Mindezen túl meghatározták a következő időszak prioritásait is. A hazai állattenyésztés szinte teljes vertikumát összefogó, fennállásának 30. évfordulóját jövőre ünneplő Magyar Állattenyésztők Szövetsége pénteken tartotta tisztújító küldöttgyűlését. Mint azt dr. Wagenhoffer Zsombor, a 40 szakmai szervezetet és 12 ezer tagot tömörítő ernyőszervezet ügyvezető igazgatója érdeklődésünkre elmondta: a küldöttek újabb 4 évre megválasztották az eddigi elnököt, Zászlós Tibort, a 20 fős elnökségben pedig csupán két főt érintő személycsere történt.
A Gödöllőn megrendezett közgyűlésen részt vett és beszédet mondott Nagy István agrárminiszter is, aki a szaktárca közleménye szerint leszögezte: az Agrárminisztérium stratégiai partnerként tekint az állattenyésztők és állattartók ágazatára. A feladat pedig ebben az ágazatban is megerősíteni a termelési együttműködéseket ahhoz, hogy eredményes érdekérvényesítés és eredményes piac jöhessen létre. Hozzátette, a fő irány a versenyképesség és a hozzáadott érték növelése, ennek érdekében fejleszthető pályázatokkal a feldolgozóipar és az élelmiszeripar.
Zászlós Tibor elnököt megerősítették tisztségében – forrás: NAK/Gyulai Tóth Zoltán
Nagy István hangsúlyozta, a magyar kormány a közelmúltban döntött arról, hogy felgyorsítja a 2023. évi egységes kérelmekben igényelt terület- és állatalapú támogatások kifizetését és lezárja azt május 31-ig. Április elejéig 470 milliárd forintot fizetett ki a Magyar Államkincstár 156 ezer gazdálkodónak, múlt héten pedig újabb 55 milliárd forintot utalt. Ezzel megindult az Agro-ökológiai Program, és jelentősebb összeggel folytatódik a már régóta futó agrár-környezetgazdálkodási program kifizetése is.
Nagy István agrárminiszter is beszédet mondott a közgyűlésen – forrás: Agrárminisztérium/Pelsőczy Csaba
A tárcavezető kiemelte azt is: a magyar állattenyésztők és állattartók számára uniós összehasonlításban a legnagyobb számú támogatási jogcím áll rendelkezésre. A Vidékfejlesztési Programnak köszönhetően az elmúlt 10 évben csaknem 3700 állattartó nyert el kisebb-nagyobb forrásokat telepfejlesztésre, ami 532 milliárd forint odaítélt támogatást jelent. "Ez a fejlesztési csomag a rendszerváltozás utáni Magyarország legnagyobb állattartás-technológiai fejlesztésre irányuló programja" – tette hozzá Nagy István.
_fill_540x300_0.jpg)
Dr. Wagenhoffer Zsombor azt is elmondta: az agrárminiszter beszédében rámutatott: eközben Brüsszel óriási károkat okoz Európa mezőgazdászainak, így a magyar gazdáknak, állattartóknak is. Az is elhangzott – s ebben egyébként egyetért a szakma – hogy miközben Nyugat-Európában erősen visszaszorult az állattenyésztés a logikátlan, ésszerűtlen, leginkább a mezőgazdaságtól igen távol álló állatvédők által diktált "állatjóléti" szabályok miatt, Magyarország számára ez nagy lehetőséget kínál arra, hogy a kialakult piaci hiátust betöltse. Erre jó példa a magyar nyúltenyésztés és nyúlhús-előállítás szerepének növekedése, ugyanis már nem mi vásárolunk tenyésznyulakat a franciáktól, spanyoloktól, hanem ők tőlünk!
Dr. Wagenhoffer Zsombor, a Magyar Állattenyésztők Szövetsége (MÁSZ) ügyvezető igazgatója – forrás: Facebook/Wagenhoffer Zsombor
A régi-új vezetés prioritásokat is megfogalmazott. Ezek közül létfontosságú számukra, hogy a tenyésztőszervezetek hozzájuthassanak ahhoz a 2 milliárd forint körüli támogatáshoz, amire a törzskönyvezési és teljesítményvizsgálati feladataik ellátásához van szükségük. Enélkül sérülhet a hazai tenyészállat-előállítás versenyképessége, illetve a szektor elveszítheti azokat a kiváló genetikai alapokat, amit a korábbi években felépített. A szakember példaként említette, hogy a magyar holstein-fríz populáció tejtermelés szempontjából a világ 5. (!) legjobb állománya, ami a magas színvonalú tenyésztésnek köszönhető – az említett tenyésztésszervezési támogatás elveszítésével ez az elért eredmény is veszélybe kerülhet. Summa summarum, egy ilyen forráscsökkenés visszalépést jelentene a magyar állattenyésztés számára.
A közgyűlésen nagy létszámban képviseltették magukat a tagszervezetek – forrás: Agrárminisztérium/Pelsőczy Csaba
Dr. Wagenhoffer Zsombor arra is kitért: a megváltozott piaci körülmények – elsősorban az olcsó ukrán gabona és a visszaszoruló nyugat-európai intenzív állattartás – hatására Magyarországon az állattartó ágazatok jövedelmezősége javult, a növénytermesztésé pedig sokat csökkent. Erre nagyon régen volt példa és ez új helyzetet teremt, az állattartás szerepe felértékelődik. Mindenkinek jót tenne, ha a hazánkban megtermelt gabonának nagyobb arányát tudná az állattenyésztés felhasználni és alapanyag helyett több feldolgozott termékekkel jelennének meg a piacon a magyar termelők.
