Az Európai Unióban a kockázatalapú szabályozást a veszélyalapú szabályozási szemlélet váltja fel, melynek lényege, hogy a növényvédőszer-hatóanyagok engedélyezése, illetve kizárása már nem a kockázati tényezők komplex értékelésén, hanem bizonyos kizáró tulajdonságok vizsgálata alapján történik. Több hatóanyag kivonásra került, és további hatóanyagok kivonását tervezik a döntéshozók. A kivont hatóanyagok számának rohamos emelkedésével kell számolnunk.

Az új engedélyeztetési rendszer súlyos következményekkel járhat:

hatékony eszközök nélkül ugyanis a növényvédelem teljes mértékben ellehetetlenül, és ennek következtében a mezőgazdasági termelés, következésképpen pedig az élelmiszer-ellátás is veszélybe kerülhet.


A Növényvédőszer-gyártók és Importőrök Szövetsége Egyesület megbízásából a Kleffmann Group mezőgazdasági piackutató cég vezetésével, neves gyombiológus, növénykórtani és rovartani szakértők közreműködésével hatástanulmány készült, amely a tervezett növényvédőszerhatóanyag-kivonásoknak a magyarországi mezőgazdasági termelésben várható hatását vizsgálja három növényfaj esetében: őszi búzában, napraforgóban és kukoricában.

A tanulmány három tervezett rendelkezés várható hatásának vizsgálatára, valamint egy már érvénybe lépett rendelkezés következményeinek feltárására terjed ki:

1. A hormonháztartást károsító hatóanyagok kivonását tervező európai bizottsági rendelkezés (2016. 06. 15.) – a tanulmány a tervezett rendelkezés 2-es és 4-es verziójának várható hatásait elemzi.

2. Az Európai Bizottság 2015/408. végrehajtási rendelete, mely magába foglalja a helyettesítésre jelölt anyagok jegyzékét. (2015. 03.11.)

3. A Bizottság (EU) 2016/1056. sz. rendelete a glifozát hatóanyag meghosszabbításáról (2016. 06. 29.), amely a glifozát használatának engedélyét 2017. december 31-ig hosszabbította meg

4. Az Európai Bizottság (EU) 485/2013. végrehajtási rendelete a neonikotinoid hatóanyagokról (2013. 05. 24.), mely a klotianidin, tiametoxam és imidakloprid hatóanyagú csávázószerek méhekre vonzó kultúrákban történő felhasználását felfüggesztette.

kép

A hatástanulmány a növényvédőszerhatóanyag-kivonásoknak a magyarországi termelésre gyakorolt hatását vizsgálja – fotó: Dr. Inczédy Péter

A hatástanulmány fő következtetései:

1. A jelenlegi intenzív termesztési gyakorlat mellett elengedhetetlenül szükséges a kémiai védekezés annak érdekében, hogy a fő szántóföldi kultúrákban a jelenlegi termésmennyiségi és -minőségi szintet tartani lehessen, amely az utóbbi húsz évben jelentős mértékben fejlődött, de a búza és a kukorica esetében a hektáronkénti terméshozamot tekintve még így is elmarad az európai uniós átlagtól.

2. Az integrált növényvédelem egyéb eszközei nagyon fontosak és folyamatosan fejlődnek, de csak korlátozott mértékben nyújtanak megoldást a gyomokkal, kórokozókkal és kártevőkkel szembeni védekezésben.

3. Szakszerű növényvédő szeres védekezés nélkül a búzatermesztés ellehetetlenülne, illetve rövid időn belül a jelenlegi éves termésmennyiségnek mintegy a felét elveszítenénk, ami azt jelenti, hogy az 1960-as évek szintjére esne vissza a búzatermesztésünk. 

A gombabetegségekkel szembeni hatékony védelem hiányában a búzatermés jelentős része a kalászfuzáriózis következtében mind élelmezési, mind takarmányozási célra felhasználhatatlanná válna, a rozsdabetegségek és egyéb levélbetegségek következtében pedig nagyon jelentős mennyiségi csökkenésre számíthatunk.

A tervezett rendelkezések szinte az összes olyan gombaölő készítmény alkalmazását betiltanák, melyek jelenleg kalászos gabonákban használatosak, a maradék hatóanyagokkal egyáltalán nem lenne megoldható a búzatermesztésben nagyon fontos gombabetegségekkel szembeni védekezés.

A tervezett rendelkezések tehát országos élelmezési problémákat eredményeznének, valamint nemzetgazdasági szinten is számottevő károkat okoznának a magyar búzatermesztésben.

Átlagos évben 40-60 százalék közötti kieséssel számolhatunk, a gombabetegségek terjedésének kedvező csapadékos tavaszi időjárási körülmények mellett pedig elveszíthetnénk akár a teljes búzatermést is, ami 180-200 milliárd forint nemzetgazdasági kárt jelentene, és országos szinten beláthatatlan élelmezési gondokat vonna maga után.

napraforgó

A tervezett szabályozások gyakorlati alkalmazása esetén ellehetetlenülne a napraforgó-termesztés jelenlegi gyakorlata – fotó: Shutterstock

4. A tervezett korlátozással érintett összes gyomirtó szert figyelembe véve a rendelkezések nyomán őszi búzában 100 ezer tonna terméskiesés prognosztizálható, ami mintegy 4 milliárd forint veszteséget jelent a mezőgazdasági ágazatnak, míg kukoricában a termésveszteség elérheti az 550 ezer tonnát is, melynek értéke közel 25 milliárd forint.

5. A tervezett szabályozások gyakorlati alkalmazása esetén ellehetetlenülne a napraforgó-termesztés jelenlegi gyakorlata, mert a gyomirtásban nagyon beszűkülne a felhasználható készítmények köre, és az állományszárítást teljesen ellehetetlenítené a diquat-dibromid és a glifozát hatóanyagok egyidejű kivonása.

Az utóbbi tíz év összehangolt nemesítési és növényvédelmi fejlesztéseinek köszönhetően sikerült hatékony megoldást találni a napraforgó-termesztésben komoly termésveszteséget okozó és korábban nagyon nehezen kontrollálható kétszikű gyomokkal szembeni védekezésre.

A tervezett rendelkezések ezen fejlesztések eredményeinek gyakorlati alkalmazását teszik szinte teljes mértékben lehetetlenné, aminek következtében a gazdaságoknak akár 700 ezer tonnát megközelítő terméskiesést, és ezzel mintegy 75 milliárd forint bevételcsökkenést kellene elszenvedniük, ami a várható termelési érték 40 százalékát jelenti. Külön említést érdemel, hogy

a tervezett intézkedések jelentős mértékben ellehetetlenítenék az országos szintű népegészségügyi problémákat okozó, nagyon allergén és igen agresszíven terjedő parlagfűvel szembeni hatékony védekezést.

6. A napraforgó gombabetegségei elleni védelem lehetőségeit is súlyosan érintenék a tervezett korlátozások. A tányérrothadások és a szárfoltosságok megfelelő védelem hiányában évente 130-190 ezer tonna termésveszteséget okoznának, ami 15-22 milliárd forint bevételkiesést jelentene a gazdáknak.

kép

A tervezett korlátozások nyomán őszi búzában 100 ezer tonna terméskiesés prognosztizálható – fotó: Dr. Inczédy Péter

7. A kártevő rovarokkal szembeni védekezésben használt hatóanyagok visszavonása rövid távon várhatóan nem eredményezne technológiai veszteséget a gazdák számára, mert a megmaradó hatóanyagok hatékonysága megfelelő megoldást nyújtana.

A hatóanyagok számának csökkenése következtében azonban várhatóan felgyorsul a szerrezisztencia kialakulása a kártevőkben, így hosszú távon akár el is lehetetlenülhet a legfontosabb rovarkártevőkkel szembeni hatékony védekezés. Amennyiben ez bekövetkezik, az összesen akár 100 ezer tonna termésveszteséget vonhat maga után őszi búzában, és mintegy 15 ezer tonna veszteséget napraforgóban. A veszteség értéke együttesen elérheti az 5-6 milliárd forintos szintet.

A szűkülő hatóanyag-kínálat következtében kialakuló rezisztenciaproblémákra pedig utólag nagyon nehéz lesz megfelelő megoldást találni.

8. A glifozát hatóanyag kivonása nemcsak a mezőgazdaságban okozna hatalmas károkat, hanem az erdőgazdaságokban is, valamint ellehetetlenítené a nem művelt területeken, a városi közterületeken és a vasútvonalak mentén történő gyommentesítést is.

A mezőgazdasági ágazat tekintetében a tarlókezelést kell kiemelnünk, mely éves szinten több mint egymillió hektárnyi területet érint, melyen a glifozát hatóanyag hiányában nagyon sok nehezen kontrollálható gyomnövénnyel szembeni védekezés jelentene komoly gondokat a gazdáknak.

Ez esetben is külön említést érdemel a parlagfűvel szembeni védekezés, ami népegészségügyi szempontból is kiemelt fontosságú feladat.

parlagfű

A tervezett intézkedések jelentős mértékben ellehetetlenítenék az országos szintű népegészségügyi problémákat okozó, nagyon allergén és igen agresszíven terjedő parlagfűvel szembeni hatékony védekezést – fotó: Shutterstock

9. A neonikotinoid hatóanyagok korlátozásával egy hatékony és ráadásul az egyéb kémiai védekezésekkel szemben kisebb környezeti terhelést jelentő megoldás, a rovarölő szeres csávázás lehetetlenült el, aminek következtében a talajlakó és a fiatalkori kártevők kártétele fokozódik, és ennek következtében a környezetre nagyobb terhelést jelentő talajfertőtlenítés és állománykezelés mennyisége jelentősen megnőtt, ugyanakkor a kevés engedélyezett hatóanyag miatt fel fog gyorsulni a szerekkel szembeni rezisztencia kialakulása a rovarokban.

Az említett hatóanyagoknak az őszi búzába történő esetleges bevonásával a vírusbetegségek terjedését okozó korai levéltetű-fertőzés ellen is csak állománykezeléssel lehetne védekezni, ami ebben az esetben is megnövelné a környezeti terhelést.

A tervezett rendelkezések várható összhatása a terméskiesések következtében elérheti a 300-320 milliárd forintos ágazati bevételkiesést is a vizsgált kultúrákban (azaz őszi búzában, kukoricában és napraforgóban) együttesen. Ezen kultúrákon kívül jelentős mértékben érintett még az őszi káposztarepce, az alma, a szőlő, valamint a különböző zöldségfélék.

A hatóanyagok bevonásával szemben léteznek alternatív megoldások, amivel a környezeti hatást csökkenteni lehet.

A növényvédő szerek fejlesztésében az utóbbi időben jellemzővé vált hatóanyag-kombinációkkal például jól ki lehet használni a szinergiahatásokat, és ezáltal az egyedi hatóanyagok kijuttatásának mennyiségét jelentős mértékben csökkenteni lehet (akár felére vagy harmadára is csökkenthető az egyedi hatóanyag-kijuttatás mennyisége).

peszticid

A megfelelő vetésforgó alkalmazásával jelentősen csökkenthető a növényvédőszer-felhasználás – fotó: Shutterstock

A kórokozók és kártevők megjelenésének és terjedésének előrejelzésén alapuló preventív védekezéssel szintén jelentős mértékben csökkenthető a felhasználásra kerülő hatóanyagok mennyisége.

A megfelelő vetésforgó alkalmazásával jelentős mértékben megelőzhető a kártétel, és ezáltal csökkenthető a növényvédő szerek felhasználásának szükségessége.

Az integrált megoldások a szakszerű növényvédelemben sokkal hatékonyabb megoldást tudnak adni a negatív környezeti hatások csökkentésére, mint a növényvédőszer-hatóanyagok betiltása, sőt a tiltó rendelkezések következménye várhatóan inkább növelni, mintsem csökkenteni fogja a növényvédőszer-hatóanyagok felhasználását, ugyanis a felmerülő és fokozódó problémákra csak kevésbé hatékony megoldások állnak majd a gazdák rendelkezésére.