A fogyasztói tudatosság emelkedésével egyre nagyobb társadalmi igény mutatkozik a jó minőségű élelmiszerek iránt, ezért is volt fontos, hogy a Magyar Élelmiszerkönyv kibővülhessen egy új fejezettel, szabályozva a hazai tejipar egyik meghatározó termékét, a legismertebb magyar sajtot, a Trappistát. Az új rendelkezések tartalmazzák a felhasználható összetevőket, a Trappista sajt alakjára, méretére és tömegére vonatkozó előírásokat, továbbá az összetételi és érzékszervi követelményeket.
A különböző sajtok, így például a Trappista sajt nevének védelme nem csupán jogi kérdés, hanem a minőség, a hagyományok, a fogyasztói bizalom megóvásának és a magyar gazdaság erősítésének kulcsfontosságú eleme is.
A jogszabályok egyértelműen kimondják, hogy az élelmiszerek jelölése, címkézése nem lehet félrevezető. Ennek fő célja a fogyasztók védelme, a vásárlóknak ugyanis joguk van korrekt és érthető információkhoz jutniuk arról, amit megvesznek.
Az élelmiszer nevének pontosnak és igaznak kell lennie, utalnia kell a termék valódi jellegére és összetételére.
Trappista sajt – Shabicht/wikimedia.org
A Tej Terméktanács az elmúlt években többször hangot adott azon aggodalmának, hogy például Lengyelországból, Szlovákiából és Németországból több ezer tonnányi – náluk kevésbé elterjedt, alig ismert – Trappista sajt érkezik Magyarországra úgy, hogy az érintett külföldi tejfeldolgozók nem is gyártanak Trappistát.
A hazai gyártású Trappista sajt hagyományosan korong alakú, ahogy ez mostantól már jogszabályban is rögzített, ezért a hasáb alakú Trappista sajt – melynek döntő többsége importeredetű – kizárólag szeletelt vagy reszelt formában, valamint több összetevőből álló élelmiszer-alapanyagként lesz majd csak forgalomba hozható.
Az elmúlt időszakban – támogatásokkal segítve – több hazai Trappista sajtgyártó feldolgozói kapacitása újult meg, illetve bővült ki, a fejlesztések most is zajlanak. Az országból évente kiszállított mintegy 300–350 000 tonna nyerstej mindezek mellett megfelelő bázist jelenthet a Trappista sajtgyártás hazai bővítéséhez.
Az új jogszabályi rendelkezés nem jelenti a külföldi eredetű tömbsajtok importjának bármilyen jellegű korlátozását. A magyar piacon félkemény sajtból ezentúl sem lesz hiány, csupán annyi történik, hogy a „tömbök” eredeti nevükön érkeznek, és nem Trappistává átcímkézve, a fogyasztókat komolyan megtévesztve.
A Tej Terméktanács a helyes jogszabályértelmezés és a gördülékeny átmenet érdekében természetesen egyeztetni fog kis- és nagykereskedelmi partnereivel.
Forrás: Tej Terméktanács
Indexkép: shutterstock.com
_fill_540x300_0.jpg)
