Az Egyesült Királyság mezőgazdasága kritikus fordulóponthoz érkezett, figyelmeztet egy friss parlamenti jelentés, amely szerint 2050-re az ország akár az élelmiszer-termelés harmadát is elveszítheti, ha nem történik sürgős reform a mezőgazdasági és földhasználati politikákban.

A kutatások szerint a brit kormány olyan célkitűzései, mint a lakásépítések, a természetvédelmi intézkedések, a megújuló energiaforrások fejlesztése, a faültetési programok és az infrastruktúra bővítése akár 25%-kal is csökkenthetik a megművelt földterületek nagyságát 2050-re.

Ráadásul ezek a területek többnyire kiváló minőségű szántóföldek, amelyek elvesztése súlyos következményekkel járhat.


A jelentést a Mezőgazdasági Tudományok és Technológia Pártközi Parlamenti Csoportja (APPGSTA) készítette, Dr. Derrick Wilkinson, az NFU korábbi vezető közgazdásza vezetésével. A tanulmány megállapította, hogy

ha nem történik alapvető változás, akkor az Egyesült Királyság élelmiszer-termelése 32%-kal csökkenhet, ami fejenként 39%-os visszaesést jelentene.

Az APPGSTA ezért javasolja a „30:50:50 küldetés” elfogadását: ez egy olyan stratégiai keret, amely célul tűzi ki a brit mezőgazdasági termelés 30%-os növelését, miközben 2050-re az ágazat környezeti terhelését a felére csökkentenék. A csoport arra kéri a kormányt, hogy ezt a keretrendszert tegye minden élelmiszer-, földhasználati és mezőgazdasági döntés közös alapjává, és törvényben rögzítse a 75%-os élelmiszer-önellátási szint elérését 2050-ig.

George Freeman parlamenti képviselő, az APPGSTA elnöke a jelentés bemutatásakor hangsúlyozta: a brit mezőgazdaság „kritikus ponthoz” ért. Szerinte a termelékenység növekedése ellenére a széttöredezett támogatáspolitikák, az inkonzisztens szabályozás és a tudományos eredmények gyakorlati hasznosításának hiánya jelentősen akadályozzák az ágazat fejlődését.


anglia

Fotó: Shutterstock

Freeman figyelmeztetett arra is, hogy

a geopolitikai instabilitás és az éghajlatváltozás okozta szélsőségek komoly veszélyt jelentenek a globális élelmiszer-ellátási láncokra, így az Egyesült Királyság nem engedheti meg magának az élelmiszer-önellátás további csökkenését és az importfüggőség növekedését.

Bár a kormány júliusban bemutatta élelmiszer-stratégiáját, amely a fenntarthatóságot és az egészséges táplálkozást helyezi előtérbe, a képviselő szerint ezek a törekvések könnyen háttérbe szorulhatnak, ha a minisztériumok eltérő prioritásai – például az ipari méretű naperőművek vagy infrastrukturális fejlesztések – elsőbbséget élveznek a termékeny mezőgazdasági területekkel szemben.

A 30:50:50 keretrendszer egy egységes, hosszú távú víziót kínál, amely képes választ adni a népességnövekedés, az éghajlatváltozás és a globális kihívások együttes hatásaira. Az APPGSTA több mint 100 agrár- és élelmiszeripari szervezettel konzultálva dolgozta ki jelentését, amely három kulcstémában talált széles körű konszenzust: termelékenység, fenntarthatóság és innováció.



A tanulmány ugyanakkor arra is rámutat, hogy a jelenlegi politikai és szabályozási környezet nem alkalmas e célok elérésére. Hiányzik az élelmiszer-termelésre összpontosító stratégia, gyenge a tudományos kutatások gyakorlati hasznosítása, és alulfinanszírozottak az infrastruktúra- és képzési fejlesztések.

A jelentés szerint a jövő brit mezőgazdasági stratégiájának alapját a tudomány, a technológia és az innováció kell, hogy képezze. Kiemelt projektként egy új Nemzeti Mezőgazdasági Adatkezdeményezést (NFDI) javasolnak, amelynek célja az adatgyűjtés egységesítése, a rendszerek közötti átjárhatóság megteremtése és a teljesítménymérés javítása.

Az APPGSTA konkrét javaslatokat is megfogalmaz:

készítsenek ütemtervet a 30:50:50 célkitűzések elérésére, fektessenek be genetikai és biotechnológiai fejlesztésekbe, védjék meg a legértékesebb szántóföldeket, és alakítsák át a támogatási rendszert eredményalapúvá.

A jelentés emellett szorgalmazza a növénytudományi kutatások felülvizsgálatát, hogy a tudományos eredmények gyorsabban juthassanak el a gyakorlatba. A holland és új-zélandi példák tanulmányozása segíthet ebben. Továbbá javasolják egy országos tudásmegosztó hálózat létrehozását a kulcsfontosságú növények hozamkülönbségeinek csökkentésére.



A mesterséges intelligencia és a precíziós gazdálkodás elterjesztését adó- és támogatási ösztönzőkkel gyorsítanák.

Freeman szerint ezek az eszközök már most is rendelkezésre állnak, de ahhoz, hogy valódi áttörés történjen, politikai egységre és elkötelezettségre van szükség.

„Az élelmiszer-biztonság, a fenntarthatóság és a tudomány közös alapra helyezése kulcsfontosságú a brit mezőgazdaság jövője szempontjából” – zárta gondolatait Freeman.

Forrás: farminguk.com

Indexkép: Shutterstock