Az őszi-téli időszakban egyre többen nyúlnak a savanyítás, vagyis a fermentálás módszeréhez, hogy a szezonális zöldségeket hosszabb ideig eltarthatóvá tegyék. Legyen szó házi savanyú káposztáról, pikáns kimchiről vagy egy színes zöldségmixről, a folyamat nemcsak egészséges és környezetbarát, de gasztronómiai szempontból is izgalmas élményt kínál. A biztonságos fermentáláshoz azonban elengedhetetlen néhány alapvető szabály betartása – ebben segít a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) oktatási programja.



1. A higiénia az alapja mindennek

A fermentálás sikerének első számú feltétele a tisztaság. A befőttesüvegeket, fedőket, kanalakat használat előtt forrázással fertőtleníteni érdemes. Ez meggátolja, hogy káros mikroorganizmusok kerüljenek az ételbe, amelyek veszélyeztethetik az erjedési folyamatot, sőt az egészséget is.

Emellett a kiválasztott alapanyagok minősége is döntő: csak ép, friss, sérülésmentes zöldségeket használjunk. A fonnyadt, repedt, rothadásnak indult zöldségek nemcsak az ízvilágot rontják, hanem veszélyes kórokozókat is bejuttathatnak a fermentáló közegbe. A zöldségeket alaposan mossuk meg, de nem szükséges meghámozni őket.

2. Változatos zöldségek, új ízek

A fermentálás nagy előnye, hogy szinte bármilyen zöldséggel kísérletezhetünk. A klasszikus káposzta és uborka mellett próbáljuk ki a retket, karalábét, paprikát vagy céklát is. Ezeket akár kombinálhatjuk is, így még különlegesebb íz- és színvilágú savanyúságokat készíthetünk.


fermentalas

Fotó: Shutterstock

3. A só a fermentálás lelke

A megfelelő mennyiségű létfontosságú: segíti a hasznos baktériumok munkáját, miközben visszaszorítja a nem kívánatos mikrobákat. A legtöbb zöldségnél 2-3%-os sóoldat az ideális arány. Fontos, hogy a zöldségeket teljesen ellepje a sós lé, így nem kerülnek oxigénnel érintkezésbe – ez kulcsfontosságú a biztonságos erjedéshez.

Az üvegek tetejét csak lazán csavarjuk vissza, hogy a fermentáció során keletkező gázok távozhassanak. Hagyjunk némi helyet az üvegben a folyadéknak, és tegyünk alá egy tálat a túlcsordulás esetére.

4. Hőmérséklet: se túl meleg, se túl hideg

A legideálisabb erjedési hőmérséklet 18–22 °C között van. Melegebb környezetben a folyamat gyorsabb, de a kórokozók is könnyebben elszaporodnak. Hűvösebb hőmérsékleten lassul a fermentálás, vagy akár teljesen le is állhat.


5. Tárolás és fogyasztás – ne rontsuk el a végén!

A fermentáció általában 5–10 nap alatt zajlik le. Ezt követően a kész savanyúságot hűtőben kell tárolni, hogy megőrizze állagát és ízét. Fontos, hogy az üvegbe mindig tiszta evőeszközzel nyúljunk, és fogyasztás előtt inkább kis tálkába szedjük ki az adagunkat – ezzel csökkenthetjük a keresztszennyeződés esélyét.

Biztonságos és egészséges örömforrás

A fermentálás nemcsak a tartósítás egyik legtermészetesebb módja, hanem immunerősítő, bélflóra-barát hatása is közismert. Ha figyelünk a higiéniára, a só megfelelő adagolására és a hőmérsékletre, akkor otthon is biztonságosan élvezhetjük a savanyított finomságokat.

Indexkép: Shutterstock