Elméletben szabadabb az út
Mint arról beszámoltunk, május 13-án véget ért a háborús veszélyhelyzet és a rendeleti kormányzás Magyarországon, de ezzel számos mezőgazdasági termék behozatala is akadálytalanná vált Ukrajnából. Az új szabályozás szerint a bejelentésköteles mezőgazdasági termékek behozatalát előzetesen jelezni kell a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatalnak (Nébih), kivéve, ha azok csak áthaladó (tranzit-) szállítmányok.
Az érzékeny, bejelentendő termékek köre:
- húsok (marha, sertés, juh, baromfi)
- tojás
- fagyasztott és tartósított zöldség
- gabonák (búza, árpa, rozs, hajdina) és gabonalisztek, illetve egyéb módon feldolgozva
- kukorica
- repce és repceolaj
- napraforgó
- bor
- tej, tejszín
- Gouda és edami sajt, vaj
- fehér cukor
A szabadabb kereskedelem egyszerre átok és lehetőség – Fotó: Shutterstock
Bóna Szabolcs agrárminiszter többször is hangsúlyozta, hogy a Nébih megerősítésével elérhető az a szigorú élelmiszer-biztonsági kontroll, amely megakadályozza a kifogásolható termékek behozatalát az országba. A kifogástalan minőségű termékekkel azonban fel kell tudnunk venni a versenyt.
A méretbeli különbségekre és a nyersanyagok nagy tömegű beáramlására azonban reagálnunk kell: összefogással, integrációval és olyan feldolgozott, akár réspiaci igényeket kielégítő termékkel, amelyekkel nem tud versenyezni az ukrán tömegtermelés.
Egyébként a piac sok mindent magától elrendez. Jelen pillanatban az ukrán kukorica tonnánként 79 ezer forintnak megfelelő áron érkezik Odesszába, és onnan még el kell jutnia Romániába, majd fel, a dunai kikötőkbe. A malmi búza 77 ezer ugyanitt, az árpa 73 ezer, a repce ára pedig 168 ezer forintnak felel meg. Ugye nem gondoljuk, hogy ezek versenyképesek a hazai, nyomott árakkal?
Tisztában kell lennünk azzal, hogy az ukrán áruval nem itthon, hanem Olaszországban, Romániában, Szlovákiában, Németországban kell megvívnunk a csatát, és ez a helyzet semmiben nem különbözik attól, amit a világpiaci verseny általában véve követel tőlünk.
Ukrajna számára elsődleges fontosságú az uniós piac – Fotó: Shutterstock
Mit gondol az exportról Ukrajna?
Ukrajna fokozatosan hozzáigazítja mezőgazdasági szabályozását az Európai Unió szabványaihoz, hiszen elemi érdeke, hogy exportálhasson ide. A mezőgazdasági termékek az ukrán export több mint felét teszik ki, és az EU-tagállamok jelentik ezen termékek legfontosabb értékesítési piacát. Az alkalmazkodás azonban nem zökkenőmentes, és mindenképpen az ukrán termelés versenyelőnyének tompításával jár.
Másrészt az európai követelményeknek való megfelelés új exportpiacokat is nyit Ukrajna előtt. Mivel a kikötők működnek, nincs akadálya annak, hogy Japán, Szaúd-Arábia, Dél-Korea, az Egyesült Államok és Vietnam is az ukrán termékek felvevője legyen
– fejtette ki Tarasz Viszockij agrárminiszter-helyettes. Itt tesszük hozzá, hogy míg 2022/2023-ban az EU részesedése az ukrán agrárexportból 53%-os volt, ez az arány 2025-re 47,5%-ra csökkent. Ukrajna ugyanis továbbra is fontos beszállító napraforgóolajból, repcemagból, szójababból, baromfihúsból, tojásból, dióból, mézből, cukorból és még sorolhatnánk. (Lásd: Mindenütt kevés a cukorrépa: megszűnik a nyomás az árakon.)
A szakember szerint az ukrán termelők jelentős része már most is az Európai Unió követelményeinek megfelelően működik. Különös figyelmet fordítottak az ukrán termelés alkalmazkodására az állatjóléti előírások és a növényvédő szerek terén. Az új szabványok bevezetése fokozatos lesz, amire a megújított társulási megállapodás 2028 végéig ad haladékot az országnak.
Mintegy 10 millió hektárt érinthet az új szabályozás, ezért az átmeneti időszakok kérdése továbbra is az egyik kulcspont marad a tárgyalási folyamatban” – hangsúlyozta a miniszterhelyettes.
Indexkép: Shutterstock.
