Egy új, Spanyolországban végzett, kontrollált és randomizált vizsgálat szerint a Pirenaica fajtájú marhahús, azaz egy extenzív tartási rendszerből származó sovány vörös hús, és a csirkehús fogyasztása hasonló hatással van az egészséges fiatal felnőttek bélmikrobiotájára. A kutatás célja az volt, hogy feltárja, vajon a hús típusa – vörös vagy fehér – eltérő módon befolyásolja-e a bélbaktériumok összetételét és sokféleségét.
A 16 fő részvételével zajló keresztezett vizsgálat két, egyenként 8 hetes étrendi periódusból állt, amelyeket egy 5 hetes „kimosási” időszak választott el. A résztvevők hetente háromszor fogyasztottak vagy Pirenaica marhahúst, vagy hagyományos csirkehúst a megszokott étrendjük részeként.
Mérsékelt eltérések, de nincs szignifikáns különbség
A bélmikrobiota összetételében mindkét étrend csak mérsékelt eltéréseket okozott.
A domináns baktériumtörzs, a Bacillota mennyisége növekedett, míg a Chloroflexota és a Synergistota csökkent – mindkét étrend hatására.
Bár ezek a változások statisztikailag jelentősek voltak, a két húsféle között nem mutatkozott szignifikáns különbség.
Fotó: Pixabay
Alfa-diverzitás: a csirkés étrend gyengébben teljesített
Az úgynevezett alfa-diverzitási indexek – amelyek a bélflóra sokféleségét és kiegyensúlyozottságát jelzik – szintén csökkentek. Jelentősebb csökkenést a csirkehús fogyasztását követően figyeltek meg, különösen a fajgazdagság, a Fisher- és a Shannon-indexek esetében.
Ez arra utal, hogy a Pirenaica fajtájú marhahús kevésbé befolyásolja negatívan a mikrobiális sokféleséget, mint a csirkehús.
A funkcionális aktivitás is stabilabb maradt a marhahús mellett
A mikrobiális funkciók szempontjából is hasonló mintázatot láttak: a csirkés étrend több funkció - például az aromás aminosavak bioszintézise és a zsírsav-anyagcsere - csökkenésével járt, míg a marhahús stabilabb funkcionális aktivitást eredményezett.
Milyen húst fogyasszunk?
A tanulmány nem fogalmaz meg egyértelmű ajánlást, de eredményei alapján
a helyben termelt, extenzív tartásból származó sovány marhahús nem jár jelentősebb mikrobiális kockázattal, mint a fehér hús.
A kutatás erőssége, hogy figyelembe vette a hús származását, a feldolgozási módokat és az étrendi minőséget is (DQI), amelyeket a legtöbb korábbi tanulmány nem vizsgált ilyen részletességgel.
A szerzők hangsúlyozzák: a húsfogyasztás mikrobiomra gyakorolt hatását továbbra is érdemes kutatni, különösen hosszabb időtartamú és nagyobb létszámú vizsgálatokban. De jelenlegi eredményeik alapján a Pirenaica marhahús alkalmas lehet a kiegyensúlyozott étrendbe való beillesztésre, bélflóra szempontból is.
Forrás: onlinelibrary.wiley.com
Indexkép: Pixabay