A Szentendrei Skanzen területén immár tizenegyedik alkalommal rendezték meg idén a Kenyérlelke Fesztivált, amely a kézműves pékáruk, a hagyományos kovászolás és a minőségi alapanyagok ünnepévé vált az elmúlt évtizedben. Az esemény nemcsak a szakma, hanem a fogyasztók körében is kiemelt eseménnyé nőtte ki magát: több ezer látogatót, hazai és nemzetközi pékeket, gazdákat, molnárokat és élelmiszeripari szakembereket vonzott.
Az idei fesztiválhoz a Széchenyi István Egyetem stratégiai partnerként csatlakozott, és támogatta azt. Ez az együttműködés jól illeszkedik az intézmény egyik küldetéséhez, amely az élelmiszergazdaság fenntarthatóságát, az innovációt és a közösségi értékek erősítését tartja szem előtt. Az egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kara Pintér-Péntek Marica létesítményvezető szervezőmunkájának köszönhetően, Hanczné dr. Lakatos Erika egyetemi docens vezetésével kiállítóként is megjelent az eseményen, ahol a saját márkanév alatt gyártott sajtféleségeket (kiemelten az Óvári félkemény sajtot, valamint parenyicát) kínált az érdeklődőknek.
Tudomány és hagyomány kéz a kézben
A fesztivál középpontjában a kenyér mint kulturális szimbólum áll, de az esemény sokkal több egyszerű gasztronómiai élménynél. A Széchenyi István Egyetem részvétele – ahogyan azt köszöntőjében dr. Ásványi Balázs, az Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kar dékánhelyettese is kiemelte – ezt a többlettartalmat hangsúlyozta, hiszen a kenyér egyszerre tárgya a termőföldtől az asztalig terjedő kutatásnak, de oktatási eszköz és közösségépítő erő is egyben. Az egyetem részvételével zajlott kerekasztal-beszélgetésben is elhangzott, hogy a gazda–molnár–pék hálózat mindazt képviseli, amit a fenntartható élelmiszer-termelés lényege jelent: rövid ellátási láncot, átláthatóságot, a minőség kézben tartását és az értékteremtő közösségek támogatását.
Kísérletek, fejlesztések, közös tanulás
A Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Kara aktívan részt vesz a Magyar Kézműves Kenyér Társaság munkájában. A legígéretesebb fajtákat középméretű táblákon termesztik, korszerű tárolás után pedig a partnerekkel közösen dolgozzák fel. Ez a rendszer nemcsak a rövid ellátási lánc (REL) példája, hanem egyben oktatási helyszín is, ahol egyetemi hallgatók és középiskolások sajátíthatják el a kenyérkészítés teljes folyamatát – a szántóföldtől az asztalig.
Dr. Ásványi Balázs, a Széchenyi István Egyetem Albert Kázmér Mosonmagyaróvári Karának dékánhelyettese Kitzinger Szonja társaságában köszöntötte a fesztivál résztvevőit Fotó: Széchenyi István Egyetem
Az egyetem másik kiemelt hozzájárulása az egészségközpontú termékfejlesztés. Kutatóik és partnereik új lisztkeverékeket és kenyérfajtákat dolgoznak ki, amelyek egyszerre felelnek meg a fogyasztói élvezeti elvárásoknak és az egészségtudatosság követelményeinek. Korszerű laborháttérrel biztosítják, hogy az alapanyagok minősége, a feldolgozás és a késztermék minden szinten mérhető és átlátható legyen.
A jövő szakembereinek képzése
A Széchenyi István Egyetem nem csupán kutatási partner, hanem a szakmai utánpótlás egyik legfontosabb bázisa is.
Hallgatói számára gyakorlati helyeket biztosít, az ipari szereplőket vendégelőadóként vonja be, és posztgraduális képzésekkel segíti a rugalmas tudásátadást. Így a fesztiválhoz kapcsolódó közös munka nemcsak a jelennek, hanem a jövő élelmiszeriparának is értéket teremt.
A fesztivál idei üzenete világos volt: a kenyér több mint táplálék, a közösség és az összetartozás szimbóluma. A Széchenyi István Egyetem részvétele pedig azt üzente, hogy a tudomány, az oktatás és a hagyományok együtt képesek olyan jövőt építeni, amelyben a kenyér egyszerre őrzi a múlt értékeit és mutat utat a fenntartható élelmiszer-gazdaság felé.
Forrás és indexkép: Széchenyi Egyetem
Milyen kenyeret eszünk 20 év múlva? szakmai kerekasztal-beszélgetés dr. Ásványi Balázs részvételével