Ezt mindenképp gondold végig a tavaszi kapások vetése előtt

Vetésre készülés

A mezőgazdaságban, ha időjósok lennénk, sok mindent másként tennénk. De nem vagyunk azok, így csak készülhetünk a jóra vagy kevésbé jóra. A lényegi adatokra van szükség, mert a megérzések, sőt a tapasztalatok is, mintha kevésbé működnének a mai változó környezetű világban. Jobban kell értenünk a növényeink igényeit, a talajaink életét, működését.

Talaj(élettel)gazdálkodás

A különböző agrárpályázatok (is) serkentették a talajvizsgálatokat, azaz a növényeink legfontosabb közegének, táplálójának ismeretét. A saját talaj ismeretére időt kell szánnunk, mint egy állatartónak a takarmányozásra, mert ez a növényeink közvetlen élettere, istállója és takarmánya is egyben.

Mi az, amit megtudhatunk belőle?

A foszfor- és káliumszinteket ilyenkor már csak tudomásul vehetjük, de sokat már nem tudunk beleszólni. Azonban a nitrogénellátottságot még érdemes vizsgálni, mert ha tudjuk, mi van a talajban, ott még – szemben a többi makroelemmel – érdemileg is beavatkozhatunk. Különösen a napraforgó érzékeny a túlzó ellátottságra.

A módszer neve: ásványi nitrogén vizsgálat

A mintavételre és vizsgálatra addig van lehetőségünk, amíg a talaj hőmérséklete 5 °C alatt van. A minta tárolás és szállítás idején sem melegedhet fel ennél jobban.

Jó példa erre a Syngenta fejlesztési kisérletében a napraforgó termesztés talajvizsgálatra vonatkozó információi, amelyről itt olvashat: https://www.syngenta.hu/press-release/hir/elso-kozos-lepesek-6-tonna-fele-vezeto-uton-avagy-napraforgo-nitrogen-20220124

Az eredmények ismeretében kevésbé lőhetjük mellé a tavaszi nitrogéndozírozásunkat. Sok minta eredményeit látva inkább többlet van nitrogén tápanyagból a talajainkban, mint hiány. A kevésbé pazarló országokban ezt a tél végi vizsgálatot elvégzik kalászosok alatt 60 cm-ig, míg napraforgónál legalább 90 cm-ig.

Vegyük figyelembe az előző évi kártevő- és kórokozó élményeket!

Egy sikertelen, elszórt gyommagvak megerősödött rizómák hatással lesznek az követő növény gyomviszonyaira is! Ahol találkoztunk a kártevőkkel ott 2022-ben is számolni kell vele (1. kép). A kukoricabogár imágó és lárva kártétel kivédésére a talajfertőtlenítés alkalmas! A Syngenta megoldásairól itt olvashat: https://www.syngenta.hu/force-evo-starter-hatasu-talajfertotlenito-talajfertotlenito-hatasu-starter

1. kép: Kukoricabogár károsítása napraforgótáblában (Ha az utónövény kukorica, fel kell készülni a talajfertőtlenítéssel, Cegléd, 2021.) – fotó: Syngenta Magyarország Kft.

Tárjuk fel tábláink titkait!

A Syngenta kukoricavetésre vonatkozó anyagát itt olvashatja: https://www.syngenta.hu/press-release/hir/kukorica-vetes-helyreallithatatlan-technologiai-elem-maga-vetes

Kukorica hozamtérkép – fotó: Syngenta Magyarország Kft.

David Hula, észak-amerikai kukoricatermés világrekorder szerint, ahol a vetőgép elhaladt, ott már eldőlt, mekkora hozamot adhat a táblánk.

A vetés az, amelynek hibáit utólag nem lehet kijavítani. Az ideális magágy, azaz a „kemény vánkos, puha dunyha" kevésbé kedvező körülmények között is megőrizhet, a mag alatt tarthat elegendő nedvességet a jó keléshez. A vizet semmi nem pótolhatja, legyen ott a mag alatt. De ne csak a felszín legyen szemre szép, hanem az a mag mélységében is egyenletes legyen (3. kép).

3. kép: Baloldalt ideális magágy, középen majdnem, míg jobboldalt, ahol elpusztulnak a csírázó növények. A cm-ben megadott mélységek cukorrépára vonatkoznak. (Forrás: CIBA-GEIGY, 1992.).

Ez biztosíthatja a gyors, egyenletes, homogén kelést. A tervezett közeli tőszám elérését, egyforma tőtávolsággal, kihagyás és duplavetés nélkül.
Jó vetőmag, jó magágyba, jó vetéssel!

A helytelen beállítás, nem megfelő magágy következményei

A Syngenta Kft. saját kisérleteit elemezve is megerősítést nyert, hogy a tervezett tőszámhoz képest a kikelt tőszám 5-22%-kal is eltérhet negatív irányba, amely jelentősen csökkentheti a leendő termést. Az egyenetlen tőeloszlás 5-10%-os terméskiesést okozhat a kihagyás vagy éppen a duplázás okozta termésdepresszió által.

Elhúzódó kelés esetén (saját méréseink és irodalmi adatok is alátámasztják) a nem egyszerre kelő növények között, 2 napon belüli eltérés esetén még csekély lesz a termésbeli különbség, de a 3-4 napon belül, vagy annál később kelő növényeknél még egyenletes tőtávolság esetén is radikális terméskieséssel számolhatunk.

Az alábbi képen (4. kép) a vetés után megjelölt növényeket láthatjuk eltérő színű szalaggal jelölve. A kék az 1., a piros a 2., a fekete 3, míg a fehér 4. napon kelt ki. A csövek mérete mindent elárul.

4. kép: Keléselmaradás hatása a csőméretre – fotó: Syngenta Magyarország Kft.

Agrotechnikai közvetett következményei (növényvédelem, növényápolás)

A Syngenta Kft. több éven át, jelentős számú mintával és vetőgéptípussal vézgett összehasonlító vizsgálatokat, hogy a vetőmag és a vetőgép kölcsönhatását vizsgálja. A kapott adatokból született kiadvány elérhető a szaktanácsadóinknál, területi képviselőinknél és rendezvényeinken „Tippek a jó vetéshez" címmel!

Bővebb információért látogasson el a Syngenta weboldalára!

Dr. Bódi Zoltán
fejlesztőmérnök

Szeleczki Attila
fejlesztőmérnök