Folyékony műtrágya tartály

..MZ/X..

2020. szeptember 29., szerda 08:30

Itt van két videó a tartályos gép működéséről:

..MZ/X..

2020. szeptember 29., szerda 08:30

Most a télen építettem egyet én is mert a felszívóssal nem haladt úgy a munka. Egy régi LPG tartály lett átalakítva. Ez pedig egy ügyes házi barkács, régi gázpalack volt, a "fúvóka" pedig egy kiherélt gyújtógyertya:

..MZ/X..

2020. szeptember 29., szerda 08:30

Válasz #214 hozzászólásra Az elv ugyan az, mint a sima ejtő, vagy nyomott tartályos fúvónál. Viszont nem tudom milyen szóróanyaggal lehet használni. Bika kompresszor kell hozzá, mert a videón lévő is 10 baros tartálynyomással dolgozik, légmennyiségben is kéri a magáét. Egy gyári Karcher vizes homokfúvó gépet láttam dolgozni, szépen levisz minden szemetet, egy zárt bödönből szívta fel a homokot. Nekem egyedül a vízzel van bajom, ha már fémig takarítok valamit azt nem szeretném, hogy visszarozsdásodjon. Ez meg mire leszárad és alapozni lehet addigra szerintem megint megfogja a rozsda. Itt egy házi cucc, száraz homok és vizes gép. Két részes a videó, nézd meg a másodikat is.

Mf-es

2020. szeptember 29., szerda 08:30

Válasz #3268 hozzászólásra Azim volt nálluk. Ezt láttátok a 6 sorost?Erősnek tűnt.A műtrágya tartáj ocsmány,de lehet jó attul.

Pintér Zoltán

2020. szeptember 29., szerda 08:30

Terra preta= fekete föld Hogy is van ez ??? Egy átlagos amerikai 24 holdnyi területen termesztett élelmiszert fogyaszt el évente, míg a városokban élő emberek ennél többet. A gazdák teljesen kimerítik a termőföldet azért, hogy versenyben maradjanak, és műtrágya szórásával igyekeznek növelni a terméshozamot. De Adriana Downie vegyészmérnöknek támadt egy elképzelése. Amely a szerves hulladékot arra használná, hogy elhárítsa a környezeti katasztrófát.”-A jelenlegi földművelési módszerek lepusztítják a termőtalajt és 25%-al növelik az üvegházhatást kiváltó gázok kibocsátását, ezért megoldást kellett találnunk erre a problémára.” Downie technológiájának gyökerei egy réges rég elveszett termelési módszerben rejlenek. A legenda szerint az Amazonas őslakosai a terméketlen talajt a világ egyik legjobb termőterületévé változtatták. Ezek az emberek nem rendelkeztek műtrágyával, de dúsították földjeiket. Viszont, hogy miképp, arra a mai napig nem derült fény. Prof Stephen Joseph antropológus és mérnök elemezte a szuper talajt, amit a portugálok terra pretának hívnak, más néven fekete földnek. Stephen próbálta megfejteni a titkát azért, hogy ismét létre hozhassa.”-Az elmúlt öt év során próbáltam alkalmazni az amazonasi indiánok bevett gyakorlatát, ők a tűzből származó faszenet keverték az égetőkemencékből származó faszénnel, ezeket összekeverték és minden évben egyre többet és többet ástak el ebből az anyagból, és így hozták létre a fekete földes termőterületet.” Hogy megismételje a trükkjüket, Joseph szerves hulladékot égetett el, hogy faszenet hozzon létre, amit összekeverhet a termőfölddel. Joseph faszene kifejtette mágikus hatását. “- Csodálatos fekete földet nyertem belőle, ami hihetetlenül termékeny. Ebben termesztek a családom és a szomszédság számára is.” Joseph tudta ha udvari kísérletét technológia ként akarja átültetni a mezőgazdaságba rákell jönnie, hogy a szuper talaj miért áll össze ilyen darabossá. “- Amit láthatunk az a szénnek és az agyagnak egy nagyon összetett keveréke, az itt látható szemcsék segítenek a tápanyagoknak bejutni a növénybe és segítik a mikroorganizmusok fejlődését is, amelyek viszont a víz megtartásában működnek közre.” Joseph munkája segített feltörni a kódot, de a termelésnek kereskedelmi szintre való emeléséhez már vegyészmérnöki szakértelemre volt szükség. Adriana Downie azon vállalatok egyikénél dolgozik, amelyek azért versenyeznek, hogy tömegesen állítsák elő a feketeföld modern változatát. Úgy hiszik, hogy ez messze több lehet, mint egy szuper adottságokkal rendelkező műtrágya.”- Izgatottan gondolok erre a technológiára , mert hozzásegíthet a mezőgazdaság fenntartásához. Lehetővé téve az energia megtakarítást, amely az éghajlati változásokra gyakorol pozitív hatást.” Most lássuk, hogyan. Ez a technológia elégeti a városokból, gazdálkodásokból származó szerves hulladékot amik rothadásnak indulva, üvegházhatást okozó gázokat hozna létre. Downie eljárása nem egy szuper képességű műtrágyával ajándékoz meg minket, hanem egy környezetbarát módszerrel.”- Ez kiváló lehetőséget ad arra, hogy felhasználjuk a bolygónkon keletkező rengeteg szerves hulladékot, nagyszerűen bővíthetnénk a termelést, ha a városok által létre hozott szerves hulladékból állítanánk elő azt az energiát amit a városok igényelnek.”Hamvasztás csak egy kicsit másképp. A szerves hulladékok égetésénél általában széndioxid keletkezik, ami a legkárosabb gázok egyike. A megoldás a pirolízis, az égésnek egy olyan fajtája, amely minimális oxigént használ fel. Normál égéskór a szén kötést hozva létre az oxigénnel széndioxidot alkot. Ennek az eljárásnak a keretein belül a kevesebb felhasznált oxigén miatt kevesebb széndioxid jön létre, helyette ez a technológia a szén jelentős részét illékony gázzá alakítja át. “-A hulladék egy tölcséren át esik a forgó kemencébe, ahogy áthalad rajta megszilárdul, felhasználva a hulladék hőjét amit a rendszerből visszanyerünk. Amint megszárad ki jön az égetőkemence végén és átlép a pirolízis kemencébe itt oxigén nélkül hevítjük fel az anyagot, ami kivonja belőle az illékony gázokat.”Az illékony gázok elégetése zöld elektromosságot hoz létre, ami csak járulékos haszna a technológiának. Végül a berendezés hátuljában kipottyan a bioszén. De van még egy nagy előnye, a pirolízis a bioszénben elszigeteli a még megmaradó szenet. A bioszén talajba való juttatása pedig megakadályozza, hogy a maradék szén a légkörbe jutva a környezetre káros széndioxiddá alakuljon. “- Kezdetben nem arra összpontosítottunk, hogy mennyire képes hosszútávon a szenet elszigetelni. De ahogy a technológia mélyére ástunk rájöttünk, hogy valójában ez egy nagy előny.” A lerakóhely és az égetés esetében a szén szerves hulladék formájában kerül a légkőrbe. Ha a bioszén magába zárja a szenet, akkor a gazdaságok óriási szénraktárokká válhatnának. Egyes tudósok véleménye szerint, ez segíthetne a globális felmelegedés visszafordításában. “- A bioszén haszna nem csak abban áll, hogy energiát termel, hanem lehetővé teszi a szén elraktározását a termőföldben.” A hulladékunk bioszénné történő átalakítása 21%-os kibocsátás csökkenést jelenthetne. Vajon a 4000 éves titok lenne a kulcs a jövő városainak megmentéséhez? Egy amerikai tudós lépésről lépésre megvizsgált húsz technológiát és kiválasztotta az öt legjobb ötletet, melyek megmenthetnék a holnap világát. A tét hatalmas. – Ez tényleg idő kérdése, és azt gyanítom ha visszatekintünk az elmúlt évszázadra, meglátjuk, hogy az amit korábban tettünk, most azt üzeni mindenkinek, hogy a jövőre való tekintettel élje az életét. Ez a mi holdra szállásunk, korunk Apolló programja. - Most a technológiák közti versenyben elérkezett a pillanat, amikor dönteni kell arról, hogy a nyerő ötösből melyik élvezi az elsőbbséget. ECOPOLIS Forrás: discoverySCIENCE