Az Állatorvostudományi Egyetem újabb innovációs beruházással segíti a magyarországi állategészségügyet. Az Egyetem, a Sorapharm Kft. és a Spesalus Zrt. együttműködésében a hipertiszta klór-dioxid (ClO2) fertőtlenítőszer állatgyógyászati felhasználásának optimalizálását tűzték ki célul, amellyel – a nemzetközi irányelvekkel összhangban – csökkenthető a haszonállatok antibiotikummal történő kezelése, így támogatva a minőségi és egészséges élelmiszerellátást hazánkban.

megállapodás

Megállapodást kötött az Állatorvostudományi Egyetem, a Sorapharm Kft. és a Spesalus Zrt. – fotó: Állatorvostudományi Egyetem

A jövő egyik legnagyobb globális kihívása a fenntartható élelmiszertermelés, mely Magyarországon is komoly feladat elé állítja a szakembereket. Az ágazat olyan megoldásokat keres, melyekkel az antibiotikum-rezisztencia fenyegetését elkerülve egészséges, kiváló minőségű húsáru kerülhet az asztalokra.

Bár Magyarországon a vágóhidak élőállat vágása az Agrárközgazdasági Intézet 2019 és 2022 közötti adatai alapján csökkenő tendenciát mutat, az Állatorvostudományi Egyetem és a Sorapharm Kft. együttműködésének eredményeként egy olyan új fejlesztésű termék jelenik meg a piacon, amely az élelmiszerbiztonság és a termelékenység növekedését is eredményezheti hazánkban.


Több éves kutatás-fejlesztés eredményeként a Sorapharm Kft. az egyik leginkább ígéretes légfertőtlenítőszer – a hipertiszta klór-dioxid (ClO2) – gyártásába kezdett.

A klór-dioxid rendkívül hatékony vírus-, baktérium- és gombaölő szer, az ún. bakteriális biofilmek ellen is hatékony. A vegyület szobahőmérsékleten gáz halmazállapotú, de vízben jól oldódik, ezért alkalmas igen kis részecskeméretű aeroszolként a levegőben terjedő vírusok és baktériumok (fertőző bioaeroszolok) elpusztítására.

A kifejlesztett technológia olyannyira apró klór-dioxid aeroszol cseppet képes előállítani, amely hasonló módon lebeg, mint a bioaeroszolok, így alkalmas a kórokozók levegőben való terjedésének jelentős csökkentésére. A kialakuló védelem az állattartó telepeken különös jelentőséggel bír, mert a fertőző betegségek visszaszorításával a telepen felhasznált antibiotikumok mennyisége is nagymértékben csökkenhet, ez pedig fontos lépés az antibiotikum rezisztencia megelőzése érdekében, ami kiemelt cél közegészségügyi, állatgyógyászati és gazdaságossági szempontból is.

Az állattelepi légfertőtlenítés egy olyan szabályozott folyamat, amely mögött mesterséges intelligencia működik. A rendszer a begyűjtött adatok alapján dönt a beavatkozás időpontjáról és mértékéről. Így azonban nem csupán a fertőzés veszélye, hanem a szálló por mennyisége, a levegő hőmérséklete és az esetleges kellemetlen szag is csökken a kezelt istállóban.

Az együttműködő partnerek a fertőtlenítőszer állatgyógyászati felhasználásának optimalizálásával azt remélik, hogy egy olyan termék jelenik meg a piacon, amely előrelépést jelenthet olyan meghatározó betegségek elleni harcban, mint a madárinfluenza és az afrikai sertéspestis. A megállapodást 2024. 01. 15-én az Állatorvostudományi Egyetemen írták alá.