6 ok, amiért most éri meg igazán belevágni a gyógynövénytermesztésbe

A gyógynövényeknek rendkívül széles a felhasználási körük, népszerűek az FMCG (Fast-Moving Consumer Goods) élelmiszer-készítmények alapanyagaiként, gyógyszerekben segédanyagokként és hatóanyagokként, kozmetikai készítményekben. Manapság szinte minden egyes kozmetikum vagy élelmiszertermék eladható a „gyógynövénytartalmú” hívószóval, reneszánszát éli az ágazat. Ezzel persze többen vissza is élnek, ezért is lényeges az ellenőrzött körülmények között végzett, hiteles tevékenység.

Czirbus Zoltán: folyamatosan nő a kereslet a gyógynövény-termékek iránt – Fotó: Gyógynövény Szövetség és Terméktanács

Tíz évvel ezelőtt még szinte csak a gyűjtés volt a jellemző, mára azonban a gyógynövénytermesztés aránya elérte a 40%-ot.

Fontosnak tartjuk, hogy fokozatosan, egyre több gyógynövénydrog származzon termesztésből, így biztosítható a minőség, a nyomon követhetőség és a termésbiztonság, de a feldolgozás és értékesítés megtervezése is gördülékenyebb lehet.

A gyűjtésnek hazánkban hosszú időre visszanyúló hagyományai vannak, de amellett, hogy a szabadon bejárható, gyűjtésre alkalmas területek mennyisége csökken, már egyre kevesebben vannak annak a tudásnak a birtokában, ami a fajok és az élőhelyek felismeréséhez szükséges, és ezzel együtt a fenntartható gyűjtési módszerek ismerete is kikopik. Ez is egy jelentős érv a gyógynövénnyel betelepített területek arányának emelése mellett.

Milyen gyógynövényfajok termesztésével érdemes foglalkozni, és melyek vannak már most is nagyobb területeken?

A csipkebogyó-termesztés mintegy 600 hektáron, a kamilla, homoktövis és kapor termesztése több mint 400 hektáron zajlik jelenleg, de a cickafark is jórészt a 200 hektárt kitevő termesztésből származik már. Természetesen nem mindent lehet és éri meg termesztésbe vonni, ma még például a csalánlevél inkább gyűjtésből származik, de a cél az lenne, hogy a lehető legtöbb gyógynövényfaj esetében megtaláljuk a megfelelő megoldást.

Magyarországon körülbelül 600 hektáron termesztenek csipkebogyót – Fotó: pixabay

A most kiírt ültetvénytelepítési pályázat 1. számú mellékletének III. táblázatában szereplő, több mint 30 növényfajjal lehet jogosulttá válni a támogatásra, fontos azonban, hogy mellékletben esetlegesen nem szereplő faj telepítése esetében a pályázónak a Gyógynövény Szövetség és Terméktanács által kiállított szakmai ajánlással kell rendelkeznie. A növényfajok meghatározásakor a piaci igények kerültek első sorban figyelembevételre, így a listában szerepel többek között a csipkebogyó, a kamilla, a cickafark, a kasvirág, a cserszömörce, az orbáncfű, az articsóka, az édeskömény és a lestyán is.

A termesztés a garancia arra, hogy a más élelmiszerek esetében is kardinális nyomon követhetőség és komplex, teljes körű minőségbiztosítás megvalósítható legyen.

Az ültetvénytelepítési pályázat pont ezt hivatott elősegíteni, melynek most indult el az első beadási szakasza, és június 7. az első határidő. Nézzük tehát, miért éri meg belevágni a gyógynövénytermesztésbe!

1. A fokozatosan növekvő kereslet magáért beszél.

2. 40-50 százalékos pályázati támogatás érhető el a piaci kereslet alapján kiválasztott növényfajok termesztésére, a fajlista pedig nagyon széles körű. A megfelelő integrátor segítségével a pályázatból megvalósuló fejlesztés jövedelmező beruházássá válhat. A pályázatban a legkisebb támogatható ültetvényméretnek a telepítési terv szerint el kell érnie a 0,5 hektár területnagyságot, a legkisebb támogatható parcellaméretnek a 0,5 hektár területnagyságot.

3. A felhívás nem csak a gyógynövények telepítését támogatja, hanem az egész termékpályára vonatkozóan lehetőség van beruházásokra, azaz a post-harvest feldolgozás gépei is beszerezhetőek. Az évelő gyógy-, aroma- és fűszernövény termesztéshez kapcsolódó, a betakarítást követő áruvá készítést szolgáló eszközök beszerzésére is van lehetőség (fosztás, aprítás, morzsolás, őrlés, vágás, szárítás, válogatás gépei, eszközei), valamint önjáró betakarítógépek, kézi eszközök beszerzésére is. A támogatás maximális összege 500 millió forint. A pályázat ráadásul felülről nyitott, az ígéretek szerint a keretösszegen felül beérkező igények is támogathatóak lesznek.

Az ültetvénytelepítési pályázatban a betakarítást követő, áruvá készítést szolgáló eszközök beszerzésére is van lehetőség – Fotó: pixabay

4. 13 olyan gyógynövényfaj is van a listán, amelyekre a területalapú mellett további termeléshez kötött támogatást lehet igénybe venni, melynek mértéke: 60-70 ezer forint/hektár. Ez a támogatási lehetőség a gabona és ipari növények termesztése esetén nem áll rendelkezésre.

5. Biotermesztés esetén további kompenzációs források vehetők igénybe, de más diverzifikációs tevékenységek is forrásokat hozhatnak.

6. Tekintettel arra, hogy csaknem minden növény betakarítás után szárítás szükséges, jelenleg ezen költségek támogatására rendelkezésre áll a szárítmány-előállítók által igénybe vehető költségtámogatásról szóló 20/2019. (V. 27.) AM rendelet, amelyen keresztül a felhasznált hőenergia függvényében maximum 66,666 Euro támogatás igényelhető.

+1 tanács:
Fontos, hogy a telepítést megelőzze valamilyen piackutatás, amely alapján megalapozott döntés hozható a beruházással kapcsolatban. A megfelelő integrátor megtalálása és a szükséges szaktudás megszerzése is hangsúlyos a siker szempontjából!

Korábban az is érv volt a gyógynövénytermesztés mellett, hogy a gyengébb minőségű talajokon is termeszthető. Így van?

Részben igaz, tehát elmondható, hogy azok a területek, amelyeken nem lehet rekordhozamokra számítani a szántóföldi növénykultúrákkal, azok alkalmasak lehetnek a gyógynövénytermesztésre. Viszont érdemes szem előtt tartani, hogy a gyógynövények is jóval nagyobb termésre képesek jó adottságú termőhelyeken, nem beszélve arról, hogy a beltartalmi paraméterek mennyire lényegesek: ha nem éri el a megfelelő illóolaj, fehérje, polifenol szintet a betakarított termény, akkor nem lesz alkalmas gyógyszeripari vagy élelmiszeripari felhasználásra. Erre pedig a gyenge adottságú termőhelyeken van esély.

Gyenge minőségű termőhelyen a gyógynövények terméshozama sem lesz kiemelkedő – Fotó: pixabay

A gyógynövény ágazat kommunikációja és marketingje szempontjából melyek a sarkalatos kérdések?

A gyógynövény-termékekkel való kommunikációban a legfontosabb a hitelesség, a gyártók és a forgalmazók részéről is. A Terméktanács etikai kódexében le is van írva, hogy csak az lehet a Terméktanács tagja, aki a gyártott és forgalmazott termékkel kapcsolatban hitelesen tudja igazolni, hogy az a termék arra valóban alkalmas, amit állít róla. Erre vannak különböző jogszabályok által meghatározott előírások is, amelyek kötelezik a gyártót, hogy csak olyan indikációs javaslatokat tegyenek, amelyek esetében valóban igazolt a termék hatásossága.

Ehhez szorosan kapcsolódik tehát, hogy beszerezni is megbízható forrásból érdemes ezeket a termékeket.

A marketing esetében pedig nagy előrelépést jelent, hogy kialakítottuk az ágazat marketing stratégiáját és az Agrárminisztériummal közösen a hal – vagy a mézfogyasztás ösztönzéséhez hasonló kampányokkal igyekszünk majd népszerűsíteni a hazai gyógynövénytermékeket. Ezt a folyamatot a koronavírus-járvány most megakasztotta, de jogalkotói, termelői, érdekképviseleti, integrátori oldalról mindenki az ügy mellé állt, tehát reménykeltő az ágazat jövőképe.

A feldolgozás szintjének emelése hangsúlyos kérdés a mezőgazdasági termények esetében. A gyógynövények sem kivételek?

Valóban, a feldolgozás mértékének emelése is a célok között szerepel. Itt óriási jelentősége van az integrációnak, hiszen egy-egy kisebb termelő nem képes a feldolgozáshoz szükséges teljes eszközpark és gyártósor kialakítására.

Jelenleg szárított, bálázott, feldolgozott termékként exportálnak a termelők elsősorban, Németország, Olaszország és Franciaország például nagy piacnak számít. Sok esetben ezeket a gyógynövényeket kozmetikumok, vagy tovább feldolgozott élelmiszertermékekként látjuk viszont a hazai drogériák polcain, a cél az lenne, hogy minél több terméknek legyen kialakítva a teljes hazai előállítás-technológiája.

Több zárt integráció is működik az országban, melyek jelentős termelési biztonságot nyújthatnak a termelőknek: ezek a cégek a palántától a kész termékig a teljes technológiai sort biztosítják. Emellett fontos lenne a termelők magasabb fokú szervezettségének irányába történő elmozdulás is, hasznos lenne, ha a közeljövőben minél több termelői csoportosulás jönne létre.

Felmerülhet, hogy vajon mennyire megoldott ebben az ágazatban a növényvédelem és a faj-/fajtaválaszték kérdése.

A növényvédő szerekkel kapcsolatban valóban sok a kérdés, ezért is alakult 2021 januárjában egy munkacsoport a Nébih, a Gyógynövény Szövetség és Terméktanács, valamint a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakembereivel. A munkacsoport azon dolgozik jelenleg, hogy a német, osztrák és svájci gyógynövénytermesztésben használható és engedélyezett növényvédő szerek itthon is zöld lámpát kaphassanak, jó úton járunk. A biogazdálkodást választók számára pedig eleve kevesebb a dilemma.

A gyógynövény-termékekben felhasznált csalán nagy része gyűjtésből származik – Fotó: pixabay

Az agrárinnováció és a kutatás-fejlesztés kapcsán a következő fontos lépés a faj- és fajtaválaszték pontosítása és a fajtajegyzékben történő rögzítése lesz, illetve kiemelt fajok esetében olyan fajták nemesítése, melyek a leginkább megfelelnek majd a fogyasztói igényeknek.

Összegzésként elmondható, hogy az ágazat a lehető legtöbb anyagi, szakmai támogatást megkapja a következő időszakban, ráadásul a szükséges marketing eszközök is rendelkezésre állnak, emellett a jogszabályi környezet is remélhetően kedvez majd a gyógynövénytermesztés mellett döntőknek, hiszen a 2020-21-ben megjelent egészségipari stratégiában is kiemelt helyen szerepel az ágazat fejlesztése.