"Úgy látszik, hogy végképp hozzá kell szoknunk a szélsőséges, kiszámíthatatlan időjáráshoz. Nyugaton és az ország „közepén” többször esett, a csapadékot kedvelő kórokozók terjedése felerősödött. Ilyen pl. a csonthéjasok levéllikasztó betegsége, mely a kajszi, az őszibarack és a mandula esetében is komoly lombhullást okozhat. A blumeriellás levélfoltosság is megjelent, mely a cseresznyénél és a meggynél okozhat akár teljes lombhullást is. A 10. felhívás készítményei közül választhatnak mindkét gomba ellen" – írja Zsigó György idei, 11. felhívásában.

"Az almatermésűek varasodása is fertőz, továbbra is. A 8. felhívásban javasolt felszívódó szerekkel védekezhetnek, a kis gyümölcsök viaszosodásáig. Egy kertész kollégám szerint ez a diónyi nagyságú kis gyümölcsöt jelenti, amikor már lefelé lógnak a gyümölcsök az ágakon. Ekkor újra jöhetnek a réztartalmú gombaölők is, már nem perzselik meg a viaszos bőrű gyümölcsöket.

A Duna-Tisza közén és az Alföldön továbbra is az aszállyal küzdenek a gazdák. A Vizes levél időtartam fásszárú növényekre térképen viszont az látható, hogy az alföldi régióban, a harmat miatt hosszan nedvesek voltak a levelek. A gombaspórák a nedves levelek felületén tudnak kicsírázni, fertőzni, így valószínű, hogy ez a rövid ideig tartó vízborítottság itt is elegendő lehetett a fertőzéshez.

A lisztharmat valamilyen szinten minden időjárásnál „tartja magát” nálunk. Most is jelen van, sőt a hűvös ellenére az érzékeny almafajtákon tovább terjedt és az őszibarackon is megjelent" – olvasható a cikkben.

"Az előző években az is bebizonyosodott, hogy a kórokozókhoz képest, a kártevők (rovarok, atkák) életét kevésbé zavarja az időjárásunk változása. Tavaly a kerbarat_2024_18_.pdf felhívásban egy kis összesítő táblázatot is készítettem erről. Most is beindultak, sőt a hideg tavasz ellenére már a vártnál korábban megjelentek pl. a levéltetvek. Pest megyében néhol erős volt a májusi cserebogár kártétele is.

Most a szilvamoly, a keleti gyümölcsmoly és néhol a tarka szőlőmoly is intenzíven rajzik. Tehát a szilvánál, az őszibaracknál, a kajszinál, a szőlőnél érdemes rovarölő szerrel is kiegészíteni a gombaölős permetlevet.

A piretroid hatóanyagok kontaktak. Ilyen a deltametrin (pl. Decis és még 24 készítmény), a lambda-cihalotrin (pl. Karate Zeon 15 CS és még 14 készítmény), stb. Nem piretroid, de kontakt hatású a tau-fluvalinátból készültek is (pl. Klartan, Mavrik, stb.).

Az a kertbarát aki máris bevetné a felszívódókat is, a következő hatóanyagúak közül választhat: acetamiprid (pl. Mospilan és még 24 névváltozatban), spinozad (pl. Laser Duplo és még két néven), Bacillus thuringienzis (pl. Dipel DF és még más néven is), az azadirachtin (pl. NeemAzal és még 3 néven), a Cydia pomonella granulosis virus (pl. Madex és még 3 név alatt). Jól bevált a klorantraniliprol (pl. Coragen és még 5 néven). Ezek között III. kategóriásokat is találnak, lásd a hatóanyag abc_2025.pdf-ben.

Ahol levéltetvek ellen kell permetezni, ott kérem lapozzanak vissza a 7. felhíváshoz.

Az egyszerű anyagok közül egyes molyfajok ellen a csalán kivonat, a konyhasó, a répacukor engedélyezett. Rasztik Viktória almamolyra üröm és varádicsteát javasol, ez utóbbit a szőlőmolyokra is ajánlja. Szerinte a bársonyvirág-, a pemete- és kaporkivonat riasztó hatású a két szőlőmolyfajra" – írja a szakember.

almamoly

Almamoly – fotó: Zsigó György/NMNK

"Almamoly ellen a fák törzsére most lehet kihelyezni a hernyófogó öveket. Az első nemzedék lárvái költöznek alájuk, bábozódni. A szüretig 10-14 naponta cseréljék és semmisítsék meg. (Hajdan jogszabályok kötelezték a kertészeket a használatára, almára és körtére, még a cseréjüket is ellenőrizték.) Megvásárolhatóak, de házilag is elkészíthetőek. Szárazon kell tartani az öveket, a törzsre tekert kötelet, hullámpapírcsíkot, stb.

A készítmények sűrű felsorolását nézve, biztos vagyok benne, hogy nemsokára megkapom a kérdéseket: miért ajánlok ilyen sok permetezést? Többször leírtam már, hogy ebben csak a gazda tud dönteni. Csak ő ismeri a kertje fekvését, a munkabírását, a fajtái fogékonyságát, ő tudja, hogy hányszor megy ki a fáihoz és, hogy milyen szintű kártételt, fertőzöttséget enged meg a kertjében.

Az ültetvényekben viszont rá vannak kényszerítve az első osztályú termény előállítására. Ők nem hibázhatnak, mert minimális károsítás esetén is már csak az ipari felhasználásra alkalmas besorolást kap a gyümölcs. Ezt gyakran csak ötöde áron tudják eladni.

Ma megkérdeztem néhány ilyen „profi” ültetvényben dolgozó kollégát arról, hogy ők hányadik permetezésnél tartanak. Almában általában a hatodik, meggyben, őszibarackban az ötödik-hatodik, kajsziban a harmadik-negyedik, a szilvában a második fordulón vannak túl. Most készülődnek a következőre, a gombák, a levéltetvek és a molyok miatt, pl. a szilvában.

Úgy gondolom, hogy nekünk nem kell ezt a minőséget megcélozni. A varas héjú almát, a repedt gyümölcsöt is be lehet vinni a konyhába frissfogyasztásra. Egy kis tisztogatás után a „férges” szilvából, kajszibarackból még jó lekvár és kiváló pálinka főzhető" – tanácsolja a növényorvos.

Forrás: Zsigó György

Indexkép: pixabay.com