A PREGA 2026-ot hivatalosan Bolyki Bence, az Agroinform portálvezetője, a konferencia megálmodója és házigazdája nyitotta meg. Köszöntőjében hangsúlyozta: a precíziós gazdálkodás nem pusztán eszköz- és szoftverkérdés, hanem alapvetően gondolkodásmód. A jelenlegi gazdasági környezetben a gazdálkodóknak egyre kisebb kockázattal és egyre nagyobb hatékonysággal kell működniük, ehhez pedig nem kész válaszokra, hanem jó kérdésekre van szükség.
Mint fogalmazott, a „Minden forint számít” szlogen nem marketingüzenet, hanem a mindennapi gazdálkodói döntések esszenciája. A konferencia célja az, hogy a résztvevők akár egyetlen új gondolattal, konkrétan alkalmazható megoldással térjenek haza, amelyet saját gazdaságukban is hasznosítani tudnak. Bolyki Bence rámutatott: a szakmai tudás iránti igény továbbra is erős, ezt jól mutatja, hogy 2025-ben az Agroinform különböző konferenciáira – döntően online eseményekre, de köztük a PREGA-ra is – összesen mintegy 34 ezer regisztráció érkezett. Ez egyértelmű visszaigazolása annak, hogy a gazdák keresik a hiteles, gyakorlatorientált szakmai információkat.
Bolyki Bence, az Agroinform portálvezetője, a PREGA Precíziós Gazdálkodási Konferencia és Kiállítás ötletgazdája – Fotó: Agroinform
A konferenciát ezt követően Nagy István agrárminiszter nyitotta meg, aki beszédében átfogó, stratégiai keretbe helyezte a precíziós gazdálkodás jelentőségét. A miniszter hangsúlyozta: az agrár- és élelmiszeripar az egyik legösszetettebb ágazat, amely képes befogadni és hasznosítani a világban keletkező tudást – legyen szó környezeti szempontokról, állatjólétről vagy élelmiszerbiztonságról. Ehhez azonban elengedhetetlen, hogy a gazdálkodás mérhető adatokra épüljön, az adatokat gyűjtsék, feldolgozzák, rendszerezzék, majd ezek alapján hozzanak döntéseket.
Nagy István rámutatott: az agrármérnöki tudás tartalma alapjaiban változott meg az elmúlt évtizedekben. Míg korábban akár évtizedekig érvényes tankönyvi ismeretekre lehetett támaszkodni, ma az információk gyorsan változnak, az alkalmazkodás kényszere folyamatos. A 21. századi agrármérnök legfontosabb feladata már nem pusztán a technológia ismerete, hanem az adatok értelmezése és a megalapozott döntéshozatal.
Az agrárium nem a klímaváltozás okozója, hanem a megoldás része
A miniszter hangsúlyosan kitért arra is, hogy a mezőgazdaság nem a klímaváltozás okozója, hanem a megoldás része. A precíziós technológiák alkalmazása egyszerre csökkenti a környezetterhelést, javítja az állatjóléti feltételeket és növeli az élelmiszerbiztonságot. Ezt a gazdálkodók beruházási aktivitása is alátámasztja:
2025-ben a magyar termelők mintegy 163,5 milliárd forint értékben vásároltak mezőgazdasági gépeket, ami több mint 20 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest.
Nagy István történelmi összefüggésekben is értelmezte a magyar agrárium jelenlegi helyzetét. Felidézte: a rendszerváltás utáni időszakban, majd az uniós csatlakozást követő első támogatási ciklusban olyan döntések születtek, amelyek nem a feldolgozóipar megerősítését szolgálták. Ennek következményeként a magyar mezőgazdaság hosszú ideig alapanyag- és nyersanyag-exportőr szerepben maradt, miközben más országok – például Lengyelország – tudatosan a hozzáadott érték növelésére fordították forrásaikat.
Nagy István agrárminiszter – Fotó: Agroinform
A jelenlegi támogatáspolitika célja éppen ennek a lemaradásnak a ledolgozása. Az új uniós ciklusban a maximális nemzeti társfinanszírozás bevezetésével az agrár- és élelmiszeripar számára rendelkezésre álló források gyakorlatilag megháromszorozódtak. A miniszter szerint ez történelmi lehetőség arra, hogy egyetlen ciklus alatt évtizedes hátrányokat dolgozzon le az ágazat, különösen a feldolgozóipar, a tárolási kapacitások és a technológiai fejlesztések terén. Célként jelölte meg, hogy 2030-ra a magyar agrár- és élelmiszeripar Európa élmezőnyébe kerüljön, elsősorban minőségben és feldolgozottságban.
Az adat ott legyen, ahol lennie kell
A megnyitó harmadik felszólalója Jakab István, a MAGOSZ elnöke, az Országgyűlés alelnöke volt, aki a tudás szerepét és a generációváltás kérdését emelte ki. Beszédében hangsúlyozta: a gyorsuló világban és a mesterséges intelligencia korszakában nem lehet megállni, a korszerű tudás alkalmazása a versenyképesség alapfeltétele. A magyar gazdatársadalom előtt álló egyik legnagyobb kihívás a generációváltás, amelyhez a gazdaságátadási támogatások is segítséget nyújtanak.
Jakab István, a MAGOSZ elnöke, az Országgyűlés alelnöke – Fotó: Agroinform
Jakab István szerint kulcskérdés, hogy a rendelkezésre álló tudás és adat minél gyorsabban eljusson a gazdálkodókhoz. Ebben meghatározó szerepe van a hiteles szaktanácsadásnak, az oktatásnak és az olyan szakmai találkozóknak, mint a PREGA.
Csak akkor lehet sikeres a magyar agrárium, ha a fejlesztők, tanácsadók és gazdálkodók együtt gondolkodnak és együtt építkeznek.
A PREGA 2026 a következő két napban több mint száz előadóval, szakmai vitákkal és kiállítói bemutatókkal várja a résztvevőket Kecskeméten. Az esemény üzenete egyértelmű: a precíziós gazdálkodás ma már nem a jövő ígérete, hanem a jelen gyakorlata – és minden döntés mögött valóban forintok, gazdaságok és generációk jövője áll.
Indexkép: Agroinform
_fill_540x300_0.jpg)