A magyar élelmiszeripar versenyképessége szoros összefüggésben áll a jövedelmezőséggel és a költségstruktúrával. A legnagyobb költségelemek – az alapanyag, a működés és feldolgozás költségei – ezek a teljes költségstruktúra 65 százalékát teszik ki.

„Az alapanyagköltségek az élelmiszeripari vállalkozások kiadásainak körülbelül 40 százalékát jelentik. Éppen ezért kulcsfontosságú, hogy a cégek a vertikális integráció és hatékony beszerzési stratégiák révén optimalizálják ezeket a kiadásokat. Ez nem csupán a költségek csökkentését szolgálja, de elősegíti a hosszú távú működési stabilitást és növeli a profitábilitást” – emelte ki Demeter Zoltán, a K&H agrárüzletágának vezetője.

élelmiszeripar

A magyar élelmiszeripar versenyképessége szoros összefüggésben áll a jövedelmezőséggel és a költségstruktúrával – Fotó: freepik.com

A költségek másik jelentős része a működéshez és feldolgozáshoz tartozik, amely a teljes költség körülbelül egynegyedét teszi ki.

Ezen a területen az energiahatékonyság, a termelékenység növelése, valamint a szigorú költségkontroll megvalósítása tud a legtöbbet segíteni, amihez viszont minél nagyobb mértékben automatizálni és gépesíteni kell.

Az utóbbiak a termelékenység növelésén túl ugyancsak növelik a termelés stabil, kiszámítható megvalósulását, illetve enyhíthetik az égető munkaerőhiány kérdését. Az automatizálás és gépesítés viszont egy tőke és beruházás intenzív tevékenység, amihez most jelentős segítséget tudnak adni a KAP II. pilléres támogatásai.

„Ha a vállalatok hatékonyan kezelik a költségeiket, az a jövedelmezőség növekedéséhez vezet, mely nagy mértékben növeli versenyképességüket és válságállóságukat. Ráadásul a megtermelt jövedelem fogja a jövő beruházásainak, fejlesztéseinek tőkéjét biztosítani, ami a hosszútávú profitabilitás kulcsa” – tette hozzá a szakember.

Forrás: K&H Bank Zrt.
Indexkép: freepik.com