Szépek és halálosak – ismerd fel a legveszélyesebb hazai növényeket

Magyarország területén több olyan mérgező növény is megtalálható, amelyek komoly veszélyt jelenthetnek az emberekre és állatokra egyaránt. Egyes fajoknak már az érintését sem szabad megkockáztatni, míg mások elfogyasztása akár életveszélyes is lehet. Összegyűjtöttünk öt olyan mérgező növényt, amelyek túrázás közben is szembejöhetnek, így mindenképp érdemes résen lenni.

Gyilkos csomorika

A gyilkos csomorika (Cicuta virosa) állománya a folyószabályozások után jelentősen megcsappant Magyarországon, sőt a 19. században még irtották is, mivel veszélyt jelentett a háziállatokra. Mára ritkaságnak számít, emiatt természetvédelmi oltalom alatt áll. Nemrégiben újra felbukkant a Hármas-Körös árterében. Zellerre vagy paszternákra emlékeztető gyöktörzse édeskés ízű és illatú, emiatt régen gyakran fogyasztották az állatok, de ez sajnos végzetes következményekkel járt. A növény olajszerű váladékot bocsát ki, amely a vízbe kerülve is mérgező lehet a vízhez jutó élőlények számára.

Gyilkos csomorika (Cicuta virosa) – fotó: flickr.com

A csomorika cikutoxint tartalmaz, amely különösen tavasszal van jelen nagy mennyiségben. A mérgezés tünetei közé tartozik a hányás, hasfájás, izomgörcsök, remegés és zavartság, súlyos esetben pedig akár légzésbénulás is felléphet. Bár sok növényi méreganyag gyógyászati célokat is szolgál, ez a növény nem tartozik ezek közé. Különösen figyelni kell, mivel hazánk több lápvidékén, mocsarában és nádasában is előfordulhat.

Megkülönböztető jegye, hogy vízben áll, és akár 150 cm magasra is megnő. Fehér virágai apró ernyős labdákba rendeződnek. Gyöktörzse a zelleréhez vagy paszternákéhoz hasonlít, virágzási időszaka júliustól szeptemberig tart. A gyilkos csomorika természetvédelmi értéke 5000 forint.

Kaukázusi medvetalp, még az érintése is veszélyes

A kaukázusi medvetalp (Heracleum mantegazzianum) veszélyeire 2015 körül figyeltek fel szélesebb körben, amikor több médium is foglalkozott azzal, hogy a növény súlyos égési sérüléseket, sőt halált is okozhat. Bár a halálos kimenetel túlzásnak bizonyult, az erős bőrreakciók valósak. A Nyugat-Kaukázusból származó invazív gyomnövény már a 19. század óta jelen van Magyarországon, elsősorban botanikus kertekben.

Ez az óriási, akár 5 méteres magasságot is elérő lágyszárú növény Európa legnagyobbja ebben a kategóriában. Szára 10 cm vastag is lehet. Bár sokféle élőhelyen megél, jellemzően homokos, iszapos területeken találkozhatunk vele. Nyugat-Európában jelentős problémát okoz, hazánkban egyelőre csak elszórtan fordul elő.

Kaukázusi medvetalp (Heracleum mantegazzianum) – fotó: flickr.com

A medvetalp furanokumarinokat tartalmaz, amelyek a bőrre kerülve a napfény hatására lebomlanak, és súlyos gyulladást, azaz fitofotodermatitiszt okoznak. Az érintett bőr felhólyagosodik, a hólyagok gyógyulása hosszadalmas, hegesedéssel járhat. A szembe jutva vakságot is okozhat. Ha hozzáérünk, a bőrt azonnal le kell mosni vagy letakarni, majd bőrgyógyászhoz fordulni a megfelelő kezelés érdekében.

Gyöngyvirág, amit sohe ne keverj össze a medvehagymával

Az illatos gyöngyvirág (Convallaria majalis L.) ártalmatlannak tűnik, de veszélyes glikozidokat tartalmaz, amelyek a szív működésére hatnak. A legnagyobb kockázatot az jelenti, hogy levelei nagyon hasonlítanak a népszerű medvehagyma leveleihez, sőt gyakran egymás mellett nőnek. Ha a levelet megdörzsöljük és nem érzünk fokhagymaillatot, akkor valószínűleg gyöngyvirággal van dolgunk. A gyöngyvirág levelei legalább 6 cm szélesek, míg a medvehagymáéi nem érik el a 4 cm-t.

A középkorban ez a liliomféle az orvoslás szimbóluma volt, Paracelsus is gyógyhatásúnak tartotta. Manapság szívgyógyszerekhez, epilepszia, érelmeszesedés és ödéma kezeléséhez is felhasználják.

 Illatos gyöngyvirág (Convallaria majalis L.) – fotó: flickr.com

A lombos erdők évelő növénye, amely 10–20 cm magasra nő meg. Májusban és júniusban virágzik, fehér harang alakú virágai lecsüngenek. Termése piros bogyó, levelei lándzsa formájúak. Régies elnevezései: Szent György virág, májusvirág, kakukkvirág.

Csattanó maszlag, a zombicsináló

A csattanó maszlag (Datura stramonium) 2024-ben újra a hírekbe került, amikor <„2024 júniusában egy magyarországi áruház visszahívott egy fagyasztott zöldbabtípust, amelybe vélhetően csattanó maszlag (Datura stramonium) keveredett.”> Ezt megelőzően <„2018-ban egy budapesti étteremben lettek rosszul a vendégek, mert az egyik fűszerbe került az erősen mérgező növényből.”> A Közép-Amerikából származó gyomnövény az egész világon elterjedt, így néha élelmiszerek közé is keveredik. Ez különösen veszélyes, mivel kis mennyiségben is komoly tüneteket okozhat, ezért a gyógyászatban is egyre ritkábban alkalmazzák. Dísznövényként viszont még mindig előfordul.

A maszlag egykor indián szertartásokban hallucinogén hatása miatt volt népszerű, Haitin pedig a zombik előállításához használták. A középkorban Európában boszorkányokhoz kötötték, így az, akinek a kertjében megtalálták, könnyen gyanúba keveredett.

Csattanó maszlag (Datura stramonium) – fotó: flickr.com

A növény hallucinációkat, hányást, delíriumot, sőt öntudatlanságot is okozhat, amely akár egy napig is eltarthat. Atropintartalma az idegrendszerre, míg a szkolopamin bódító hatással van.

A burgonyafélék családjába tartozik, virágai tölcsér formájúak és fehérek, lilásak vagy sárgásak. Toktermése szúrós, fekete magokat rejt. Magassága elérheti az emberét, levelei erősen fogazottak, és akár egész nyáron is virágzik.

Foltos bürök, a méregpohár tartalma

A foltos bürök (Conium maculatum) egy újabb zellerféle, amely a történelemből is ismert: Szókratész és Seneca is e növény révén hunyt el. A koniin hatóanyag a bőrön és a nyálkahártyán át is felszívódik, így nem szükséges megenni, hogy hasson – már a puszta érintés is veszélyes.

Az ókori filozófusok, akik bürökkel teli méregpoharat ittak ki, először szédülést, verejtékezést, hasmenést tapasztaltak, majd fokozatosan lebénultak, végül légzésbénulás következtében haltak meg. A múltban a gyógyászat is használta: daganatok, köszvény és hiperszexualitás kezelésére.

Foltos bürök (Conium maculatum) – fotó: flickr.com

Mediterrán eredetű növény, de mára egész Európában elterjedt. Magyarországon főként elhagyatott területeken, utak mentén, kerítések mellett találkozhatunk vele. Szára 1–2 méteres, levelei petrezselyemre emlékeztetnek, virágzata ernyős, fehér színű. Könnyen összetéveszthető ehető növényekkel, például petrezselyemmel, kaporral vagy ánizzsal, gyökere fehérrépára hasonlít. Azonosítása a vastag, üreges, lilás foltos szár és az erősen kellemetlen, rágcsálóra emlékeztető szag alapján történhet, de ajánlott kesztyűt viselni a vizsgálathoz.

Forrás: greendex.hu

Indexkép: flickr.com