Versenyképességünk megőrzése a gabonatermesztésben

Frissítve: 2018. december 24., 11:31 | Azonosító: 6704478  

Hirdető adatai

Név:
Sámuel Kovács József
phoneTelefonszám:
+36205xxxxxx megjelenít
Helység:
Kunszentmiklós
Ár:
5.000.000 Ft +ÁFA
Teljesítmény (kilowatt):
10.000,0
Feszültség (volt):
380,0
Magasság (centiméter):
442.00
Munkaszélesség (cm/sor):
340.00

Leírás

Versenyképességünk megőrzése a gabonatermesztésben
A gabona termesztés előállítási költsége tájegységenként változó, de az eltérés viszonylag nem nagy.
A modern talajművelési technológiákkal a jó minőségű vetőmagok alkalmazásával a korszerű tápanyag kijuttató berendezések használatával a modern betakarítógépekkel, kiváló eredményeket érhetünk el, mind a minőség és mind a mennyiség tekintetében. A gabona tárolást megelőző szárítás költségei általában nem kikerülhetők. Gazdasági jelentősége óriási, több más ágazat eredményességére is hatással van. A felhasznált összes gépi energiának nagyjából a felét minden évben a szárítás teszi ki. A szárítás meghatározó költségeleme a felhasznált hőenergia költsége, melyet a termelés gazdaságosságának javítása érdekében feltétlenül csökkenteni kellene.
A repce és a kalászos gabonafélék szárítási igénye minimális, ugyanakkor csapadékosabb betakarítási idényben a terményminőség megőrzése érdekében szükség lehel rá. A megtermelt kukoricát viszont a biztonságos tárolás érdekében szinte biztos, hogy teljes mennyiségében szárítani kell. Nem feledkezhetünk meg a napraforgóról sem.
Az új építésű szárítók részben magyar gyártmányúak részben az uniós országokból (olasz, német, dán, francia, spanyol), továbbá az USA-ból és Dél-Amerikából származnak és szinte kivétel nélkül direkt tüzelésűek. A takarmány célú alapanyagoknál a direkt tüzelés földgáz esetében megengedett, míg az élelmiszer alapanyagok esetében az olajtüzelésnél mindenképpen követelmény az indirekt (hőcserélős) fűtési mód alkalmazása. Földgázzal való tüzelésnél az égés során káros emisszió elvben nem keletkezik, külföldi kutatók az olajok eltüzelésekor már kimutatható emissziós hatást jeleztek.
Jelenleg hazánkban sem a hőcserélős rendszerekre, sem a szilárd bio tüzelőanyagok elégetésére alkalmas kazánokra sincs kiérlelt műszaki megoldás, a fejlesztések csak a legtöbb most kezdődik.
Szőlő és gyümölcsös területekkel rendelkezőknek tudunk ajánlani venyige, illetve ágbálázókat. Bálázható ágátmérő max. 8-10 cm. Ezen kívül rendelkezésre tudunk bocsájtani lábon álló növények zúzására (energiaültetvények, árterületek, elvadult területek erdészeti ritkítások) és egyidejű bálázására alkalmas gépet max. 10-12 cm ágátmérőig. A tüzelőanyag bálázásnak nagy előnye, hogy megfelelő tárolás mellet a begyűjtéskori 40-45 %-os nedvességtartalom, öngyulladás és rothadás nélkül akár 15-25%-os értékre visszaszorul. A magasabb energiával rendelkező fűtőanyag még kedvezőbb használati mutatókat eredményez.
A gyártó az aprítékkal való tüzelés módját is megoldotta, így szélesebb körű a fűtőanyagok felhasználásának lehetősége. Ezt a fűtéstechnikát már több mint 30 éve használják nyugat Európában, csak Magyarországban tűnik újszerűnek. Az önköltség csökkentésének rendkívül hatásos módja és a piaci árversenyben a fejlett gazdaságok nagy előnnyel bírnak a technológia használatával. A megtakarított energia ára, nekik eladási árban előny velünk szemben! Nem beszélve, hogy olyan fűtőanyagok felhasználását teszi lehetővé, amely a elgázosító bálafűtés technológia kihagyásával az enyészeté. Gondoljunk csak a terményszárításra, növényházak, nagy légterű helységek fűtésére.
Az, hogy milyen végnedvességet vagyunk képesek elérni, befolyásolja a szárítóberendezés fajlagos hőenergia felhasználása (MJ/kg víz), amit viszont a szárító konstrukciója, illetve üzemeltetése határoz meg. A jelenlegi méréseink és tapasztalataink alapján a B1-15 szárító fajlagos hőenergia-felhasználása mintegy 5,4- 6 MJ / kg víz. Ezzel szemben egy korszerű szárító energiafelhasználása 3,8- 4 MJ / kg víz érték körül alakulhat.
Bár a legtöbb energiaárnál csökkenés következhet be, de a közeljövőben állandósulni látszik az energia árának folyamatos emelkedése. Ezért elengedhetetlen a technológia fejlesztése, a telepek korszerűsítése.
A bérszárítás költségét tonnánként és vízszázalékonként határozzuk meg. A behozott terményből mintát vesznek, megmérik a nedvességtartalmát, és ebből kiszámítható, hogy gabonafélék esetében 13-14 százalékos víztartalom eléréséhez mennyit kell egy termelőnek fizetnie. 1 százalékos vízelvonás tavaly tonnánként 580 forintba került, tehát egy 10 százalékos nedvességcsökkentés 5800 forinttal volt kalkulálható.
Soha ne utaljon előre pénzt ismeretlennek! Tapasztalatok alapján internet szerte csalók előreutalás útján próbálnak pénzt kicsalni gyanútlan vásárlókból.
Az Agroinform.hu nem vállal felelősséget a hirdetésben szereplő információkért.

Vegy fel a kapcsolatot a hirdetővel és hivatkozzon az Agroinform portálra!

Kérjük, adja meg nevét!
Kérjük, töltse ki az ‘Üzenet’ mezőt!
Kérjük, hajtsa végre az ellenőrzést!



Kapcsolódó ajánlatok

A hirdető további hirdetései









[bezárás x]