Azt gondoltad, hogy a rántott hús panírján már nem lehet javítani? Akkor most figyelj, mert egy egyszerű, filléres trükkel igazi gasztrocsodát varázsolhatsz a családi asztalra!
Miért pont szódabikarbóna?
Elsőre furcsán hangozhat, hogy a sütik, pogácsák és takarítás sztárja a hús panírjába is bekerül. Pedig a szódabikarbóna itt is igazi főszereplő! Sütés közben ugyanis gondoskodik arról, hogy a panír légiesebb, könnyedebb legyen, és a ropogósságot is új szintre emeli. Az eredmény? Egy aranyló, levegős kéreg, amitől a rántott hús szó szerint elolvad a szádban – a ropogásról nem is beszélve - tudjuk meg a magyarnemzet.hu írásából!Hozzávalók a csodásan roppanó panírhoz:
- tojás
- liszt
- zsemlemorzsa
- só
- bors
Ezek a hozzávalók szinte minden konyhában ott lapulnak – a szódabikarbóna lesz az egyetlen plusz, ami garantáltan új szintre emeli a jól ismert fogást.
- 1 teáskanál szódabikarbóna
Így lesz a legfinomabb a panír
A szódabikarbónát keverd a zsemlemorzsába, mielőtt beleforgatod a húsokat. Jöhet a klasszikus sorrend: liszt, tojás, majd a varázslatos morzsa! Sütés közben figyeld, ahogy a bunda aranybarnára sül, és szinte hallani fogod, ahogy roppan. Az első falat után garantáltan mindenki repetát kér majd!
Még finomabb lesz a rántott hús, ha ezt teszed vele! – Fotó: Shutterstock
Ha még izgalmasabb ízélményre vágysz, keverj a panírba egy csipet füstölt paprikát vagy reszelt sajtot is. De a szódabikarbóna már önmagában is elég, hogy a vasárnapi ebéd sztárja legyen a rántott hús!
Az sem mindegy, hogyan sütöd ki a húst
Az americastestkitchen.com receptjében elárulják, hogy mi a tökéletes, hólyagos panír elkészítésének titka. Azt, hogy a hús megfelelően puha legyen, a csirkemellek fél centiméter vastagságúra történő klopfolása biztosítja. Természetesen nem csak csirkéből készülhet, hanem sertésből vagy borjúból is.
A liszt után következik a hús tojásba, majd zsemlemorzsába forgatása. Azonban a finom panír titka, hogy a tojáshoz adjunk hozzá pár csepp olajat, így lesz igazán rugalmas a panír, amelyik ezáltal könnyebben elválik a hústól, és megalkothatjuk a szemet gyönyörködtető és fantasztikusan finom, hólyagos panírt. Azonban semmi esetre se használjunk pankó morzsát, hanem helyette hagyományos zsemlemorzsába forgassuk a húst a rántott hús esetében.
A bécsi szelet eredete
Talán sokan nem tudják, hogy a bécsi szelet nem Bécsben jött létre, hanem Milánóból érkezett el oda. A rántott hús legelső receptje pedig egy bizánci szakácskönyvben maradt fenn. A Konstantinápolyt ostromló arabok megtanulták a panírozást a helyi szakácsoktól, a módszert pedig megosztották és elterjesztették.
Habár a rántott hús egyszerű étel, az 1500-as években sokan úgy mutatták meg előkelőségüket, hogy ehető aranyporral szórták meg. Az arany színt azonban egyszerűbben is el lehet érni. Így gondolták ezt a milánói szakácsok is, akik feltalálták a szegények aranyát, vagyis az arany színben ragyogó panírt a rántott húson.
1848-ban állítólag az itáliai osztrák haderő főparancsnoka, Radetzky egy hadijelentésében már megemlíti a milánói konyha különlegességét, a borjúszeletet tojásba forgatva, panírozva, majd vajban megsütve, melynek receptje eljutott a bécsi udvarba is. Ez a recept azután bekerült egy 1884-ben kiadott osztrák szakácskönyvbe is.
A klasszikus bécsi szelethez a borjú dióját, esetleg frikandóját, felsálját használják fel. Ehhez a húst 1-1,5 cm vastagon felszeletelik, szétnyitják és papírvékonyra kiklopfolják. Ezután lisztbe, tojásba majd morzsába forgatják, és olvasztott vajban, sertészsírban, vagy olajban kisütik. Hagyományosan citromszelettel és burgonyasalátával tálalják, azonban hazánkban szinte elmaradhatatlan mellőle a petrezselymes burgonya.
A rántott hús még a Guinness-rekordok közé is bekerült. A legnagyobb rántott hús ugyanis 70 négyzetméter területű, 1200 kilogramm súlyú volt, és elkészítéséhez 4000 tojást és 250 kiló zsemlemorzsát használtak fel, majd 3800 liter olajban sütötték ki.
Ennyi mindenre jó a szódabikarbóna
Mivel a gyomor égését a gyomorsav túltengése okozza, a nátrium-hidrogén-karbonát semlegesíti a gyomorsavat. Felnőttek esetében fél teáskanálnyi szódabikarbónát oldjunk fel egy pohár hideg vízben, mely adagot két óránként ismét bevehetjük.
De a rovarcsípések esetében is nagyon sokat segít a nátrium-hidrogén-karbonát, hiszen hatékonyan képes enyhíteni a rovarcsípés utáni bőrirritációt, a viszketést, a bőrpírt és a fájdalmat. Keverjünk össze 3 teáskanálnyi szódabikarbónát egy teáskanál vízzel, az így kapott masszával pedig dörzsöljük be a csípéseket.
A szódabikarbóna természetes gombaölő szer. Ehhez keverjünk el 4 teáskanál szódabikarbónát 4 liter vízben. A keveréket felhasználhatjuk a rózsák feketefoltossága ellen, de a szőlő termésén és levelein is, amikor a fürtök kezdenek megjelenni.
Kiváló a lisztharmat ellen is a szódabikarbóna. A betegség számos növényt érinthet, de a rézvirágot, nebáncsvirágot, tököt, uborkát különösen károsítja. Keverjünk össze 1 evőkanál szódabikarbónát 4 liter vízzel, 1 evőkanál étolajjal és 1 evőkanál folyékony mosogatószerrel, majd töltsük kézi permetezőbe. A keveréket hetente alkalmazzuk. Ügyeljünk rá, hogy ne a napos, meleg órákban permetezzünk.
Ha pedig már elég koszos a kezünk a sok munkától, még a kezünk tisztítására is kiváló a szódabikarbóna. A benedvesített kezünkről szódabikarbónával ledörzsölhetjük a koszt, majd ezek után alaposan öblítsük le.
De még a rózsabokrok is számíthatnak a szódabikarbónára, hiszen megvédi őket a lisztharmattal szemben. Keverjünk össze 1 teáskanál szódabikarbónát, fél teáskanál tiszta ammóniával és 1 teáskanál keserűsóval 4 liter vízben. Ez a mennyiség elegendő négy rózsabokorra.
Sőt, a járdalapok, térkövek közötti résekbe szórt szódabikarbóna elpusztítja az ott kihajtott gyomokat, sőt, nem engedi, hogy újak nőjenek ki. Még a tarack ellen is kiváló. Ehhez a tarackot locsoljuk meg egy kevés vízzel, majd szórjunk rá egy jó adag szódabikarbónát, és a tarack pár napon belül el fog pusztulni. Azonban a fűre vigyázzunk, arra ne jusson belőle.
A káposztaféléket károsító hernyók ellen is kiváló. Ehhez keverjünk össze egyenlő arányban szódabikarbónát és lisztet, majd a keverékkel hintsük meg a fejes káposztát, kelkáposztát, brokkolit. A kártevők megeszik a keveréket a levelekről, majd 1-2 nap alatt elpusztulnak. Ha még ezek után is marad hernyó a káposztán, ismételjük meg a kezelést.
Sőt, még a paradicsom megédesítésére is kiváló a szódabikarbóna. Ha azt szeretnénk, hogy igazán édes legyen a paradicsom, szórjunk egy kevés szódabikarbónát a növény töve köré.
A talaj pH-értékének ellenőrzésére is kiváló. Ehhez nedvesítsük meg a talajt, majd szórjunk rá egy kis szódabikarbónát. Ha a szódabikarbóna pezseg, a talaj savas kémhatású, pH-értéke 5 alatti, így kiválóan fel tudjuk mérni, hogy milyen növények fogják jól érezni magukat a kertünkben.
