A selyemhernyó gubójából előállítható természetes selyem világpiaci ára emelkedik, és mivel a főként Kínában tenyésztett rovarokat különféle fertőzések támadják, romlik az ott előállított selyem minősége, így az európai nyersselyem felértékelődhet, ezt szeretné kihasználni a társaság – mondta Bakonyi Tamás, a közös kutatás magyar képviselője. A Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi kar járványtani és mikrobiológiai tanszékének docense hozzátette: a Páduai Agrárkutató Intézet selyemhernyó génbankot tart fenn és kidolgozott egy, a rovar táplálékául szolgáló eperfalevél-porító technológiát, a magyar szakemberek pedig az állategészségügyben járnak élen. Mindezt a tudást a szlovénokkal is egyesítve jó esély lehet a közös pályázat elnyeréséhez.
A jó minőségű hernyóselyemnek ma ismét nagy a keletje. – fotó: Shutterstock
A terv szerint első lépésként mindhárom ország felállít majd egy-egy mintaüzemet, ahol a selyemhernyó tenyésztésre berendezkedve gazdasági számítások alapján összeállítják a rovar szaporításának, a selyem alapanyag előállításának technológiáját. Az olasz félnél a gyakorlatra alapozva már rendelkezésre állnak ilyen előzetes adatok, amelyek szerint a mai viszonyok között is kifizetődő lehet a hernyóselyem készítése. Magyarországon a Gödöllő közelében felállítandó mintagazdaságban a hazai gazdasági, ökológiai környezet elemzése alapján állítják majd össze a széles körben alkalmazható technológiát.
Az elképzelések szerint elsősorban a falusi portákon jöhet szóba a precíz tudást, kézimunkát igénylő selyemhernyó-tenyésztés és selyemszál készítés, ami állandó mellékjövedelmet jelenthet akár több ezer családnak. Magyarországon elsősorban Békés és Csongrád megyében sokfelé található eperfa, amely alapul szolgálhat e mellékjövedelem megszerzésére berendezkedő falusi háztartásoknak. A közös pályázat elnyerésével már jövőre indulhatnak a selyemhernyó tenyésztő mintaüzem kialakításának előkészületei és néhány éven belül új jövedelmi forráshoz juthatnak a falvakban élő családok – mondta Bakonyi Tamás.
