A május 11-én kezdődő PREGA Konferencia és Kiállítást megelőzően online PREGA webináriumokat rendezünk, amelyek – hasonlóan a nagy konferenciához – az agrárgazdaság minden jelentős ágazatával külön foglalkozunk. A következő PREGA Webinárium február 23-án lesz, ITT lehet regisztrálni rá.
Február 16-án a PREGA Állattenyésztés Webináriumán megtudtuk, hogy
- a gazdák egy része miért nem használ precíziós eszközöket,
- a támogatásokon múlik-e a siker,
- hogyan szabotáljuk digitálisan a kukoricamolyt, radikálisan csökkentve ezzel a takarmány toxintartalmát,
- hogyan segíti a digitalizáció a kisebb károsanyag-kibocsátású baromfitartást.
|
Az egészséges takarmány a szántóföldön kezdődik
Hőgye Szabolcs (FMC-Agro Hungary Kft.) előadásában kifejtette, hogy van már digitális, könnyen használható megoldás arra, hogy például a kukoricamoly vagy a gyapottok-bagolylepke károkozását időben észrevegyük.
Nem csak azért fontos kérdés, mert hatalmas terméskiesést okozhatnak, legyen szó akár silókukoricáról, akár szemes terményről, hanem a kártevők által okozott sebzések kitűnő táptalajul szolgálnak gombás fertőzésekhez, és ezzel minden összeállt ahhoz, hogy tele legyen toxinokkal a takarmány (pl. deoxynivalenol - DON, aflatoxin).
Coragen rovarölőszeres kezeléssel hatékonyan meg lehet szüntetni a károkozást. Egy 2021-es vizsgálat kimutatta, hogy a takarmánykukorica esetében a kezelt kukoricában szinte nem volt kimutatható a DON jelenléte, ellentétben a kezeletlennel.
De kinek van ideje arra, hogy a kukoricaföld szélén állva döntse el, mikor van szükség a kezelésre?
A kezelés idejének pontos meghatározásához rendelkezésre áll az ARC farm intelligence applikáció, ami valódi, egyszerűen használható, digitális megoldást jelenthet a problémára:
ARC farm intelligence applikáció – forrás: FMC-Agro Hungary Kft.
Az applikáció segítségével a gazdálkodó kevesebb munkával szerezhet több információt: az FMC által kihelyezett, napelemmel működtetett, éjjel megvilágított csapdák begyűjtik a kártevőket, melyek a ragacslapra ragadnak. Egy digitális fényképezőgép automatikusan fotót készít, majd egy fajfelismerő szoftver megszámolja az egyedeket és rajzásdiagramon ábrázolja a fogásinformációkat. Ezután kapja meg a jelzést a gazda, hogy itt van az ideje kimenni a területre, és megnézni, hogy be kell-e már avatkozni.
Az eredmény pedig a gabonatermesztő oldaláról nézve a nagyobb terméshozam, az állattartó oldaláról pedig az egészségesebb takarmány, növekvő szaporulat. Ráadásul a Coragennel kezelt takarmánykukorica toxinkötő anyag nélkül is hosszabb ideig etethető, így kevesebb ráfordításra van szükség a tárolás során a minőségmegőrzés érdekében.
Kevesebből többet előállítani
Dr. Tanai Attila (Bonafarm-Bábolna Takarmány Kft.) elmondta, hogy a fenntartható takarmányozás már most olyan szoftverek alkalmazását vetíti előre, amelyek nélkül a nem túl távoli jövő takarmányipara nem lesz elképzelhető.
A takarmányozás feladata alapvetően az, hogy kielégítse a haszonállatok tápanyagszükségletét, de mindezt biztonságosan és költséghatékonyan, illetve törekedve arra, hogy csökkenjen a károsanyag-kibocsátás.
Egy 2021-es borjelcsirke etetési kísérletben közel kerültek a szakemberek a megoldáshoz. A kísérletben az volt a cél, hogy a takarmányok nyersfehérjeszintjét úgy csökkentsék, hogy közben nem romlanak a termelési eredmények. Ezt sikerült is elérni, köszönhetően az automatizált takarmányoptimalizálásnak.
"Amikor elkezdjük a határokat feszegetni, akkor már nem mindegy, hogy 12% vagy 14% a takarmányhoz felhasznált búza fehérjetartalma. Az ilyen eltérések nyomon követése nélkülözhetetlen ahhoz, hogy olyan takarmányt tudjunk folyamatosan előállítani, ami kísérleti körülmények között a jó eredményeket hozta – mondta Tanai Attila.
Búza nyersfehérje mérési eredményeinek alakulása - nagy a szórás – forrás: Bonafarm-Bábolna Takarmány Kft.
A takarmányalapanyag monitorozása – forrás: Bonafarm-Bábolna Takarmány Kft.
8 mondat arról, hogy hol tart Magyarországon a precíziós állattenyésztés
A PREGA Állattenyésztés Webinárium kerekasztal-beszélgetésében többek között az alábbi megállapításokat tették a szakemberek:
- Excel-tábláktól a precíziósig: adatok eddig is voltak az állattenyésztésben, az adattudomány számára ez lehet kiindulópont. A precíziós állattenyésztés azonban tovább megy, az állatok egyedi tulajdonságait számszerűsíti.
- Szükség van egyáltalán a gazdálkodóra vagy minden automatikusan fog menni ezután? Az informatika a gazdálkodót soha nem fogja helyettesíteni, a gazda tudását és tapasztalatát egészíti ki.
- "Nem is gondoltuk, hogy szükségünk van ennyi információra!" Az adattudomány módszereivel olyan belső összefüggésekre lehet rámutatni, amelyek nagyban befolyásolják a termelést, de eddig senki nem gondolt arra, hogy valóban van jelentőségük.
- Nem mindegy, hogy milyen az adat! Rengeteg adat keletkezik, de csak jó minőségű adatokból lehet használható információt nyerni.
- Óriási a szakadék a kutatás és a praktikum között. Egyelőre! A kutatási tevékenység jól halad a precíziós állattartásban, de a gyakorlatban egyelőre alig terjedt el a precíziós eszközök alkalmazása.
- Szinte mindent lehet mérni, de ezt a hármat mindenképpen érdemes: takarmány-felhasználás, súlygyarapodás, környezeti tényezők. Kidobott pénz olyan adat gyűjtésére költeni, amit nem használunk semmire.
- A precíziós technológia csökkenti a gazdára háruló feladatok mennyiségét. Az integrált technológiák iránti igény egyre hangsúlyosabb, sokan keresik azokat a megoldásokat, amelyekkel csökkenthető a döntéshozókra és a telepi dolgozókra háruló feladatok mennyisége. A látásos technológia például már több helyen bizonyított: mesterséges intelligenciával integrált gépi látásos technológiát már alkalmaznak brojlertelepeken.
- Elindult a generációváltás az állattenyésztésben, a telepeken egyre több a magasan képzett szakember, akik azonban nem akarnak ott állni az állatok mellett folyamatosan, ezért szenzoros technológiai megoldásokat keresnek és alkalmaznak sikerrel. A megkérdezett állattartók 50-60 százaléka használ valamillyen okos eszközt például a levegőminőség vagy a mikroklíma monitorozására.
Mi segíti és mi gátolja a precíziós állattenyésztési technológiák elterjedését?
A szakemberek arra a megállapításra jutottak, hogy a sikeres pilot projektek vezethetnek áttörő eredményhez, ugyanis
a gazdálkodó, érthető módon, akkor mer belevágni valamibe, ha saját szemével látja, hogy nem kidobott pénz egy-egy okos eszközbe való beruházás vagy egy szaktanácsadó szolgáltatásainak igénybe vétele.
Szintén nagy jelentősége lehet a támogatásoknak, bár ezzel kapcsolatban megdöbbentő adatokat közölt az Agrárközgazdasági Intézet munkatársa, dr. Tikász Ildikó. Az intézet által elvégzett kérdőíves felmérés során ugyanis az derült ki, hogy a válaszoló gazdálkodók szerint a legkevésbé a támogatásokat tartják szükségesnek ahhoz, hogy fejlesszenek, sokkal nagyobb szerepe lenne annak, hogy:
- az eszközök legyenek egyszerűek, használatuk legyen könnyen érthető,
- az eszközök legyenek összekapcsolhatóak egymással, legyen automatikus az adatelemzés,
- az üzemeltetés költségei ne legyenek magasak,
- legyen egyértelműen látható, hogy a precíziós technológiák alkalmazásával magasabb jövedelemre tehetnek szert,
- és fontos lenne, hogy minél kevesebb üzemzavart kelljen megoldani, mert ezekből sajnos bőven akad még.
A nagyüzemi állattartók (baromfi esetében 40 ezer férőhely, kocák esetében 750, hízók esetében 2000 férőhelynél nagyobb telepek) körében végzett felmérés eredményeit előre láthatólag a májusi PREGA konferencián tárják majd a nyilvánosság elé.
Sok múlik azon, hogy milyen az internethálózat
A precíziós technológiák alkalmazásának gátjai között a szakemberek megnevezték azt, hogy a telepeken sok olyan alkalmazott dolgozik, akik nem merik vagy nem tudják használni a modernebb technológiai megoldásokat, őket képezni kellene. Másik fontos szempont a megfelelő internetkapcsolat, ami a vidéki térségekben még ma sem olyan magától értetődő, mint a nagyvárosi környezetben.
A kerekasztal-beszélgetés résztvevői voltak: Dr. Pajor Gábor és Dr. Halas Veronika moderátorok, Sánta Enikő – Serket Ltd., Angyalné Dr. Alexy Márta – ELTE IK Adattudományi és Adattechnológiai Tanszék, Gesler Péter – Moonsyst Zrt., Dr. Tikász Ildikó Edit – AKI Agrárközgazdasági Intézet Nkft., Dr. Bánházi Tamás – PLF Agritech
Riska program – nem a nulláról kezdjük az adatokkal való zsonglőrködést
A Riska szarvasmarha telepirányítási rendszer (elődje) több mint 30 éve startolt el Magyarországon, melyben azóta gyűlnek az adatok. Ezt a rendszert ma mintegy 300 telepen használják, ma már országos szerverlefedettséggel, képes többek között napi tejhozam adatok, ivarzási adatok gyűjtésére. A program olyan informatikai technológiai központtá vált, amely a telepirányítók és az ott dolgozó állatorvosoknak van segítségére a döntéshozatalban. A programot Tomjanovich Géza (Systo Kft.) mutatta be.
Fotók: Agroinform
Indexkép: Envato
Kiállító partnereink lesznek:
- ABZ Drone Kft.
- AGROFEED Kft.
- AgroPilot Kft.
- AgroVIR Kft.,
- AXIÁL Kft.
- BASF Digital Farming GmbH (Xarvio)
- Bayer Hungária Kft.Creatiger Kft.
- DUPLITEC Kft.
- DYNTELL Magyarország Kft.
- FMC-Agro Hungary Kft.
- GrECo Hungary Kft.
- HÁRI TECH Kft.
- Holstein Genetika Kft.
- HRP Europe Kft.
- I.S.M. Technology Kft.
- KABAGRO Kft.
- Kertcenter Kft.
- KITE ZRt.
- Magtár Kft.
- NorAn Kft.
- Pannónia Bio Zrt.
- PHYLAZONIT Kft.
- Precision Planting LLC
- SENIT Kft.
- Simplexion Kft.
- Stallprofi Magyarország Kft.
- STRAUTMANN Kft.
- T-Markt Kereskedőház Kft.
- Tomelilla Kft.
- Väderstad Kft.
- Valkon 2007. Kft.
- VulcanAgro Kft.
_fill_540x300_0.jpg)
