Romániában új, országos cselekvési tervet dolgoztak ki a barnamedve-állomány megőrzése érdekében, amely Európában egyedülálló genetikai változatosságot mutat. A terv nemcsak a faj hosszú távú fennmaradását szolgálja, hanem az ember és a medve közötti konfliktusok megelőzésére is megoldásokat kínál. Az elképzelés különlegessége, hogy a bevezetendő intézkedések a barnamedvék helyi veszélyeztetettségi szintjeihez igazodnak, így területenként eltérő kezelési módszerek alkalmazhatók.

A cselekvési terv alapjául szolgáló, átfogó tudományos tanulmányt a Brassói Transilvania Egyetemen mutatták be, Diana Buzoianu környezetvédelmi miniszter jelenlétében. A kutatás során a szakemberek országos szinten gyűjtöttek genetikai mintákat, és ezek elemzésével a világ eddigi legnagyobb szabású barnamedve-genetikai vizsgálatát végezték el.

Több mint tízezer egyed – gazdag genetikai örökség

A több mint 24 ezer genetikai minta alapján a szakértők arra jutottak, hogy a romániai barnamedve-populáció konzervatív becslés szerint is 10 600 és 12 800 példány között mozog.

Ez a magas egyedszám önmagában is figyelemre méltó, de ennél is fontosabb a populáció rendkívül magas genetikai sokfélesége, ami alapvető jelentőségű a faj hosszú távú fennmaradása szempontjából.

Ugyanakkor a tanulmány veszélyekre is figyelmeztet: az élőhelyek feldarabolódása, az ökológiai folyosók szűkülése, valamint az emberi tevékenység által okozott zavarások mind veszélyeztetik a medvék életterét. Ezért a kutatók és a döntéshozók hangsúlyozták, hogy tudományosan megalapozott, térségenként differenciált természetvédelmi és kezelési intézkedésekre van szükség.

medve

A romániai barnamedve-populáció konzervatív becslés szerint is 10 600 és 12 800 példány között mozog – Fotó: Pixabay

Szemléletváltás a barnamedve-állomány kezelésében

A projekt valódi fordulatot hozhat a romániai medvekezelési gyakorlatban. A minisztérium tájékoztatása szerint ez az első alkalom, hogy az ország teljes barnamedve-állományának védelme tudományos adatokra épül. Az új rendszer lehetővé teszi, hogy ne reaktív, hanem előrelátó, adatalapú döntések szülessenek, amelyek valóban igazodnak a terepi valósághoz.

A cselekvési terv keretében az ország területét zónákra osztották fel, ahol eltérő típusú természetvédelmi vagy konfliktuskezelési intézkedések lépnek életbe.

A zónák kijelölésénél nemcsak a genetikai információkat vették figyelembe, hanem az élőhelyek kiterjedését, a mezőgazdasági és turisztikai területek elhelyezkedését, a segélyhívások adatait, illetve a korábbi medvekárok előzményeit is.

A terv egyik leggyakorlatiasabb eleme az elektromos védelmi rendszerek telepítése, amelyek célja a háziállatok, mezőgazdasági területek és más anyagi javak megóvása. Több mint 1100 ilyen eszköz telepítését irányozzák elő, különösen azokban a térségekben, ahol gyakoriak a medvetámadások.

A környezetvédelmi minisztérium közlése szerint a független megfigyelések alapján ezek a rendszerek hatékonyan csökkentik a támadások számát, feltéve, hogy megfelelően karbantartják őket. Ennek fényében a hatóságok vizsgálják annak lehetőségét is, hogy kiterjesszék a megelőző intézkedésekhez nyújtott pénzügyi támogatást a leginkább érintett régiókban.

Társadalmi egyeztetés és közös megoldáskeresés

A következő lépés a társadalmi konzultáció. A tervek szerint a szakintézmények, helyi közösségek, természetvédelmi szervezetek és szakértők bevonásával párbeszéd indul, amelynek célja a cselekvési terv véglegesítése. A konzultációk után a javaslatokat beépítik a közpolitikákba és szükség esetén a jogszabályokba is.

Románia ezzel az átfogó, tudományos alapú stratégiával egy olyan útra lép, amely a természetvédelem és az emberi biztonság szempontjait egyensúlyban tartva kívánja megőrizni Európa egyik legértékesebb barna­medve-populációját.

Forrás: MTI
Indexkép: pixabay.com