Dohányfojtó szádor

Pintér Zoltán

2014. október 15., csütörtök 11:38

A kapások gyomtársulásai. A kapások gyomtársulásai (pl. Amarantho-Chenopodietum, Convolvulo-Portulacetum, Setario-Digitarietum) a vegyszerezés mellett mindenekelőtt a rendszeres mechanikai zavaráshoz (kapálás) és a nagymértékű trágyázáshoz alkalmazkodnak. Legfontosabb gyomfajaik a tarackbúza (Agropyron repens), a labodás disznóparéj (Amaranthus blitoides), a karcsú disznóparéj (Amaranthus chlorostachys), a szőrös disznóparéj (Amaranthus retroflexus), az ürömlevelű parlagfű (Ambrosia artemisiifolia), a mezei tikszem (Anagallis arvensis), a kék tikszem (Anagallis femina), a tatár laboda (Atriplex tatarica), a terebélyes laboda (Atriplex patula), a szulákkeserűfű (Bilderdykia convolvulus), a tüskés ördögbocskor (Caucalis platycarpos), a nagy ördögbocskor (Caucalis latifolia), a fehér libatop (Chenopodium album), a pokolvar libatop (Chenopodium hybridum), a mezei aszat (Cirsium arvense), a csillagpázsit (Cynodon dactylon), az apró szulák (Convolvulus arvensis), a pirók-ujjasmuhar (Digitaria sanguinalis), a közönséges kakaslábfű (Echinochloa crus-galli), a tőtippanfajok (Eragrostis spp.), a betyárkóró (Erigeron canadensis), a kicsiny gombvirág (Galinsoga parviflora), a varjúmák (Hibiscus trionum), a cseplesz tátika (Kickxia elatine), a kétszínű tátika (Kickxia spuria), a bársonyos árvacsalán (Lamium amplexicaule), a piros árvacsalán (Lamium purpureum), a lednekfajok (Lathyrus spp.), a napraforgó szádor (Orobanche cumana), a dohányfojtó szádor (Orobanche ramosa), a kölesfajok (Panicum spp.), a nád (Phragmites australis), a lapulevelű keserűfű (Polygonum lapathifolium), a baracklevelű keserűfű (Polygonum persicaria), a kövér porcsin (Portulaca oleracea), a repcsényretek (Raphanus raphanistrum), a hamvas szeder (Rubus caesius), az egynyári szikárka (Scleranthus annuus), a közönséges aggófű (Senecio vulgaris), a fakó muhar (Setaria pumila), a ragadós muhar (Setaria verticillata), a zöldes muhar (Setaria viridis), a vadrepce (Sinapis arvensis), a fekete csucsor (Solanum nigrum), a fenyércirok (Sorghum halepense), a tarlóvirág (Stachys annua), a veronikafajok (Veronica arvensis, Veronica persica, Veronica triphyllos), a mezei árvácska (Viola arvensis) és a bojtorján szerbtövis (Xanthium strumarium). Karcsú disznóparéj (Amaranthus chlorostachys, Amaranthaceae) (Turcsányi Gábor felvétele) Szőrös disznóparéj (Amaranthus retroflexus, Amaranthaceae) (Seregélyes Tibor felvétele) Ürömlevelű parlagfű (Ambrosia artemisiifolia, Compositae) (Seregélyes Tibor felvétele) Tatár laboda (Atriplex tatarica, Chenopodiaceae) (Turcsányi Gábor felvétele) Fehér libatop (Chenopodium album, Chenopodiaceae) (Turcsányi Gábor felvétele)

Pintér Zoltán

2014. október 15., csütörtök 11:09

DOHÁNY Gyomírtás A dohánytermesztés a mezıgazdaság egyik nagy szaktudást, tıkebefektetést igénylı „kis kultúrája”, melynek több évszázados hagyománya van hazánkban. Az ország egész területe ökológiailag alkalmas gazdaságos termesztésére. Magyarországon napjainkban mesterséges szárítású (FCV 4061 ha), természetes szárítású (Burley 1772 ha) dohány termesztése folyik. Az ültetvények 80 %-a az ország keleti régiójában található. A dohány gyomírtását meghatározza a fı termesztési körzete (Nyírség), és a nagyon szők herbicid szerválaszték. A gyommentesítésben nagy szerepe van a mechanikai eljárásoknak, mivel a gyökér jó fejlıdéséhez fontos a talaj levegıztetése, így a kultivátorozás, bakhátmővelés, illetve a kapálás a termesztés technológia részét alkotják. A dohánytermesztésre kijelölt területen az évelı kétszikő gyomnövények elleni védekezést a megelızı kultúrákban kell megoldani, mert a dohányban alkalmazható herbicidek közül ellenük egyik sem ad megfelelı hatást. A dohány fejlıdése a kiültetés után lassan indul meg. Gyomelnyomó képessége ekkor csekély, ezért fıleg ebben a szakaszban van nagy szerepe a gyomirtásnak, késıbb a kultúrnövény már jó gyomelnyomó képességgel rendelkezik. A terjedı gépi dohány betakarítás csak egyöntető fejlettségő, gyommentes ültetvényekben végezhetı el hatékonyan. A letört dohánylevelek közé gyomnövény, szárdarab, kacs nem kerülhet, mivel a szárítást követı nagyoló válogatás során azt eltávolítani már nem lehet. Palántázás elıtt alkalmazható laza, homoktalajon a bedolgozásos (ppi.) technológia benefin hatóanyagú készítménnyel, melynek 3-4 hetes hatástartama van. Hatását száraz idıben is kifejti és a talajmőveléssel sem veszti el teljesen. Technológiai hibaként jelentkezik, hogy a laza talajon esetenként túl mélyen dolgozzák be a herbicidet (10 cm alá is), így felhígulva hatáscsökkenés jelentkezik, vagy a helyzeti szelektivitás nem érvényesül, a kiültetett palánta gyökérzete sérül. A hatóanyag hatásspektruma hiányos, a keresztes- és fészkesvirágúak családjába tartozó gyomokat, így a parlagfüvet, pipitért, vadrepcét, repcsényretket nem írtja, ezért kiegészítésre szorul. Erre alkalmas lehet az S-metolaklór palántázás elıtt. Ha az idı száraz, sekély 2-3 cm-es bedolgozás javasolt. Csapadékos idıjárás esetén a bedolgozásos készítmények használata nem javasolt. A palántázás elıtt talajra permetezve az említett készítményeken kívül a pendimetalin hatóanyagú alkalmazható. Az évelı gyomok ellen – ha idıben belefér – a palántázás elıtti utolsó talajmővelést 2 héttel megelızve a glifozát hatóanyagú készítmények használhatók. Az utóbbi idıben egyre nagyobb problémát jelentı dohányfojtó szádor (vajvirág) ellen sajnos engedélyezett védekezési lehetıség nincs. A dohány nemesítés során nem GMO technológiával sikerült klórszurfuron herbicid rezisztens burley dohányt elıállítani. A kezelés hatására a fejlıdı szádor növények elpusztultak. A növényvédıszer engedélyezése, a technológia elterjesztése gazdaságossági okok miatt nem történt meg. A dohányban az alábbi gyomnövény fajok fordulnak elı a leggyakrabban: közönséges kakaslábfő, fakó muhar, zöld muhar, pirók ujjasmuhar, szırös disznóparéj, mezei acat, folyondár szulák, fehér libaparéj, pokolvar libaparéj, parlagfő, vadrepce, varjúmák, porcsin keserőfő, pásztortáska, közönséges gombvirág, repcsényretek, mezei zsurló. Növekedés szabályozás A tetejezés és a kacsmentesítés a dohánytermesztés technológiai elemei közül kiemelkedı jelentıségő, speciális technológiai elem. A virágzat és az oldalhajtások eltávolítása (köznapi szóval tetejezés, illetve kacsozás) régóta szerves része egyes dohányfajták agrotechnikájának. A vegetatív fejlıdési szakaszban a dohánynövény a felvett tápanyagok nagy részét a levelek képzésére fordítja. A generatív fejlıdési szakaszban – melynek kezdete a virágbimbók megjelenésének idejére tehetı – a felvett tápanyagok jelentıs része a virágképzést szolgálja, s a virágzatban felhalmozott tápanyagok a levélképzés szempontjából elveszettnek tekinthetık. A tetejezést követıen számolnunk kell a levelek hónaljában képzıdı rügyek gyors kihajtásával. A kacsmentesítés elvégzésének jelentısége azonos a tetejezéssel. A kacsgátlás céljára rendelkezésre álló vegyi anyagok a hatásmechanizmus alapján három kategóriába sorolhatók: - kontakt hatású zsíralkohol készítmények (n-dekanol), a megfelelı hatás kifejtéséhez e szereknek (vizes emulzióiknak) közvetlenül érintkezniük kell minden egyes hónaljrüggyel. - lokálisan felszívódó kontakt készítmények (pendimetalin) kémiailag dinitro-anilin származékok, adott levélhónaljba jutva helyileg felszívódnak, így nem szükséges külön-külön érintkezniük a levélhónaljban található minden egyes rüggyel. - a levélen át felszívódó készítmények (maleinsav-hidrazid), a hatásmechanizmusból adódóan a készítménynek nem szükséges a levélhónaljba jutnia, elegendı, ha finom porlasztással a levelekre kerül. A különbözı típusú készítmények – megfelelı kombinációban használva azokat – kiegészítik egymás hatását, így lehetıség van a betakarítás teljes idıszaka alatt kacsmentesen tartani az ültetvényt, kézi kacsozás nélkül. A vegyszeres kacsmentesítés alapkövetelménye a kiegyenlített dohányültetvény. Heterogén ültetvényben nem lehetséges az optimális fejlettségi állapothoz igazítani a kezelés idıpontját, így elkerülhetetlen a levelek egy részének károsodása, ami csökkenti az árbevételt. Nyíregyháza, 2010. Február. 1. Összeállította: Bujdos László Növényvédelmi Szakmérnök, Sz-Sz-B Megyei MGSZH, Növényvédelmi Felügyelı