A világ számos országához hasonlóan Banglades is komoly kihívással néz szembe: az antibiotikumok (antimikrobiális szerek, AM-ek) széles körű és nem megfelelő használata a baromfitartásban veszélyezteti az állat- és közegészséget, valamint az élelmiszer-biztonságot. A bangladesi csirketartás helyzete riasztó példát mutat arra, milyen következményekkel járhat a kontroll nélküli gyógyszerhasználat. Bár a kutatás Dél-Ázsiában zajlott, a tanulságok Magyarországon, különösen az intenzív baromfitartással foglalkozó gazdaságokban is relevánsak.



Mi történt Bangladesben?

Egy átfogó vizsgálat során 340 kereskedelmi csirkefarm működését elemezték, és megdöbbentő adatokat tártak fel:

  • A gazdaságok 93%-a használt antibiotikumot a termelési ciklus során.
  • A brojlercsirkéket és egyes helyi hibrideket (pl. Sonali) tartó gazdák különösen hajlamosak voltak túlhasználni ezeket a szereket.
  • A gazdálkodók 67%-a a megelőző 14 napban is adott antibiotikumot az állatoknak.

A leggyakrabban alkalmazott szerek közé tartoztak a WHO által legkritikusabbként nyilvántartott hatóanyagok, mint a fluorokinolonok, makrolidok és penicillinek. Ezek közül több olyan is szerepelt, amelyeket az emberi gyógyászatban „utolsó vonalbeli” gyógyszerként használnak súlyos fertőzések esetén.


csirke

Fotó: Pixabay


Miért veszélyes ez?

Az antibiotikumok felelőtlen használata antimikrobiális rezisztenciához (AMR) vezet, vagyis ahhoz, hogy a baktériumok ellenállóvá válnak a gyógyszerekkel szemben.

Ez több szinten jelent problémát:

  • Állategészségügy: a kezelhetetlen fertőzések miatt csökken az állatok túlélési esélye, nő a gazdasági veszteség.
  • Élelmiszer-biztonság: az antibiotikum-maradványok az állati eredetű élelmiszerekben (pl. tojás, hús) is megjelenhetnek.
  • Közegészségügy: a rezisztens baktériumok átjuthatnak az emberekre, így veszélybe kerül az emberi antibiotikum-kezelések hatékonysága is.



Mi okozza a problémát?

A kutatás szerint az antibiotikumok túlhasználatának fő okai:

  • Hiányos ismeretek az antibiotikumok hatásmechanizmusáról.
  • Kevés gazda konzultál állatorvossal, sokan informális tanácsokra hagyatkoznak.
  • Gyakori a megmaradt gyógyszerek újrafelhasználása.
  • A hosszú távú tapasztalat sem mindig jár együtt a helyes gyakorlatokkal – sok régi gazda rutinszerűen alkalmaz antibiotikumot minden betegségre.

Mit tanulhatnak ebből a magyar gazdák?

Bár Magyarországon szigorúbb szabályozás van érvényben, mégis fontos tanulságok vonhatók le:

  1. Képzés és tudatosság: még a tapasztalt gazdálkodóknak is folyamatos képzésre van szükség, különösen az antibiotikum-használattal kapcsolatos tudnivalókról.
  2. Állatorvosi kontroll: az állatorvossal történő rendszeres konzultáció és a pontos diagnózis elengedhetetlen.
  3. Profilaxis helyett higiénia: a megelőzésben az állategészségügyi gyakorlatok (pl. istállóhigiénia, oltás) sokkal fontosabbak, mint a gyógyszerhasználat.
  4. Felelősség a fogyasztók felé: a tiszta, biztonságos élelmiszer előállítása közös érdek.



Merre tovább?

Az antimikrobiális szerek felelős használata nemcsak a baromfitartás fenntarthatóságát, de az élelmiszerlánc biztonságát és a közegészség megőrzését is szolgálja. A gazdák, állatorvosok, szabályozók és fogyasztók közös felelőssége, hogy az antibiotikumok ne veszítsék el hatékonyságukat – sem az állat-, sem az embergyógyászatban. A bangladesi helyzet rávilágít: ha nem lépünk időben, a következmények beláthatatlanok lehetnek.

Forrás: nature.com

Indexkép: Pixabay