zsebszerződés

A köznyelvben a zsebszerződés az, amikor a vevők már nem szerezhetnek jogszerűen termőföldet, és a felek átmeneti „megoldásokat” kerestek a jövőbeli szerzés biztosítására. Ezek a szerződések a jogszabály megkerülésére szolgálnak, viszont a fogalmat a jogszabályban nem használják.

Hozzászólások

  • Gazdatüntetés » 2015. április 07., szerda 13:56 | paloc

    a képviselőt tisztában van a dolgokkal már amelyiket érdekli csak a fidess gépezettel nem fognak szembe menni saját maguk alatt nem vágják a fát akármit is mond a szemedbe a gazdatüntetés csak akkor eredményes ha sokan vagyunk egyszerre egy időben nem feltétlen pesten mi lehetne egy demó célja? : földpályázatok azonnali nyilvánosságra hozása(??de le van titkositva) a zsebszerződések megsemmisítése az eladott földek államosítása(megint a fidess haverkák járnának jól,és ezt nem merik) a külföldi élelmiszerek nagyon nagyon alapos vizsgálata (a multik megnyúznák a ..... a kamarai kényszer beléptetés azonnali megszüntetése a vízgazdálkodási társulatok azonnali oszlatása,helyette pályázattal rendbe-tenni az árkokat csatornákat de ki most aki a gazdák érdekét képviselné kicsitől a nagyig?ki ismert?nem korrupt?értelmes és határozott és ha kell egyet füttyent és mozdul a gazdatársadalom ha ezt az embert megnevezitek akkor van értelme demózni bár az ígérgetés azonnal beindulna és minden megy tovább és tovább és tovább......10 év 20 év és hopp külföldi vagy un kettösálampolgárok ülnek a verandán Moderátor által módosítva: 2015-04-07 13:56:40

  • Pályázat NFA földekre » 2014. október 15., csütörtök 11:43 | Valodi

    A magyar föld védelmében! Miközben a természeti erőforrásokért folyó küzdelem világszerte egyre embertelenebb formát ölt, nem mindegy, hogy a nemzet képes-e minden létező eszközt megragadni saját jövője érdekében, vagy lehajtott fejjel asszisztál saját kifosztásához. Halálra ítélt az erőforrásaitól megfosztott közösség, halálra ítélt a hazájától megfosztott nemzet! A magyar agrárium szabályozási folyamata a termőföldnek mint természeti erőforrásnak a nemzet számára történő hosszú távú megőrzését kell, hogy szolgálja. Erre a célra a földforgalmi törvény tervezete jelenlegi formájában alkalmatlan. Az agrárszabályozási stratégia olyan irányú átalakítása szükséges, hogy az a lehető legmesszebbmenőkig kihasználja az adott jogi, pénzügyi és politikai eszközöket a termőföld nemzeti tulajdonban és a helyi közösségek használatában tartására – az ökológiailag is fenntartható gazdálkodási formák előtérbe helyezésével. Mindehhez nemcsak a jelenlegi földforgalmi törvénytervezet alapvető módosítására van szükség, hanem a földforgalmi törvénnyel egy időben koherens üzemgazdálkodási törvény, szövetkezeti törvény és finanszírozási háttér megalkotására is, sőt, adott esetben nem szabad visszariadni az Európai Unióval kötött csatlakozási szerződés felülvizsgálatától sem, amennyiben a nemzet hosszú távú fennmaradása ezt megkívánja. Azonnali intézkedések összehangolt sorával kell fellépni a zsebszerződések felszámolása érdekében még a moratórium lejárta előtt – törvénysértésre az Európai Unió más országaiban sem épülhet tulajdonjog! Mivel ezt ígéri mindnyájunknak a magyar kormány hivatalos vidékfejlesztési programja, ezért követeljük az eredeti kormányprogram maradéktalan végrehajtását a Nemzeti Vidékstratégia szellemében! Egyben elutasítunk minden olyan intézkedést, amely politikai megfélemlítő akció leghalványabb látszatát is kelti mindazokkal szemben, akik az eredeti kormányprogram érdekében az elmúlt hónapokban felemelték a szavukat. „Mert akik abban gyönyörködnek, amit ez a világ nyújt, örökre koldulnak és szükségben maradnak!” Budapest, 2013. június 7. Ács Margit irodalomtörténész Ács Sándorné agrármérnök Ángyán József egyetemi tanár, országgyűlési képviselő Bagi Béla nyugalmazott országgyűlési képviselő Bárdy Péter iskolaigazgató Bencsik János szociológus, országgyűlési képviselő Bene Gábor közjogász Béres Tamás lelkész, egyetemi oktató Biró Borbála talajbiológus, egyetemi tanár Csizmadia László grafikus Elek István közíró Ertsey Attila DLA építész Farkas Ádám képzőművész Farkas István vegyészmérnök, természetvédő Fidrich Róbert környezetvédő Gulyás Gyula filmrendező Gulyás János filmrendező Hajósy Adrienne geofizikus Hetzmann Róbert a Váralja Szövetség elnöke Holly László kertészmérnök, a Tápiószelei Agrobotanikai Intézet ny. igazgatója Hossó Andrea közgazdász Jelenczki István filmrendező Kajner Péter közgazdász Kalas György jogász Kerekes Sándor egyetemi tanár Kollár István egyetemi tanár Krizsán András építész Lajtmann József vízgazdász Lányi András író, egyetemi docens Lovas Rezső fizikus Lukács András geofizikus, környezetvédő Medvácz Lajos Balassagyarmat polgármestere Mellár Tamás közgazdász, egyetemi tanár Miklóssy Endre Hild- és Pro Régió-díjas építész-urbanista Molnár Attila állatorvos, a Makovecz-féle Magyarországért Egyesület alelnöke Ortutay Tamás képzőművész Pápai József nyugalmazott stratégiai tanácsadó Roszík Péter agrármérnök Szabó Gellért Szentkirály polgármestere, a Magyar Faluszövetség elnöke Szakolczai György közgazdász, professor emeritus Szigeti Tóth János szociológus Vajna Zoltán akadémikus Varga István mérnök-közgazdász Varga Zoltán professor emeritus Vásárhelyi Judit tanár Vicze Csilla jogász, a Civilek a Mecsekért Mozgalom ügyvezetője Vida Gábor egyetemi tanár, az MTA tagja Ifj. Zlinszky János egyetemi docens

  • Mezőgazdasági közlemények » 2014. október 15., csütörtök 11:43 | Pintér Zoltán

    Módosított földtörvény: megerősítik a családi gazdaságokat 2011. július 31. 10:12 Augusztus elsején életbe lép a földtörvény-módosítás, melynek lényege, hogy ezután a Nemzeti Földalapkezelő Szervezetnek (NFA) nem kell alkalmaznia a földtörvényben rögzített elővásárlási és előhaszonbérleti sorrendet az állami termőföldek hasznosításakor. A módosítások a spekulációk megakadályozásán túl a családi gazdaságok megerősítését és a fiatal gazdák földhöz jutását segítik. A jogszabályban a családi gazdálkodók körébe vonták a testvéreket is, így váratlan események bekövetkeztekor van kinek tovább vinnie a gazdaságot. A termőföldről szóló törvény módosításának egyik fő célja, hogy rendezze, a jogalkalmazók számára egyértelműsítse e törvény és a Nemzeti Földalap-törvény közötti viszonyt. Az állami földvagyon – főszabály szerinti – haszonbérbe adása pályáztatással nehezen egyeztethető össze az előhaszonbérleti jog polgári jogi intézményével. Hangsúlyos tény, hogy ez nem jelent a termőföldről szóló törvényben preferált jogosultak számára hátrányt. Ha a közös tulajdonban lévő föld egyik tulajdonostársa akarja eladni a maga tulajdoni hányadát, elővásárlási joga van a többi tulajdonostársnak, s csak akkor vásárolhatja meg idegen a földet, ha ők nem élnek ezzel a lehetőséggel. A törvénymódosítás a tulajdonostársak közötti adás-vétel esetére is kiterjeszti az állam elővásárlási jogát. A Nemzeti Földalap – egyes kivételektől eltekintve – csak versenyeztetéssel adhat el földet. A pályázatok kiírása és értékelése során kell olyan szempontrendszereket meghatározni, hogy a törvényben deklarált földbirtok-politikai irányelvek érvényesülhessenek. Ellenkező esetben ugyanis előfordulhat, hogy egy támogatandó gazdálkodói kör számára (például demográfiai földprogram, állattartó gazdaságok földhöz juttatása) kiírt pályázat eredményhirdetése után olyan személy szerzi meg a földterület haszonbérletét, aki nemcsak hogy nem indult a pályázaton, de annak feltételeinek sem felel meg, ugyanakkor helyben lakóként élt az előhaszonbérleti jogával. A változtatások nyomán az állami földek felett rendelkező Nemzeti Földalapkezelő (NFA) kötelezettsége lesz, hogy a pályáztatás során a családi gazdaságokat erősítő feltételeket határozzon meg. A törvénymódosítás kimondja, hogy a termőföld tulajdonjogát ajándékozás jogcímén csak közeli hozzátartozók, közalapítvány, önkormányzat, egyházi jogi személy és a magyar állam javára, valamint a mezőgazdasági termelők gazdaságátadási támogatása feltételeként lehet átruházni. Ezzel nemcsak a családi gazdaságok fejlődését, hanem a fiatalabb generációk termelésbe bevonását is segítik. Az új jogszabály a családi gazdálkodók körébe tartozónak mondja ki a testvéreket, akik a gazdálkodó halála esetén így továbbvihetik a gazdaságot. A jogszabály-módosítással a spekulációt és a zsebszerződéseket akarják megelőzni, a vásárlásokkal pedig alapot teremtenek a fiatal gazdászok földhöz juttatásához, illetve a már termelő gazdák is ki tudják bővíteni földterületüket a haszonbérlet révén. A törvénymódosítás újraszabályozza a Nemzeti Földalapba tartozó területek pontos körét, és rögzíti, hogy vannak olyan földrészletek, melyek egy része a Nemzeti Földalapba, míg a másik része Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vagyoni körébe tartozik. Ez utóbbi ingatlanok kapcsán a módosítás lefekteti a közös tulajdonosi joggyakorlás alapszabályait. A jövőben természetvédelemre, vízgazdálkodásra és erdőtelepítésre is sajátítható ki föld, új szabályként jelent meg az a rendelkezés, hogy a kisajátítással állami tulajdonba került földet is az NFA-ba kell helyezni. (Vidékfejlesztési Minisztérium Sajtóirodája)

  • Szántóföld árak Magyarországon » 2014. október 15., csütörtök 11:43 | kulakman

    Válasz #378 hozzászólásra A zsebszerződések ellen is , meg a visszadátumozott szerződések ellen egy hatásos gyógymód lenne, a földhivatal sorszámozott vízjeles papírt árulna az ügyvédeknek , és csak ezzel lehetne beadni szerződéseket , higgyétek el az osztrák innentől feldughatná a zsebszerződését. Remélem a kormánynak lesz annyi esze ,hogy meglépi ezt mert azért ne áltassuk magunkat, egy ilyen zsebszerződés létrejöttéhez 3 fél kell, egy kapzsi magyar eladó, egy olcsón meggazdagodni akaró osztrák(vagy más), meg kellenek azok az ügyvédek akik állandóan keresik a kiskapukat(meg a nagyokat)!! A mi családunk birtokai kb 70 Hr számon vannak nyilvántartva(tehát átlag egyhektáros parcellák), nos ellehet képzelni mire ezeket megvásároltuk, láttunk már sokféle embert!!!

  • Szántóföld bérlés » 2014. október 15., csütörtök 11:39 | Mf-es

    Több ponton módosul a földtörvény A családi gazdálkodók és a fiatal gazdák egy nemrégiben készült felmérésben a földhöz jutás nehézségét emelték ki első helyen azon tényezők közül, amelyek hátráltatják munkájukat. A kormány most úgy változtatná meg a földtörvényt, hogy az az állami földek kiadásánál kedvezzen ezeknek a csoportoknak. Több ponton módosul a földtörvény. A javaslatot több napon keresztül tárgyalta a parlament mezőgazdasági bizottság és rendkívül komoly politikai csaták és háttértárgyalások után egy olyan módosításcsomagot sikerülhet elfogadtatnia a kormánytöbbségnek, amely segíti a választásokkor meghirdetett célok elérését: a helyben lakó családi gazdák földhöz juttatását, a fiatal gazdálkodók segítését, illetve az előnytelen haszonbérleti szerződések folytonosságának megszüntetését. A Hajnal-tájnak Font Sándor, a mezőgazdasági bizottság elnöke beszélt a részletekről. A politikus elmondta, most mintegy 600 ezer hektár termőföldet döntő mértékben nagyüzemi vállalkozások bérelnek, jelentős részben külföldiek. A jelenlegi rendszerben a lejárt bérleti időszakok után az elő-haszonbérleti jog miatt automatikusa újra a mostani bérlők keze alá kerülne a föld, a kormány azonban ezt nem szeretné, ezért új, a családi gazdálkodókat és a fiatal gazdák előnyben részesítő sorrendiséget építene ki. A földek újrapályáztatását a Földalap végezheti majd a saját szempontjai szerint, sőt, lehetnek olyan esetek is, amikor pályáztatás nélkül ad majd ki földeket. Fontos változás lesz még, hogy osztatlan közösségekben megszűnik a tulajdonostársak valamelyikének elővásárlási joga, pontosabban első helyre az állam kerül. Így próbálják feltartóztatni azokat a zsebszerződéseket, ahol a külföldi vevő, vagy gazdasági társaság kisebbségi tulajdonrész megszerzésével, és az elővásárlási jog érvényesítésével kívánt területhez jutni. Ezek azonban mind-mind csak átmeneti rendelkezések, és igazából annak a 65 ezer hektár állami tulajdonban lévő területnek kiadását segítik, amelyek újraosztása ősszel válik esedékessé. Font Sándor a Hajnal-tájnak elmondta azt is, hogy ha ezen túljutnak, teljesen új földtörvényt alkotnak; amely már a teljes birtokrendezést magában foglalja majd. Ez egyben védeni kívánja a magyar termőföldet a moratórium lejárta után is, tehát egy erős földtörvény megalkotását tűzték ki végső célként, amelynek támogatásához kétharmados parlamenti többséget várnak majd a kormánypárti honatyák. smile thumbupcool

Hírek

  • Nem engednek a magyar földből

    Nem engednek a magyar földből

    "Egy jottányit sem engedünk a magyar földből" - jelentette ki Fazekas Sándor.

További híreink

  • Életbe lépett az új földtörvény

    Életbe lépett az új földtörvény

    Május elsejével megszűnt a külföldiek földvásárlási moratóriuma, és életbe lépett az új földtörvény, amely a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról rendelkezik.

  • A magyar föld védelméről

    A magyar föld védelméről

    A földtörvényt méltatja az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség. Támogatják az új szabályozást.

  • Május 1. – új földtörvény

    Május 1. – új földtörvény

    Megszűnik a külföldiek földvásárlási moratóriuma, változik a földek forgalmának szabályozása. Itt megtudhatja, mi kell ahhoz, hogy valaki földműves legyen.

  • Jogszabályváltozások - Májustól bűncselekmény a zsebszerződés megkötése

    Jogszabályváltozások - Májustól bűncselekmény a zsebszerződés megkötése

    Május 2-től kerül be a Büntető törvénykönyvbe (Btk.) a "Mező- és erdőgazdasági hasznosítású föld jogellenes megszerzése", mint önálló bűncselekmény - a Btk. kiegészítését a zsebszerződéseket tiltó, februárban hozott törvény tartalmazza.

[bezárás x]