Az ukrán mezőgazdaság az elmúlt hónapokban példátlan kihívások sorával szembesült. A késői fagyok, a hosszan tartó aszály, majd a nyár közepén felbukkanó sáskarajok súlyos károkat okoztak a termésben. Mindezt tetézi az Európai Unió gabonaexport-kvótáinak visszaállítása, valamint az agrárminisztérium megszüntetése a betakarítás kellős közepén. Bár kenyérhiány nem fenyegeti az országot, a fogyasztóknak jelentős áremelkedésre kell készülniük.
Természeti csapások és hozamkiesés
Az idei év eleve kedvezőtlenül indult az ukrán gazdáknak. A tavaszi vetések során előbb a korai felmelegedést újabb tél váltotta, majd májusban fagykárok sújtották a vetéseket. A csapadékhiány miatt több régióban újravetést kellett elrendelni, sok helyen a búzát rövid tenyészidejű növényekkel váltották fel. A napraforgó is megsínylette a körülményeket, a délkeleti megyékben pedig sáskajárás pusztított.
A tavalyi 55 millió tonnás gabonaterméssel szemben idén legfeljebb 51–52 millió tonna kerülhet a magtárakba. Ez országos szinten 5 százalékos visszaesést jelent, egyes térségekben azonban ennél jóval nagyobb lehet a kiesés.
Exportkorlátozások és piaci veszteségek
Júniusban az Európai Unió visszaállította a 2016-os szabadkereskedelmi megállapodás szerinti kvótákat, ezzel megszüntetve az orosz invázió óta fennálló vámmentes exportlehetőséget.
A búza esetében a kvóta drasztikusan, 4,7 millió tonnáról 1,3 millió tonnára csökkent.
A visszalépés következménye: az ukrán agrárszereplők évente mintegy 3 milliárd eurós bevételkiesést szenvedhetnek el. Tavaly Ukrajna az EU harmadik legnagyobb élelmiszer-exportőrének számított, 13 milliárd eurós forgalommal. Most viszont kénytelenek Ázsia és Afrika felé fordulni, ahol bár erős a kereslet, a logisztikai költségek magasabbak, az értékesítési hálózat pedig lassabban építhető ki.
Minisztériumi megszüntetés az aratás közepén
További bizonytalanságot okozott, hogy júliusban a kormány megszüntette az agrárminisztériumot, és feladatait a gazdasági minisztériumhoz, illetve más tárcákhoz csoportosította át. A hivatalos indoklás szerint ez a hatékonyságot szolgálja, ám sok szakmai szervezet attól tart, hogy a mezőgazdaság érdekképviselete gyengülni fog.
Elkerülhetetlen a kenyérárak emelkedése
A belső fogyasztás nincs veszélyben: az ország évi 6 millió tonna búzát igényel, amit biztosan elő tud állítani. Az árak azonban folyamatosan nőnek. A búzakenyér és az olcsóbb szociális kenyérfélék ára év eleje óta 8–9 százalékkal emelkedett, éves összevetésben pedig több mint 20 százalékkal.
A kilátások szerint az év végéig további 10 százalékos drágulás várható. A legnagyobb mértékben a rozskenyér ára emelkedik, mivel a rozs termésmennyisége a tavalyi felére csökkent, és már most importtal (lengyel és balti gabonával) kell pótolni a hiányt. A rozs és rozsliszt ára egy év alatt megduplázódott, így egyes pékségek teljesen felhagyhatnak rozskenyér sütésével.
Forrás: Világgazdaság
Indexkép: Pixabay
