Harcz Zoltán, a Tej Terméktanács ügyvezető igazgatója szerint a változó fogyasztói szokások követése és a fogyasztók megtévesztésének megakadályozása érdekében az eddigieknél nagyobb hangsúlyt kell fektetni a vásárlói tudatformálásra, különös tekintettel a növényi alapanyagból előállított utánzatokra. Fontos lenne továbbá az is, hogy a növényi alapú termékek reklámozása kapcsán az illetékes hatóságok fel tudjanak lépni a szakember szerint minimum etikátlan reklámok ellen.
Az Európai Unió Bírósága a C-422/16. számú ügyben hozott ítéletében (2017. június) ugyanis – mint az Harcz Zoltán hírportálunkhoz eljuttatott tájékoztató leveléből kiderül – kimondta, hogy a tisztán növényi termékek főszabály szerint nem hozhatók kereskedelmi forgalomba olyan megjelölésekkel, mint a „tej", „tejszín", „vaj", „sajt" vagy „joghurt", amely megjelöléseket az uniós jog az állati eredetű termékekre tart fenn. Az ítélet nem vonatkozik az alábbi termékekre: vajretek, gyümölcssajt (birsalmasajt), disznósajt, hússajt, fejsajt, haltej, kakaóvaj, kókusztej, mogyoróvaj, vajbab és vajkörte. Az EU Bíróság megállapítása a reklámozás minden formájára érvényes. A Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács az idézett ítélet közzététele óta számos esetben élt forgalmazók, gyártók, webáruházak esetében bejelentéssel a növényi termékek helytelen, a fogyasztók megtévesztésére alkalmas megnevezése tárgyában az illetékes hatósághoz, amely bejelentéseket a NÉBIH rendre bizonyítottnak találta és a jogsértés megállapítása mellett a megfelelő szankciókat alkalmazta.
A tisztán növényi termékek főszabály szerint nem hozhatók kereskedelmi forgalomba olyan megjelölésekkel, mint a „tej", „tejszín", „vaj", „sajt" vagy „joghurt" – forrás: Pixabay
Fontos lenne továbbá, hogy a döntéshozók kivezessenek egyes átmenetinek szánt kereskedelempolitikai eszközöket. Nem segíti ugyanis a tejipar munkáját a nettó beszerzési ár alatti értékesítés lehetősége, de visszaveti a hazai sajtfeldolgozást az is, hogy az árfigyelő oldalon előkelő helyen szerepelnek a gyakran dömpingáras import félkemény sajttömbök. Annak is meg kellene találni az okát, hogy a hazai gyártású dobozos UHT tejek helyett miért kerülnek vissza a polcokra növekvő mennyiségben import dobozos tejek.
Mindez azért is lenne fontos, mert a tej és tejtermékek fogyasztása a magas infláció miatt tavaly rendkívül visszaesett. Az infláció a tej és tejtermékeket sem kímélte és szokatlan európai tendenciákat vont maga után: a fogyasztók egyre inkább a saját márkás, olcsóbb termékek, nagyobb kiszerelések, továbbá a biotól a normál tejtermékek felé fordultak inkább.
A tejtermékek hazai feldolgozók általi belföldi értékesítésére vonatkozó AKI statisztika szerint tavaly a főbb tejtermékek közül csupán a hatósági árral érintett 2,8% UHT tej és a natúr joghurt értékesítése növekedett, míg a trappista sajtnál az előző évi, kis mértékben emelkedett értékesítési szintet sikerült megtartani. Egyes tejtermék-kategóriákban ugyanakkor 2022-ről 2023-ra jelentősen csökkent a tejfeldolgozók belföldi értékesítése (vaj -9%: vajkrém: -14%, tehéntúró: -6%, ömlesztett sajt -11%, tejföl -5%).
A tavalyi évben jelentős mértékben, 13 százalékkal nőtt a sajtimport, a két fő beszállító Németország és Lengyelország. Negyvenöt százalék fölött nőtt a dobozos tejimportunk is, ezek a tejek Csehországból és Szlovákiából érkeznek. Idén az év első hónapjaiban folytatódtak a kedvezőtlen tendenciák, a sajtimport 18%-kal, a fogyasztói tejimport 32%-kal nőtt – zárta mondandóját Harcz Zoltán.
Forrás: OtpAgrár
