek az eléréséhez. Én is szeretném elérni a 6 tonnát napraforgóban üzemi szinten, hiszen a tábla bizonyos részein már elértük, de nem mindegy, mennyi energiába és befektetésbe kerül ezt tábla szinten elérni, hiszen nálunk az az elvárás, hogy egységnyi területről minél magasabb profitot hozzunk le. Ilyen költségszintek mellett lehet 20 tonnás kukoricáról is beszélni, de a hektárköltségeket mindenképpen figyelembe kell venni. A mi 4-4,5 t/ha termésátlagunk üzemi szinten jó eredménynek számít, ahhoz, hogy ezt a termésszintet stabilizáljuk, szükség van az ilyen kísérletekre. Kutatási céllal mindenképp érdemes hosszútávon folytatni ezt az együttműködést, hiszen van ennek létjogosultsága, és ahhoz, hogy a termésátlagot növelhessük, szükség van a tapasztalatok összegyűjtésére és megosztására – országos szinten.

TF: Szerintem genetikailag benne van a 6 tonna ezekben a hibridekben, nyílván évjárattól függ, hogy mi jön ki belőle. Alapvetően a legfontosabb a napraforgótábla gyommentesen tartása. Jó lenne egy olyan hatóanyag, ami a kezdetektől fogva teljesen gyommentesen tartja a napraforgót, így könnyen el lehetne érni a 6 t/ha termésátlagot tábla szinten is.

HL: Profitot kell növelni, megnézni, hogy milyen elemekkel lehet normalizálni a termésmennyiséget. Profitstabilitás a célunk. Véleményem szerint a növényvédelem az egyik legsarkalatosabb pontja a napraforgó-termesztésnek.

Trexler Ferenc, a Szabadegyházi Agrár Zrt. másik növénytermesztési ágazatvezetője – fotó: Syngenta

Syngenta: Mik voltak a 2021-es év legfontosabb kihívásai a napraforgó-termesztés során?

TF: Idén is a gyomirtással voltak problémáink, elsősorban a fenyércirok okozott gondot, ez ellen állományban speciális egyszikűirtóval próbáltunk védekezni, emellett a vadkender is problémát jelentett, de az ellen sajnos nem tudtunk hatékonyan fellépni.

Syngenta: Szerintetek napraforgónál mennyit vehet ki a termésből átlagosan egy gyomfolt, gyomos terület?

TF: Véleményem szerint akár 30-35% is ki tud venni a termésből.

HL: Ugyanennyit mondanék, de egy erős gyomosodás akár 50%-ot is kivehet, de az átlagos 30% körül mozog.

Syngenta: Mit gondoltok a pre-emergens gyomirtásról?

TF: Évekig dolgoztunk alapkezelő herbicidekkel, de a kiszámíthatatlan csapadék és időjárás miatt már nem alkalmazzuk, főleg az állománykezelés irányába mozdultunk el.

Syngenta: Gondot okozott a vetésidő megválasztása az idén?

TF: Mi korábban mindig március végén kezdtük el a napraforgót vetni, normál esetben – amikor is az időjárás normális is volt, nem úgy, mint az idei évben. Idén nagyon nehezen akart melegedni a hőmérséklet, kukoricavetéssel kezdtünk április 8-án, és csak ezután április 20-a körül kezdtük el a napraforgók vetését. A kukorica csak 3 hétre kelt ki, nagyon nehezen, a napraforgó is lassan kelt, csak május 10-e körül sorolt ki.

HL: Azért fordítottuk meg a vetésidőt és kukoricával kezdtünk, mert a kisebb maggal, és vékonyabb maghéjjal rendelkező magas olajsavas napraforgó érzékenyebb a hidegebb talajra. Azonban a melegigényes gyomok sokkal később keltek, így azok kvázi nem találkoztak a gyomirtó szerrel, hiszen amikor szükség lett volna rá már nem lehetett bemenni az állományba a káros hatások elkerülése végett.

Ezek a gyomok foltokban jelentkeztek a vegetáció vége felé jöttek fel, számottevően nem befolyásolták a végeredményt, hiszen jócskán voltak olyan területek, amelyek 6 tonna felett tudtak produkálni. Nyílván az üzemi átlag ennél alacsonyabb a heterogén területek miatt, 3,5 t/ha termésátlaggal zártunk, illetve bonifikált lett az olaj is. Jól látszott, hogy az elvetett magok 100% -a kikelt, ebből ugyanennyi százalékban termőre is fordult és termést hozott. Volt egy kritikus pont a kukoricavirágzás időszakában, amikor is az utolsó pillanatban kaptunk 10 mm csapadékot, ennek hiányában nem lettek volna ilyen terméseink napraforgóban.

Syngenta: Véleményetek szerint termés befolyásoló tényező lehet a tőszám napraforgó esetében?

TF: Én már régóta foglalkozok napraforgó-termeszéssel, a régi hibrideknél 40-45 ezer csíraszámmal dolgoztunk, nem is ajánlottak többet, de az új fajtáknál 60.000 csíra/ha a vetésnormánk, a beállt termő tőszám 55-60 ezer között van, de ennek eléréséhez egy jó és pontos vetőgép szükséges.

HL: Kell a jól előkészített magágy, a pontos és jól beállított vetőgép, mert nem mindig a vetőmagon múlik, hogy elérjük-e a kívánt termésszintet. Az én véleményem az, hogy mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy a befolyásolható negatív tényezőket a lehető legjobban kiküszöböljük, hiszen a természet annyi helyen el tudja szúrni a termésszintünket.

A napraforgóhozam és körülményeinek nyomon követése monitoron – fotó: Syngenta

Syngenta: Mi a bevált technológia a fungicides kezeléseket illetően?

TF: Mi mindig egyszer csillagbimbós állapotban gombaölőzünk. Amikor 800 mm csapadékot kaptunk, akkor sem akadt növényvédelmi problémánk. Régebben kétszer kezeltünk, mert az akkori hibridek sokkal fogékonyabbak voltak a betegségekre, de úgy érzem, a genetikai előrehaladással ezt ki tudták küszöbölni. Én ebben látok fejlődést, sikerült olyan hibrideket előállítani, amik ellenállóbbak a betegségekkel szemben.

HL: Annyival egészíteném ki, hogy a technológiai fegyelem nagyon fontos, a vetésforgó, a megfelelő időben történő szárbontás. Emellett mi alkalmazunk baktérium-készítményeket, hogy a talajban lévő baktériumokat, gombákat egészséges szinten tartsuk.

Syngenta: Van esetleg olyan technológiai elem, amit úgy gondoltok, hogy hozzátehet a termésátlag emeléséhez? Megosztanátok ezt olvasóinkkal?

HL: Úgy gondolom, ilyen technológiai elem többek között a tápanyag-gazdálkodás. Mi tudatosan építjük a tápanyag-gazdálkodásunkat, jellemzően napraforgó-kukorica tavaszi vetésűek elé nem műtrágyázunk, ezt felépítjük az őszi kultúrák előtt, gyakorlatilag a zöme a tápanyagnak ekkor kerül ki, így friss foszforral és nitrogénnal dolgozunk, kálium nem szükséges, a szárakat pedig visszaforgatjuk. A talajok kéntartalma szinten van, a 0-30 cm-s rétegben, ezt tudjuk tartani, és a pH is 6,5-7,2 között mozog, foszforlekötődés ezért nincsen, de akadnak szikesedésre hajlamos részek.

Molnár Bence, Kisoroszi, Excellio napraforgó-állomány – fotó: Syngenta

A megfelelő magágykészítés után a sor mellé foszfort adunk vetéssel egy menetben, ez inkább DAP mint MAP, gyakorlatilag ez a friss foszfor fogja lehetővé tenni, hogy a kezdeti fejlődés kielégítő legyen.

Az előveteményeknél már kezdjük „felépíteni„ a talajt, táblánként eltérő dózisú nitrogént használunk, jövőre már táblán belül eltérő dózist is tudunk majd kijuttatni. Csökkentjük majd a kijuttatott „felesleges" nitrogént, hogy optimalizáljuk a termelésünket.

Elhivatottságunkat mutatja, hogy a „Közös célunk a 6 t/ha napraforgó" együttműködésünket idén országosan kibővítjük, hogy minél több tapasztalatot és információt gyűjtsünk össze annak érdekében, hogy termelőinket a legmagasabb szinten tudjuk szakmailag támogatni a magasabb termésátlag elérésében.

Célunk, hogy termelőinket folyamatosan tájékoztassuk a megszerzett tapasztalatainkról, amelyeket a jövőben különböző fórumokon olvashatnak, ezért kövessék a Syngenta Agrár Klub Facebook oldalunkat és syngenta.hu weboldalunkat.

Ácsné Dr. Szekeres Dóra
Olajosnövények vetőmag termékfelelőse

Zilahi András
Vetőmag fejlesztői csapat vezetője