Napjaink egyik komoly kihívása az egyre gyakoribb időjárási szélsőségek mellett is biztosítani a megfelelő mennyiségű és minőségű élelmiszert. Pinke Zsolt és munkatársai a hazai mezőgazdaság ellenállóképességét vizsgálták a 2022-es nagy európai aszály fényében. Eredményeik segíthetik az agrár ágazatban dolgozókat és a döntéshozókat a jövőbeni károk megelőzésében.
Pinke Zsolt, az ELTE Természetföldrajzi Tanszék tudományos főmunkatársa és kutatótársai azt vizsgálták, milyen hatása volt a 2022. évi európai nagy aszálynak a tagállamokban legnagyobb területen termesztett gabonák és olajos magvak terméshozamaira. A Gazdálkodás című lap nívódíját is elnyert tanulmányukban megállapították, hogy bár a meteorológiai eseményre úgy emlékezünk, hogy az Európa nagy részén komoly nyomot hagyott a termésátlagokban, valójában a Kárpát-Balkán és a mediterrán régiók országaiban, így Magyarországon, Romániában és Bulgáriában mutatkozott jelentősebb terméscsökkenés abban az évben, és okozott látványos kiesést (1,5%, 1,4% és 0,7%) az országos GDP-ben.
Nehezen reagál a hazai mezőgazdaság a meteorológiai kihívásokra
Magyarországon a növénytermesztési ágazatot több alkalommal is sújtotta a 2022. évihez hasonló mértékű aszálykár, ezért is fontos számba venni, hogyan reagált a mezőgazdaság ezekre az eseményekre, illetve miként tudná az ország megelőzni az ebből fakadó gazdasági károkat. A kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy a magyar mezőgazdaságnak az elmúlt évszázadban több hullámban történt modernizációja mennyire felelt meg az egyre gyakoribbá váló meteorológiai eredetű kihívásoknak.
Mint megállapították, éppen a klímaváltozásnak leginkább kitett, és az utóbbi években kibontakozó globális mezőgazdasági alapanyag-túltermelési válságban jelentősen érintett haszonnövények azok, amelyek korábban is magas részaránya a rendszerváltás óta még tovább növekedett a hazai termelésben.
Vagyis a modernizációs törekvések alacsony innovációs igényű termékek előállítását biztosító agrárstruktúrát eredményeztek: a minél egyszerűbben, nagy tömegben előállítható termények részesülnek előnyben, amelyek azonban sokszor épp a legkevésbé ellenállóak a 2022-es aszályhoz hasonló szélsőségekkel szemben.
Az agrárgazdaság előtt álló kihívásokra a magyar társadalom és elsősorban az agrárium irányváltására tényleges hatással bíró gazdasági-politikai csoportok felelőssége megfelelően reagálni. A tanulmány ezekhez a megkerülhetetlen döntésekhez kíván szakmai támogatást nyújtani.
A szerzők az alábbi, online is elérhető előadásban bővebben is beszéltek a témáról:
Forrás: ELTE Természetföldrajzi Tanszék
Indexkép: unsplash.com