Az elmúlt évben az utóbbi évtizedek egyik legmagasabb termését takarítottuk be őszi búzából, 5,8 t/ha-os országos átlaggal. A termés nagy része takarmány- vagy eurominőségű volt. 2025-ben az országos adat 5,3 t/ha, és éppen ellenkezőleg, a túlnyomó többsége malmi minőséggel került raktárba.

Mi történt egy év alatt?

Ugyanazokat a fajtákat használjuk, a műtrágya-felhasználás nem sokat változott, a technológia sem.

Az aszály mértéke és időbeni lefutása volt más. A lokálisan lehulló csapadék miatt sok helyen kiugróan nagy termést arattak jó minőséggel. Az elmúlt évben felhalmozódott (szárazság miatt fel nem vett) tápanyag hasznosult, így a minőség is javult. De ahol az aszály súlyos volt, a termés nem haladta meg a 4 tonnát sem. Itt a besült szemek fehérje- és sikértartalma éppen ezért magasabb lett. Csak néhány elem, de a végeredmény teljesen más. Olyan búzafajták adtak malmi minőséget, amelyekre ez nem volt jellemző. A nagy része ezeknek az eredményeknek az elmaradt csapadékkal és a kiugróan magas hőségnapok számával magyarázható. A fajta persze fontos szempont, de nem feltétlenül a minőségi paraméterei, hanem az alkalmazkodóképessége és a termésstabilitása.

Sok partner panaszkodott a tenyészidő során, hogy sárgulnak, száradnak a búza levelei, pedig adja a tápanyagot, gombaölőszert, biostimulátorokat. Többen úgy próbáltak segíteni az aszályban, hogy hígtrágyát juttattak ki. Ezek után is megjelentek az élettani tünetek. Mindezt 35–38 fokban, komoly UV-értékek mellett. Legtöbbször ezekkel „túlpörgettük” a növényeinket, gyakran nagyobb kárt okozva. Ahol elegendő csapadék állt rendelkezésre, ezek a tünetek nagyon ritkák voltak. Az utóbbi évek időjárási körülményei arra hívják fel a figyelmet, hogy sokkal körültekintőbben kell megválasztani a kezelések időpontját és azok összetételét.

Az Isterra fontos feladatának tekinti, hogy bemutassa azokat a technológiai elemeket, amelyeken van módunk változtatni. Ezek közül is a legfontosabb a vetésidő. Nagyon lényeges a fajtára és területre adaptált tőszám, illetve a növényvédő szerek, tápanyagok, egyéb biostimulátorok okszerű felhasználása.

Kaposváron már 4 éves kísérleti adatok állnak rendelkezésre. Minden évben végeztünk vetésidő-kísérletet. Tavaly ősszel mindössze két hét telt el a két vetés között. A normál vetés október 13-án, míg a késői október 27-én történt. Legtöbben ezt a különbséget nem is tekintenék lényegesnek. Az adatokból viszont tökéletesen látszik, mit jelentett ez a termésre és a minőségre is.

PROVIDENCE termése és minősége vetésidő- és tőszámkísérletben, Kaposvár 2025.

fajta/vetésidő/tőszám

termés t/ha

kalászszám db/m2

fehérje %

sikér %

Zeleny

HL kg

PROVIDENCE normál 4,5

10,95

1000

14,0

31,0

57,6

76,3

PROVIDENCE normál 2,5

10,72

670

14,1

31,2

57,5

75,6

PROVIDENCE normál 3,5

10,71

890

13,9

30,1

56,2

75,8

PROVIDENCE késői 2,5

9,02

640

14,9

34,8

65,1

73,1

PROVIDENCE késői 3,5

8,83

770

14,6

33,8

61,5

73,0

PROVIDENCE késői 4,5

8,63

830

14,4

33,2

60,6

72,8

A Providence az egyik legkedveltebb fajtánk. 2025-ben sok helyen 10 t/ha feletti terméssel és malmi minőséggel takarították be. De ennél a fajtánál is közel 2 t/ha terméscsökkenés tapasztalható az október végi vetésnél. A bokrosodást a kalászszámmal jól mérhetjük: 4,5 milliós tőszámnál a két vetésidő között 170 db kalász/m² volt a veszteség a késői vetésben. A termés mellett a minőségre más hatást láttunk, mint korábban. A fehérje nem sokat változott, de a Zeleny-szám, ami a lisztminőséget kifejező érték, emelkedést mutatott a későbbi vetésben. Mivel az aszály erőteljesebben érintette a késői vetést, a szemek megszorultak, így a minőség javult. Ugyanakkor a HL-tömeg a késői vetésnél csökkent, ezzel terméscsökkenést is okozva.

A fenti ábra ugyanezt mutatja a termés és a sikértartalom összefüggésében. A sikér % nő a termés csökkenésével a korábban említett okok miatt. Ami viszont fontos, hogy egy tápanyaggal évek során jól feltöltött talaj, jó magággyal és korai vetéssel közel 11 tonnás termést és malmi minőséget eredményezett. Ezeken a területeken a tőszám csökkentése sem okozott jelentős terméskiesést.

Ampleur termése és minősége agrotechnikai kísérletben, Kaposvár 2025.

Fajta

Vetésidő/tőszám

Technológia

Kalászszám db/m2

Termés t/ha

Fehérje %

Sikér %

Zeleny

HL kg

AMPLEUR

normál 4,5 m

komplett technológia

880

11,45

14,2

34,3

61,2

76,0

AMPLEUR

normál 4,5 m

kezeletlen kontrol+ Systiva

800

10,02

13,3

30,1

55,2

77,8

AMPLEUR

normál 4,5 m

kezeletlen kontrol

830

9,69

13,6

32,0

58,0

76,0

Ugyanebben a kísérletben vizsgáltuk az Ampleurt is. Az Ampleur fajtát nemcsak évjárat-stabilitás jellemzi, hanem kiválóan reagál az eltérő technológiai szintekre is. A kalászszáma stabil, termésmaximumát 11,45 t/ha-val a legmagasabb technológiai szinten érte el, de a kezeletlen kontroll (nincs szárcsökkentés és gombaölőszeres védekezés) parcella is csak 1,4 tonnával termett kevesebbet.

A Celebrity középérésű, tar búzánkat is 2 éve vizsgáljuk ebben a kísérletben. Az ábrán jól látszik a fajta évjárat-stabilitása. Normál vetésben 500 kg körüli a két év közti különbség. A késői vetéseknél mindkét évben 1–1,5 t/ha a terméskiesés. A 3,5 milliós és 4,5 milliós tőszámok között szignifikáns eltérés nincs.

Ezeknél a korszerű búzáknál az ideális vetésidő október közepéig tart. Két hét késedelem a termésben akár 2 tonnás kiesést is eredményezhet.
Az ideális tőszám 3,5–4,5 millió mag/ha. A vetőmag mennyiség kiszámításakor minden esetben ellenőrizzék a fémzárolt vetőmag-tétel ezermagtömegét, hiszen 35–55 g között változhat fajtánként és évjáratonként.

További információkért látogassák meg honlapunkat, vagy keressék kereskedő kollégáinkat!
Az alábbi linkre kattintva megnézheti az idei kísérletről készült filmünket!

Mennyit ér a jó vetésidő? Akár 3,5 tonnát!

Virágné Pintér Gabriella – kereskedelmi vezető

Mórocz Péter – termékfejlesztési vezető

isterra

Ez a cikk a Kalászos útravaló című Agroinform TechMagban jelent meg. A magazin legfrissebb számát itt tudod végiglapozni:

Az Agroinform TechMag összes megjelent számát megtalálod a Magazin menüpont alatt.