Az ultrafeldolgozott élelmiszerek – mint a csomagolt snackek, cukrozott italok vagy többszörösen feldolgozott édességek – világszerte egyre nagyobb szerepet játszanak a modern étrendekben. Bár ezek az élelmiszerek ízletesek, olcsók és könnyen hozzáférhetők, fogyasztásuk számos egészségügyi kockázatot rejt: kapcsolatba hozhatók az elhízással, a szív- és érrendszeri betegségekkel, valamint a cukorbetegséggel. Ezért az egészségmegőrzés szempontjából kiemelten fontos e termékcsoport fogyasztásának visszaszorítása.

Mi számít ultrafeldolgozott élelmiszernek?

Az ultrafeldolgozott élelmiszerek az élelmiszeripari technológiák legintenzívebb formáinak termékei: különféle fizikai, termikus, kémiai eljárásokkal készülnek, gyakran tartalmaznak színezékeket, ízfokozókat, emulgeálószereket vagy egyéb adalékokat. Jellemző rájuk az energiasűrűség, a magas hozzáadott cukor-, zsír- és sótartalom, miközben rosttartalmuk alacsony. Bár élelmiszerek feldolgozása ősi gyakorlat, az ipari ultrafeldolgozás csak a 19. századtól kezdett elterjedni.

Kockázatok és hatások

Számos nemzetközi kutatás, köztük a Stanford Egyetem tanulmányai és a British Medical Journal 2023-as elemzése is rávilágít: az ultrafeldolgozott élelmiszerek fogyasztása szorosan összefügg a túlsúly és a kardiometabolikus betegségek kialakulásának kockázatával. Ezek hatásai az étrend minőségétől kezdve az általános életminőségig terjednek.

Ennek hatására egyre több ország dolgozott ki élelmiszer-osztályozási rendszereket, melyek alapján az élelmiszerek a feldolgozottság szintje szerint kategorizálhatók – ezek közül a legmagasabb fok a "ultrafeldolgozott" címke.

Nemzetközi fogyasztási minták

A globális trendek szerint az ultrafeldolgozott termékek fogyasztása főként az alacsony és közepes jövedelmű országokban növekszik, míg a legfejlettebb államokban már eleve magas a szintjük. A legnagyobb arányban az Egyesült Államokban (58%) és az Egyesült Királyságban (akár 57%) fordul elő ilyen étrendi arány. Hasonlóan magas a fogyasztás Kanadában, Belgiumban, Hollandiában és az észak-európai országokban.

Ezzel szemben Dél-Európában és Latin-Amerika több országában 15% alatti értékek is előfordulnak.

Magyarország ebben a tekintetben pozitív kivétel: a fogyasztási arány itt mindössze 21%, amely elmarad a régiós és az európai átlagtól.

Ennél magasabb értéket mutat Lengyelország, Ausztria és Csehország, míg Szlovákia hasonlóan alacsony értékekkel rendelkezik.

Mi befolyásolja a fogyasztást?

A fogyasztási szintek mögött gazdasági, társadalmi, kulturális, kereskedelmi és jogi tényezők egyaránt meghúzódnak. Ezek hatással vannak az ultrafeldolgozott élelmiszerek hozzáférhetőségére, árképzésére, valamint fogyasztói kívánatosságára. Az is kimutatható, hogy egyes országokban – például az USA-ban és az Egyesült Királyságban – a magas szintű fogyasztás szoros kapcsolatban áll az elhízás arányával, míg más országokban, mint Portugália, az alacsony fogyasztás ellenére is jelentős a túlsúllyal élők aránya, ami a komplex háttértényezők sokféleségét jelzi.

A kormányzati beavatkozások lehetőségei

Számos ország próbálja csökkenteni az ultrafeldolgozott élelmiszerek fogyasztását fiskális és szabályozási eszközökkel. Ezek közé tartoznak:

  • különadók (például cukrozott italokra és snackekre),
  • figyelmeztető címkék a csomagoláson,
  • összetevők (pl. transzzsír, nátrium) korlátozása,
  • iskolai hozzáférés és reklámok szabályozása.



A WHO 2024-es iránymutatása különösen hangsúlyozza az egészségtelen élelmiszerek megadóztatásának kettős hasznát: nemcsak az egészségmegőrzést szolgálja, de állami bevételeket is generálhat.

Az ajánlás három fő beavatkozási területet azonosít:

  • cukrozott italokra kivetett adó,
  • egészségtelen élelmiszerek megadóztatása,
  • egészséges élelmiszerek támogatása.

Magyarország példát mutat: a chipsadó

Magyarország az elsők között vezette be az egészségtelen élelmiszerekre vonatkozó adót. A népegészségügyi termékadó, közismert nevén chipsadó, 2011 szeptemberében lépett hatályba, és azóta is alkalmazzák. 2023 augusztusától a bevételek 10%-át az aktív életmód támogatására fordítják, például sportprogramokra.

Ez az intézkedés nemcsak az egészségtelen termékek visszaszorításában, hanem a nemzetközi szakmai diskurzusban is példaként szolgálhat: egy olyan gazdaságpolitikai eszköz, amely egyszerre szolgálja a lakosság egészségét és az állami bevételek célzott felhasználását.

Bár az ultrafeldolgozott élelmiszerek a modern élelmiszerellátás természetes részévé váltak, nem szabad figyelmen kívül hagyni egészségügyi kockázataikat. Magyarország az alacsonyabb fogyasztási arányával, valamint a jól célzott szabályozásaival – élükön a chipsadóval – nemzetközi szinten is követendő mintává válhat a megelőzés terén. Az átfogó, összehangolt intézkedések és a fogyasztói tudatosság növelése a jövőben kulcsszerepet játszhat az egészségesebb étrend és életmód elérésében.
Forrás: Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány


Indexkép: Pixabay