A dámvad vagy dámszarvas hazánkban is élő patás, azonban régóta vitáznak azon, vajon mi is az őshazája – írja az ng.24.hu. Őshonos vagy betelepített? Védendő állat? Ezeket válaszolja meg két kutatás, melyek a dámvad eredetét tárták fel.
A kutatók ma élő és régészeti lelőhelyekről előkerült dámvadmaradványokból vontak ki DNS-t, és elemezték azt, köztük egy 130 ezer éves, jégkori mintát a mai Nagy-Britannia területéről, majd a genetikai adatok alapján felállították a dámvad evolúciós családfáját, és a történelmi-régészeti adatokkal kiegészítve kiderítették, az ember mikor és merre vitte magával ezt az állatot.
A kutatók arra jutottak, hogy a dámvadakat újra és újra áttelepítette az ember, amerre járt, egyrészt kulturális és vallási okokból, másrészt a hatalom szimbólumaként vitte magával. Az ókori görög Artemisz, illetve a római Diana istennők szent állata volt a dámvad, így ebben az időszakban ehhez köthető a dámszarvasok európai terjedése.
A vizsgálatok feltárták, hogy a dámvadak a római hódítás idején kerültek Nagy-Britanniába, és onnan a 17-19. században a brit gyarmatbirodalom segítségével világszerte elterjedtek.
A dámvadakat újra és újra áttelepítette az ember, amerre járt – fotó: Pixabay
A genetikai adatok alapján a közép- és észak-európai elterjedése, valamint a kanadai és barbudai elterjedése is a közeli múlt eredménye. Dél-Európába, például az Ibériai-félszigetre is csak a jégkor után jutott el, mégpedig a balkáni vérvonalból. A balkáni dámszarvasok utódainak 5-7 ezer éves maradványait találták meg az Égei-tenger egyes szigetein is.
A római korban Európa jelentős részére elvitt balkáni eredetű dámvad kipusztult, de a középkorban újra sok helyre betelepítették. A dámvad Artemisz istennő kultuszával együtt kezdett terjedni a Mediterráneumban.
_fill_540x300_0.jpg)
