De nemcsak őrzője, hanem építője is, amit hitelesen, tudással és maximális felelősségtudattal tesz. Bár nem agrárvégzettséggel érkezett a cég élére, húsz év alatt szakmai tudásban és szemléletformálásban is országos súlyú szereplővé vált.
Bölcsészetből gyógynövények közé
A Györgytea ügyvezetője, Lopes-Szabó Zsuzsa eredetileg magyar szakos tanárként végzett a Debreceni Egyetemen, majd hosszabb ideig tanított középiskolában. Később Portugáliában élt, mígnem 2004-ben hazaköltözött, hogy segítsen egyre népszerűbbé váló édesapjának. A vállalkozásban kezdetben elsősorban az adminisztrációs, gazdasági feladatokat látta el – nem kis öniróniával megjegyezve, hogy ő inkább szonettanalízisben volt erős, mint üzleti számításokban. Idővel azonban egyre mélyebben belemerült a gyógynövények világába, és 2011-ben fitoterapeuta végzettséget is szerzett.
Lopes-Szabó Zsuzsa hűen őrzi édesapja emlékét és viszi tovább munkásságát Fotó: Györgytea
A gyógynövények világában való eligazodáshoz nemcsak a családi hagyomány, hanem a hivatalos úton megszerezhető tudás is szükséges volt – különösen egy olyan időszakban, amikor a hatósági álláspont gyakran nem találkozott a népi gyógyászat tapasztalataival. Jó példa erre a diólevél esete, amelyet Gyuri bácsi mindig is kiváló gyógynövénynek tartott belső használatra is, miközben ezt sokáig a rendeletek nem engedélyezték. Az évek során azonban a tudomány – igaz, lassan – utolérte a népi megfigyelést: ma már hivatalosan is elfogadott, hogy a diólevélből készült tea belsőleg is használható.
Ez az egyensúlykeresés – a hagyományos tudás és a modern tudomány összehangolása – ma is meghatározza a cég filozófiáját. Lopes-Szabó Zsuzsa nem a gyógyszeres kezelések ellenében, hanem azok kiegészítéseként beszél a gyógynövények szerepéről. Mint mondja:
Ha egy gyógyszer nem használ, az orvos is másikat keres. Ez is tapasztalat. Mi is ezekből tanulunk.
Helyi gyűjtők, vadon termő növények, világpiaci nyitás
A Györgytea alapanyag-beszerzése sokáig a bükki falvak lakóira épült, akik családostul járták az erdőt gyógynövényekért. Ma is jelentős részben ilyen gyűjtőktől származik a növények nagy része – például csalán, tyúkhúr, aranyvessző, füzike –, de a kínálat bővítése érdekében más beszállítóktól is vásárolnak, különösen akkor, ha egy-egy évben egy adott növény nem terem a Bükkben. A kamilla például tipikusan alföldi gyógynövény, így azt mindig külső forrásból szerzik be.
A jövő felé tekintve a Györgytea egyre nyitottabb más hagyományok, például a kínai és az indiai gyógyászat felé is. Olyan gyógynövényeket kezdtek vizsgálni, mint az ashwagandha (álombogyó), a ginzeng, vagy a bakopa, amelyek nemcsak adaptogén, azaz stresszoldó hatásúak, de évszázadok óta részei más kultúrák gyógyító rendszerének. Bár ezek forgalmazása Magyarországon jelenleg korlátozott, a szakmai érdeklődés egyre erősebb.
A gyógynövények világának rejtelmeibe édesapja avatta be Fotó: Györgytea
Klímaváltozás, kihívások és a kolibri példája
A klímaváltozás érezhető hatással van a vadon termő gyógynövényekre is. A hosszú, aszályos nyarak, a hirtelen fagyok, a csapadékhiány mind hozzájárulnak ahhoz, hogy egyre kevesebb gyógynövény nő az erdőkben, és azokban is csökkenhet a hatóanyag-koncentráció.
„A vadnövényeket nem öntözi senki, ha nem esik, nem nőnek meg, vagy nem hoznak megfelelő minőségű levelet, virágot, termést” – magyarázza az ügyvezető.
A termesztés egyfajta menekülőút lehet, ám ez komoly beruházásokat igényel: gépeket, nagy területet, munkát. Édesapja, Szabó Gyuri bácsi Kisgyőrben egyfajta mintagazdaságot hozott létre a fürtös menta és körömvirág termesztésére, de az ipari méretű termelésre a Györgytea nem rendezkedett be, mert nem ez a cél. Inkább az, hogy a természet kínálta vadon termő kincseket tudatosan, fenntartható módon gyűjtsék.
– Nem szabad túlszedni egy növényt – hangsúlyozza Lopes-Szabó Zsuzsa. – Mindig hagyni kell magot, különben nem tud megújulni.
Aki a természetből él, annak kötelessége is védeni azt.
A szemléletformálás ereje
Gyuri bácsi egyik legnagyobb öröksége, hogy képes volt széles tömegekhez eljuttatni a gyógynövényes tudást. Egyetemi körökben is elismert volt, nem kis részben karizmatikus egyéniségének köszönhetően. Honlapjuk látogatottsága, a könyvek fogyása ma is mutatja, mekkora igény van az ilyen hiteles forrásokra.
A fiatalabb generációk körében is nő az érdeklődés. Különösen a kisgyermekes anyák keresik a természetes megoldásokat, hogy ne kelljen azonnal gyógyszerekhez nyúlni.
Az alapanyag többségét a mai napig a gyógynövényeket a Bükkben gyűjtögető családoktól szerzik be Fotó: Györgytea
Lopes-Szabó Zsuzsa bizakodó. Szerinte a gyógynövények ismét reneszánszukat élik, és ha tudás, felelősség, fenntarthatóság vezérli a használatukat, akkor hosszú távon is helyük van a modern életben.
„Nem kell mindenkinek megváltani a világot. Elég, ha tesszük a dolgunkat. Mint az a kis kolibri, amelyik a csőrében pár csepp vízzel próbálja oltani az erdőtüzet. Megteszi, ami tőle telik. Mi is így vagyunk ezzel.”
Indexkép: Györgytea
