Svéd kutatók a házi csirkék őseit, vadon ma is élő vörös dzsungeltyúkokat (Gallus gallus) fogtak be és tenyésztettek tovább – írja az ng.24.hu.

Korábban kutatók a Beljajev-féle rókakísérletek során pusztán a rókák szelídsége alapján végzett szelektív tenyésztéssel teljesen megváltozott küllemű és szaporodási ciklusú „házi rókákat" hoztak létre néhány generáció alatt. A jelenlegi svéd kísérletek eredménye pedig az lett, hogy a szelídségük alapján tovább tenyésztett dzsungeltyúkok testmérethez viszonyított agymérete csökkent.

Az egyetem szakemberei állatkertekben élő dzsungeltyúkkal indították a kísérletet, és 10 generáción át külön-külön tenyésztették az embertől legkevésbé félő és a legjobban félő egyedeket, minden generációból kiválasztva ezeket. A méréseket a 9. és a 10. generáció egyedein végezték el.

A legkevésbé félénk csirkék agytörzse (mely többek között a stresszreakciókért is felelős) csökkent a legfeltűnőbb mértékben.


Arra is kíváncsiak voltak a kutatók, hogy a madarak tanulási képességeit hogyan befolyásolta a háziasítás folyamatát utánzó szelektív tenyésztés hatására létrejött agyi eltérés. Arra a következtetésre jutottak, hogy a szelídebb csirkék hamarabb megszokják a félelmetesnek tűnő, de ártalmatlan dolgokat.

A dzsungeltyúkok asszociatív tanulási képességét is felmérték, azonban e téren nem volt különbség a szelíd és nem szelíd madarak között.

A kutatási eredmények rávilágítanak arra, hogy a csirkék és más állatok háziasítása során milyen folyamatok zajlanak, továbbá arra is, hogy az agy szerkezete hogyan függ össze az egyes egyedek vagy fajok eltérő viselkedésével.

Az indexkép csupán illusztráció (Shutterstock)