Válasz Mf-es? #10167. hozzászólásáraHááát meg... mivel azt is már tudják hogy melyik a csemege kukorica és melyik a takarmány. Abból nem lehet gond ha keveredik mellé fehér és bíborhere (ahogy most képzelem) de azért annak látszodnia kell, hogy az szarvaskerep javarészt.
Válasz Netparaszt #10168. hozzászólásáraA szöveg valahogy így szól lefordítva: Második évben, gyümölcsösben a talajnak védőnövényt ültet, azaz szarvaskerepet, amit mulcsként használ.
Válasz Levente2000 #10163. hozzászólására Szarvaskerep már csak a tartós keverékbe szokott kerülni a folyamat végén. Biomasszát nem sokat hoz, javítani nem fogsz vele, de legalább nagy a költsége.
Tavasszal soha nem vetünk rozsos bükkönyt, az ősz és tél a talajjavítás időszaka, főidényben már a fákra kellene koncentrálni.
Aki a javaslatot tette, gondolom még nem látott takarónövényes ültetvényt...
Válasz Netparaszt #10162. hozzászólásáraKöszönöm az ötletet. Pont a rozsos bükkönyre nem gondoltam. A pályázatíróm a fiatalgazdán azt javasolta, hogy vessek köztes növényként szarvaskerepet, mert az talajjavító és jó köztese a friss telepítéseknek. Ez sajnos bekerült a pályáyati tervbe, ennek következtében számonkérhetik ellenőrzésnél hogy hol a szarvaskerep. Kénytelen vagyok szarvaskerepet vetni... esetleg keverékként vethetek hozzá rozsos bükkönyt tavasszal?
Válasz Levente2000 #10161. hozzászólására Csak röviden: fákat minél többet erdei kotorék+érett marhatrágya oldatával locsolni villás lazítás után, táblára minél több szenes anyagot kiszórni, penészes bála, avar, levél, szalma, nyár végén mész és pétisó kiszórása, sekély bedolgozása, sűrű rozsos bükköny vetése. Következő év lezúzás tavasszal, amikor elkezd száradni a talaj, faleveleket, stb. továbbra is szórni, minél többet. Nyár végén megint vetés, igényesebb keverékkel+tápanyaggal. Ezen gondolkozz, a technológiát most is el tudod kezdeni. Szén és biológia kell a területednek a kémián kívül, ehhez takarni kell.
Válasz Netparaszt #10157. hozzászólásáraHááát... semennyi ideje. Ugyanis 2017-ben kezdtem igazán bele. Rövid ideje fedeztem fel ezt a művelési módot amiről itt szó van de még nem csináltam. Mostmár lerendeltem a szárzúzót, egz év mulva remélhetőleg lesz direktvető gőpem is. Idén a mélylazítózás és meszezés után takarónövény lesz, utána békénhagyom a földet. Köszi az anyagot, már jó ideje olvasom. Jelenkezek majd konkrét kérdésekkel.
Válasz Levente2000 #10148. hozzászólására Beírtam hosszan a technológiát meg a magyarázatot a humuszprofilra, ez a szutyok fórum meg eldobta, még egyszer be nem írom. Hívj fel oszt elmesélem, mi a baj és mit tudsz tenni a javításra.
Válasz Levente2000 #10156. hozzászólására Mennyi ideje dolgozol takarónövényekkel és forgatás nélküli, minimum műveléssel?
A földeket a világon mindenhol az emberek tették tönkre, az erdőirtások után konkrétan évezredek óta nem regenerálódó kősivatagokat szoktak létrehozni, mint pl. Dalmáciában.
Válasz fiatalember35 #10155. hozzászólásáraA Szilágy-Szamos dombok része, 230-245 méter magason, a domb oldala 5-10%, dél és délkeleti fekvésü. A nyugati kárpátok erodált része, anyakő milyenségéről nincs információm. Ez Románia nyugati része. Annyit tudtam meg, hogy a Kollektív (TSZ romániai megfelelője) idején télen nem jutott rá trágya mert messzébre esett a teleptől. Talán a savasság oka lehet a mész hiánya, miután az erdő tarvágásával elvitték a földről a kálciumot. Van egy foltja ahol a gyom se nő. Én előttem konvencionális művelés folyt. Most keresem a megoldást, hogy hogyan fog ez majd diót teremni, közben meg csodálkozom, hogy tényleg ennyire tönkre lehet tenni a földet? A csemeték kaptak a tövükre istálótrágyát, meszet és NPK-SO t de ez csak rövid ideig megoldás. Netparaszt elméletével valahogy nem fér össze, hogy a talaj lefele építkezik, mert nálam inkább felfele romlott.
Válasz fiatalember35 #10153. hozzászólásáraAnnyira biztos mint a talajanalízis. Ha ők tévedtek, akkor én is. Ezt a szót másoltam ki belőle EUTRICAMBOSOL STAGNIC. A talaj savanyu, a PH a következő:
0-19 cm: 6,27
19-28 cm: 5,71
28-36 cm: 5,59
36-72 cm: 5,79
A színe világos barna, sárga, néhol vöröses. Nagyon hamar szárad. Porszerü, kkönnyű talaj, ami nem jellemző általában a falu határában, mert máshol agyagos.
Talaj javító meszezést ajánlottak, parcellűtól függően 3,5 t - 4,4 t CaCo3 port amennziben a PNA lugosító hatás 92%.
Válasz Levente2000 #10152. hozzászólásáraBiztos, hogy eutricambosol? Mivel annak a hunmusztartalma jellemzően 3-10%, hacsak nem történt valami drasztikus beavatkozás.
Ugyanakkor a kambikus talajok kialakulását főképpen nem a rajta tenyésző növényzet, hanem a (többnyire lúgos kémhatású magmatikus eredetű) anyakőzet határozza meg, innen a magas (60-80%-os) bázistelítettsége is.
Válasz Netparaszt #10151. hozzászólásáraA talaj "eutricambosol" tipusú barna erdőtalaj. Az 1900-as évek elején erdőt írtottak ki és fogták be szántónak. De ez még nem magyarázat. Azóta eltelt egy kis idő.
Kedves fórumozók, köszönöm a sok hasznos infót, amit leírtatok eddig. Tavaly kezdtem a mezőgazdaságot fiatalgazdaként. A talajanalízisem kitér a humusz tartalomra mélységenként:
0-19 cm 0,43 %
19-28 cm 0,51 %
28-72 cm 1,52 %
36-72 cm 1,38 %
Szerintetek elírtak valamit? A parcellában dió van telepítve. A máriatövis eluralkodott a földemen, a mustár árvakelése kicsi maradt, sok csemete kipusztult. A humusztartalmat akkor sem értem. Nem fordítva kellene legyen? ... lentről lefele csökkenjen?
Válasz Netparaszt #10145. hozzászólásáraNem minden évben ugrik ki a fuzárium, tudjuk jól mi befolyásolja a fuzárium megjelenését-terjedését.
Az Ausztriai mezőgazdasági üzletpolitikát inkáb hagyjuk, azon esetleg csak irigykedhetünk, de nálunk mit sem segít.
"mástól veszik a lisztet" én is termelek kenyérgabonát, mégse sütöm magamnak a kenyeret. Megveszem mindig a fris kenyeret, minthogy minden másnap süssek a kemencébe 1 kenyeret.
Válasz Berente Antal #10143. hozzászólásáraEz enm ilyen egyszerü, hogy a hélyát eltávolítod. A fuzáriumspóra belekerül mindenbe, nem megy mechaninusan ilyen egyszerüen eltávolítani a termékből.
Válasz Sk Laci #10142. hozzászólására Én méretem a bio gabonákat toxinokra is, egyébként nem tudom eladni.
Minden az EU határérték alatt van, kimutathatatlan.
Olyanról beszéljetek, amit bizonyítani is tudtok.
Igen, én is láttam már fuzáriumos és üszkös gabonákat híres biotermelőknél, Ausztriában is.
Tőlük valamiért megveszik a szemetet is.
Én viszont csak olyat adok el, amit magam is megeszek, saját gabonából sütök, főzök, nem úgy, mint a sok ezer hektáron búzát termelő gazdák, akik mástól veszik a lisztet.
Válasz Radocz #10141. hozzászólásáraÚgy, hogy a fungicíd kezelésel kordában van tartva a fuzárium, még a BIO ban szépen megeszed. Majd lehet csodálkozni, miért megy el a májad, vagy más belső szerved. Nem azt akarom mondani, hogy a vegyszeres egészséges, hanem, hogy keveseb mérget fogyasztasz evéskor.
de akit nem érdekel a TMMG, az ezekről esetelg nem is olvas.
Emiatt meg topik címe miatt inkább máshol kellene folytatni.
Nekem is van egy információm.
A BIO teljes kiőrlésű gabona, sokkal több mérget tartalmaz, mint a konvencionális teljes kiőrlésű.
Ezt egy BIO rendezvényen mondta a mellettem álló, aki bevizsgáltatta a lisztet.
Válasz .Feco. #10132. hozzászólásáraHa fordítva nézzük a dolgokat,egészséges krumplit,senki nem permetez.Akkor,nincs is méreg anyag,amivel védekezni kellene,és raktározna,mint védekező anyag.
Te a boltba,direkt,a gomba,és rovarölővel kezelt krumplit veszed,és adod a gyerekednek?
Válasz .Feco. #10137. hozzászólására Értem, jó a felvetés, utána is kerestem, hogy mekkora a kockázata, nem is gondoltam, hogy például erre nincs semmilyen határérték meghatározva. Nekem úgy tűni, hogy a solanin alapvetően a zöld növényi részekben koncentrálódik, beleértve a fényt kapott gumó héját is. De a solanin mennyisége jobban függ a burgonya genetikájától, magas hőmérséklettől, aszálystressztől, a gumó korától, sérülésektől, raktározási körülményektől, mint a kártevők okozta stresszhatásoktól, erre van néhány elérhető kutatás.
A genetikájuk szerint a kereskedelmi forgalomban lévőkben 10-150 mg/kg solanin van.
Én ezen kevésbé agggódnék.
There were no significant effects (P > 0.05) of fertilisation, pre-crop and crop protection on glycoalkaloid concentrations.
https://theses.ncl.ac.uk/dspace/handle/10443/2551
Válasz Adorex #10136. hozzászólásáraérveket légyszíves, mert így magéban ez csak hit... azért növényorvos képzésen kicsit foglakoztunk ilyen dolgokkal, ezt hidd el nekem...
de amúgy nekem mindegy, mindenki azt eszik amit akar és azt gondol amit akar, zöldésget és gyümölcsöt 80%-ban bio-t eszünk otthon, de a bio burgonya az hülyeség szerintem, nem adnám jó szívvel a gyerekemnek és én sem enném meg.
Válasz .Feco. #10132. hozzászólásáraA kontakt vegyszereknél értem, hogy a levelét permetezem, és elvileg akkor nincs köze pl. a gumóhoz (bár ha egy eső belemossa a talajba, akkor a többi anyaggal együtt azt is felszívhatja a gyökérzet). Na de mi a helyzet a szisztemikus, felszívódó szerekkel? Azok a növényi test majd minden szervébe, szövettípusába eljutnak.
Válasz .Feco. #10132. hozzászólásáraNagyon sok zöldség esetében ugyancsak a raktározó szöveteket esszük: lásd sárgarépa, petrezselyem, de a cékla vagy a zeller esetében is. Akkor azzal mi a szitu? Azok nem védekeznek?
Na meg egyszer fussunk neki:
Amennyiben a krumplit nem kezelik gomba fertőzések ellen, és nem akadályozzák meg, hogy a vírusok meg támadhassák (erre szolgál a rovarölő kezelések zöme) akkor a növény egyrészt megpróbál önmaga védekezni amivel ellenanyagokat termel és raktaroz el, továbbá az elkapott gomba fertőzések miatt toxionok halmozódnak fel benne, valamint egyes gombafertozesek és vírusok szaporitokepletei is elraktarozodnak.
Amennyiben szakszerűen van végezve a növényvédelem úgy ezek mennyisége töredéke a kezelt mint a kezeletlen növényben. Mivel a növény földalatti részeit fogyasztod, ellenben a leveleit éri a vegyszer így a közvetett vegyszer maradványok fogyasztása minimális, a legtöbb kezelés nem is közvetlenül a növényt hanem a vírus vektor rovarokat célozza.
Mindenki azt eszik amit akar, de a bio-burgonyát ne nevezzük már egészségesebbnek mert nem az! A biotermelésnek van létjogosultsága zoldsegeknel, gyumolcsoknel, korlátozottan van értelem gabonafeleknel, de már megkérdőjelezhető az érteleme állattartás esetén, és totál ellentétes burgonya esetében.
Válasz Mf-es? #10129. hozzászólásáraHa nem nyersen esszük,ami ugye ritka. Akkor is halàlos? viràgzàs után van rajta a gumò,àllitolag az a mèreg. Az akkor mi?
Válasz .Feco. #10126. hozzászólásáraBocs,de szeretsz néha okoskodni.Ez így van ahogy írtad.De te nem tanultál dolgokat a szüleidtől,nagy szüleidtől??
Mert azok azt mondták,a krumpli hélyát ne adjuk az állatoknak,mert abba van a méreg anyag.
Szóval,nem a krumpliba,hanem a hélyába.
Gyerek fejjel,soha nem gondolkoztam azon,milyen méregről beszélnek.Csupán elhittem,és elhiszik,generációk.
Szóval betárolja,ahogy írod,de nem a krumpliba,csak a hélyába,vagy a hély alatti rétegbe.
Hidd el,mert már mindenki elpatkolt volna.
Válasz Sk Laci #10124. hozzászólásáraA burgonya, és testvére a paradicsom a betegségkre két legfogékonyabb növény, gyakorlatilag minden gombafaj bántja. A természet azért úgy alkotta meg őket, hogy saját immunrendszerükkel tudnak védekezni ellenük, de úgy, hogy a növény álltal szintetizált gombamérgek beépülnek a növény szervzetébe. Azaz megtámadja valami, védekezik ellene, majd újabb kór támadja meg, és az ellen is védkezik. Ez szép és jó, csak az vele a baj, hogy te ezeket a mérgeket eszed utána meg. Minden más növény is ugyanígy jár el, csak azoknak többnyire a magtermését fogyasztod, vagy mint a gabonák esetében a magtermésnek is csak a belsejét, hogy a kórokozókkal érintett külső hélyat lepattintod róla. Itt viszont nem a magot fogyasztos, hanem (különösen) a buronya esetében a növény központi raktározó szervét, amit a növény épp azért fejleszt, hogy oda betárol félig feldolgozott tápanyagokat, immunanyagokat, egyebeket későbbi felhasználásra...
15474 hozzászólás
Válasz Netparaszt #10173. hozzászólásáraKöszönöm, majd írok neki
Válasz bzss #10172. hozzászólására Péter olyn széleset és foghosszúságot kovácsol neked rugóacélból, amilyet kérsz.
https://www.facebook.com/peter.kovacs.58173000?ref=br_rs
http://https://www.novenypatika.hu/asovilla-4-agu-hokezelt
Létezik az ilyentől szélesebb ásóvilla?
Válasz Levente2000 #10169. hozzászólására
VET nem "ültet".
Válasz Mf-es? #10167. hozzászólásáraHááát meg... mivel azt is már tudják hogy melyik a csemege kukorica és melyik a takarmány. Abból nem lehet gond ha keveredik mellé fehér és bíborhere (ahogy most képzelem) de azért annak látszodnia kell, hogy az szarvaskerep javarészt.
Válasz Netparaszt #10168. hozzászólásáraA szöveg valahogy így szól lefordítva: Második évben, gyümölcsösben a talajnak védőnövényt ültet, azaz szarvaskerepet, amit mulcsként használ.
Válasz Levente2000 #10166. hozzászólására Mit vállaltál pontosan a szarvaskereppel és hány százalékban kell szerepelnie a területen?
Válasz Levente2000 #10166. hozzászólásáraSzerinted,egy több fajból álló keverékbe,meg tudja mondani az ellenőr,van-e benne szarvas kerep?
Válasz Netparaszt #10165. hozzászólásáraMost már ez van. Ehhez kell tartanom magam a pályázat szerint. Azért ez is jobb mintha tárcsáznám.
Válasz Levente2000 #10163. hozzászólására Szarvaskerep már csak a tartós keverékbe szokott kerülni a folyamat végén. Biomasszát nem sokat hoz, javítani nem fogsz vele, de legalább nagy a költsége.
Tavasszal soha nem vetünk rozsos bükkönyt, az ősz és tél a talajjavítás időszaka, főidényben már a fákra kellene koncentrálni.
Aki a javaslatot tette, gondolom még nem látott takarónövényes ültetvényt...
Válasz Levente2000 #10163. hozzászólásáraKüldtem emailt.
Válasz Netparaszt #10162. hozzászólásáraKöszönöm az ötletet. Pont a rozsos bükkönyre nem gondoltam. A pályázatíróm a fiatalgazdán azt javasolta, hogy vessek köztes növényként szarvaskerepet, mert az talajjavító és jó köztese a friss telepítéseknek. Ez sajnos bekerült a pályáyati tervbe, ennek következtében számonkérhetik ellenőrzésnél hogy hol a szarvaskerep. Kénytelen vagyok szarvaskerepet vetni... esetleg keverékként vethetek hozzá rozsos bükkönyt tavasszal?
Válasz Levente2000 #10161. hozzászólására Csak röviden: fákat minél többet erdei kotorék+érett marhatrágya oldatával locsolni villás lazítás után, táblára minél több szenes anyagot kiszórni, penészes bála, avar, levél, szalma, nyár végén mész és pétisó kiszórása, sekély bedolgozása, sűrű rozsos bükköny vetése. Következő év lezúzás tavasszal, amikor elkezd száradni a talaj, faleveleket, stb. továbbra is szórni, minél többet. Nyár végén megint vetés, igényesebb keverékkel+tápanyaggal. Ezen gondolkozz, a technológiát most is el tudod kezdeni. Szén és biológia kell a területednek a kémián kívül, ehhez takarni kell.
Válasz Netparaszt #10157. hozzászólásáraHááát... semennyi ideje.
Ugyanis 2017-ben kezdtem igazán bele. Rövid ideje fedeztem fel ezt a művelési módot amiről itt szó van de még nem csináltam. Mostmár lerendeltem a szárzúzót, egz év mulva remélhetőleg lesz direktvető gőpem is. Idén a mélylazítózás és meszezés után takarónövény lesz, utána békénhagyom a földet. Köszi az anyagot, már jó ideje olvasom. Jelenkezek majd konkrét kérdésekkel.
Válasz Netparaszt #10159. hozzászólására"fórum meg eldobta, még egyszer be nem írom."
Ez is előfordult már. meg az is, hogy rossz helyre kattintottam, mert ....
Ha nem felejtem el akkor időnként mentem a begépelt szövegem, és akkor vágólapon megmaradt.
Akkor szokott előfordulni, egy kis "baleset", amikor egy időben másik fórumozó is küld üzenetet. Ekkor a "gyengébbik" alul marad.
Érdeklődőknek javaslom:
http://regagrihun.top-talk.com/forum
http://regagrihun.top-talk.com/forum
http://www.agrofutura.hu/hirek
http://www.agrofutura.hu/hirek
http://talajdoktor.blogspot.hu/
http://talajdoktor.blogspot.hu/
Olvasási sorrendnek javaslom 2, 1, 3
Mire másodjára olvassa a kedves talajmegújító, talán meg is fogja érteni!
Ja a Kátai féle bibliát, azt naponta lefekvés előtt. (mint a Dale Carnegi három kötetes könyvet).
Válasz Levente2000 #10148. hozzászólására Beírtam hosszan a technológiát meg a magyarázatot a humuszprofilra, ez a szutyok fórum meg eldobta, még egyszer be nem írom. Hívj fel oszt elmesélem, mi a baj és mit tudsz tenni a javításra.
Válasz Levente2000 #10149. hozzászólására Az aszat kifejezetten pioneer novény, különösen a tömörödött, Ca hiányos helyeken bukkan fel nagy tömegben.
Válasz Levente2000 #10156. hozzászólására Mennyi ideje dolgozol takarónövényekkel és forgatás nélküli, minimum műveléssel?
A földeket a világon mindenhol az emberek tették tönkre, az erdőirtások után konkrétan évezredek óta nem regenerálódó kősivatagokat szoktak létrehozni, mint pl. Dalmáciában.
Válasz fiatalember35 #10155. hozzászólásáraA Szilágy-Szamos dombok része, 230-245 méter magason, a domb oldala 5-10%, dél és délkeleti fekvésü. A nyugati kárpátok erodált része, anyakő milyenségéről nincs információm. Ez Románia nyugati része. Annyit tudtam meg, hogy a Kollektív (TSZ romániai megfelelője) idején télen nem jutott rá trágya mert messzébre esett a teleptől. Talán a savasság oka lehet a mész hiánya, miután az erdő tarvágásával elvitték a földről a kálciumot. Van egy foltja ahol a gyom se nő. Én előttem konvencionális művelés folyt. Most keresem a megoldást, hogy hogyan fog ez majd diót teremni, közben meg csodálkozom, hogy tényleg ennyire tönkre lehet tenni a földet? A csemeték kaptak a tövükre istálótrágyát, meszet és NPK-SO t de ez csak rövid ideig megoldás. Netparaszt elméletével valahogy nem fér össze, hogy a talaj lefele építkezik, mert nálam inkább felfele romlott.
Válasz Levente2000 #10154. hozzászólásáraMélyebben, vagy alacsonyabb fekvésben lévő területről van szó? Az anyakőzet milyen, és milyen mélységben van?
Válasz fiatalember35 #10153. hozzászólásáraAnnyira biztos mint a talajanalízis. Ha ők tévedtek, akkor én is. Ezt a szót másoltam ki belőle EUTRICAMBOSOL STAGNIC. A talaj savanyu, a PH a következő:
0-19 cm: 6,27
19-28 cm: 5,71
28-36 cm: 5,59
36-72 cm: 5,79
A színe világos barna, sárga, néhol vöröses. Nagyon hamar szárad. Porszerü, kkönnyű talaj, ami nem jellemző általában a falu határában, mert máshol agyagos.
Talaj javító meszezést ajánlottak, parcellűtól függően 3,5 t - 4,4 t CaCo3 port amennziben a PNA lugosító hatás 92%.
Válasz Levente2000 #10152. hozzászólásáraBiztos, hogy eutricambosol? Mivel annak a hunmusztartalma jellemzően 3-10%, hacsak nem történt valami drasztikus beavatkozás.
Ugyanakkor a kambikus talajok kialakulását főképpen nem a rajta tenyésző növényzet, hanem a (többnyire lúgos kémhatású magmatikus eredetű) anyakőzet határozza meg, innen a magas (60-80%-os) bázistelítettsége is.
Válasz Netparaszt #10151. hozzászólásáraA talaj "eutricambosol" tipusú barna erdőtalaj. Az 1900-as évek elején erdőt írtottak ki és fogták be szántónak. De ez még nem magyarázat. Azóta eltelt egy kis idő.
Válasz kovacsmihaly0905 #10150. hozzászólására Lehet fordítva is, eltemetett humuszú földeknél, ahol pl. a homokfúvás új szintet alakított ki.
Válasz Levente2000 #10148. hozzászólásárade fordítva ...
föntről lefele csökken a humusztartalom
Helyesbítek: mezei aszat (Cirsium arvense) és nem máriatövis volt kb 80%-ban a telepítés után 2017-ben. Ez is pionír gyom?
Kedves fórumozók, köszönöm a sok hasznos infót, amit leírtatok eddig. Tavaly kezdtem a mezőgazdaságot fiatalgazdaként. A talajanalízisem kitér a humusz tartalomra mélységenként:
0-19 cm 0,43 %
19-28 cm 0,51 %
28-72 cm 1,52 %
36-72 cm 1,38 %
Szerintetek elírtak valamit? A parcellában dió van telepítve. A máriatövis eluralkodott a földemen, a mustár árvakelése kicsi maradt, sok csemete kipusztult. A humusztartalmat akkor sem értem. Nem fordítva kellene legyen? ... lentről lefele csökkenjen?
Válasz Netparaszt #10145. hozzászólásáraNem minden évben ugrik ki a fuzárium, tudjuk jól mi befolyásolja a fuzárium megjelenését-terjedését.
Az Ausztriai mezőgazdasági üzletpolitikát inkáb hagyjuk, azon esetleg csak irigykedhetünk, de nálunk mit sem segít.
"mástól veszik a lisztet" én is termelek kenyérgabonát, mégse sütöm magamnak a kenyeret. Megveszem mindig a fris kenyeret, minthogy minden másnap süssek a kemencébe 1 kenyeret.
Válasz Berente Antal #10143. hozzászólásáraEz enm ilyen egyszerü, hogy a hélyát eltávolítod. A fuzáriumspóra belekerül mindenbe, nem megy mechaninusan ilyen egyszerüen eltávolítani a termékből.
Válasz Sk Laci #10142. hozzászólására Én méretem a bio gabonákat toxinokra is, egyébként nem tudom eladni.
Minden az EU határérték alatt van, kimutathatatlan.
Olyanról beszéljetek, amit bizonyítani is tudtok.
Igen, én is láttam már fuzáriumos és üszkös gabonákat híres biotermelőknél, Ausztriában is.
Tőlük valamiért megveszik a szemetet is.
Én viszont csak olyat adok el, amit magam is megeszek, saját gabonából sütök, főzök, nem úgy, mint a sok ezer hektáron búzát termelő gazdák, akik mástól veszik a lisztet.
Válasz Sk Laci #10142. hozzászólásáraÉn nevetségesnek tartom,hogy a mai szemlélet azt mondja,egyél vegyszerrel kezeltet,mert az egészségesebb.
Válasz Sk Laci #10142. hozzászólásáraA mag héjban halmozódnak fel a méreganyagok, amit a teljes kiörlésűvel megeszel.
Válasz Radocz #10141. hozzászólásáraÚgy, hogy a fungicíd kezelésel kordában van tartva a fuzárium, még a BIO ban szépen megeszed. Majd lehet csodálkozni, miért megy el a májad, vagy más belső szerved. Nem azt akarom mondani, hogy a vegyszeres egészséges, hanem, hogy keveseb mérget fogyasztasz evéskor.
Semmi bajom a témával, sőt.
de akit nem érdekel a TMMG, az ezekről esetelg nem is olvas.
Emiatt meg topik címe miatt inkább máshol kellene folytatni.
Nekem is van egy információm.
A BIO teljes kiőrlésű gabona, sokkal több mérget tartalmaz, mint a konvencionális teljes kiőrlésű.
Ezt egy BIO rendezvényen mondta a mellettem álló, aki bevizsgáltatta a lisztet.
.Feco.
Hogy is van ez tudományosan?
Válasz .Feco. #10132. hozzászólásáraHa fordítva nézzük a dolgokat,egészséges krumplit,senki nem permetez.Akkor,nincs is méreg anyag,amivel védekezni kellene,és raktározna,mint védekező anyag.
Te a boltba,direkt,a gomba,és rovarölővel kezelt krumplit veszed,és adod a gyerekednek?
Válasz .Feco. #10137. hozzászólására Értem, jó a felvetés, utána is kerestem, hogy mekkora a kockázata, nem is gondoltam, hogy például erre nincs semmilyen határérték meghatározva. Nekem úgy tűni, hogy a solanin alapvetően a zöld növényi részekben koncentrálódik, beleértve a fényt kapott gumó héját is. De a solanin mennyisége jobban függ a burgonya genetikájától, magas hőmérséklettől, aszálystressztől, a gumó korától, sérülésektől, raktározási körülményektől, mint a kártevők okozta stresszhatásoktól, erre van néhány elérhető kutatás.
A genetikájuk szerint a kereskedelmi forgalomban lévőkben 10-150 mg/kg solanin van.
Én ezen kevésbé agggódnék.
There were no significant effects (P > 0.05) of fertilisation, pre-crop and crop protection on glycoalkaloid concentrations.
https://theses.ncl.ac.uk/dspace/handle/10443/2551
Válasz .Feco. #10137. hozzászólásáraWhat?
Válasz Adorex #10136. hozzászólásáraérveket légyszíves, mert így magéban ez csak hit... azért növényorvos képzésen kicsit foglakoztunk ilyen dolgokkal, ezt hidd el nekem...
de amúgy nekem mindegy, mindenki azt eszik amit akar és azt gondol amit akar, zöldésget és gyümölcsöt 80%-ban bio-t eszünk otthon, de a bio burgonya az hülyeség szerintem, nem adnám jó szívvel a gyerekemnek és én sem enném meg.
Válasz .Feco. #10132. hozzászólására.Fecókám. ebbe a burgonyás dologba rendesen belegabalyodtál, full kreténség amit itt megosztasz!
Válasz .Feco. #10132. hozzászólásáraA kontakt vegyszereknél értem, hogy a levelét permetezem, és elvileg akkor nincs köze pl. a gumóhoz (bár ha egy eső belemossa a talajba, akkor a többi anyaggal együtt azt is felszívhatja a gyökérzet). Na de mi a helyzet a szisztemikus, felszívódó szerekkel? Azok a növényi test majd minden szervébe, szövettípusába eljutnak.
Válasz fiatalember35 #10133. hozzászólásáraAz pont ugyan ez a helyzet, meg akkor is ha sokkal kevesebb betegsége van mint a burgonyafeleknek
Válasz .Feco. #10132. hozzászólásáraNagyon sok zöldség esetében ugyancsak a raktározó szöveteket esszük: lásd sárgarépa, petrezselyem, de a cékla vagy a zeller esetében is. Akkor azzal mi a szitu? Azok nem védekeznek?
Na meg egyszer fussunk neki:
Amennyiben a krumplit nem kezelik gomba fertőzések ellen, és nem akadályozzák meg, hogy a vírusok meg támadhassák (erre szolgál a rovarölő kezelések zöme) akkor a növény egyrészt megpróbál önmaga védekezni amivel ellenanyagokat termel és raktaroz el, továbbá az elkapott gomba fertőzések miatt toxionok halmozódnak fel benne, valamint egyes gombafertozesek és vírusok szaporitokepletei is elraktarozodnak.
Amennyiben szakszerűen van végezve a növényvédelem úgy ezek mennyisége töredéke a kezelt mint a kezeletlen növényben. Mivel a növény földalatti részeit fogyasztod, ellenben a leveleit éri a vegyszer így a közvetett vegyszer maradványok fogyasztása minimális, a legtöbb kezelés nem is közvetlenül a növényt hanem a vírus vektor rovarokat célozza.
Mindenki azt eszik amit akar, de a bio-burgonyát ne nevezzük már egészségesebbnek mert nem az! A biotermelésnek van létjogosultsága zoldsegeknel, gyumolcsoknel, korlátozottan van értelem gabonafeleknel, de már megkérdőjelezhető az érteleme állattartás esetén, és totál ellentétes burgonya esetében.
Válasz Mf-es? #10129. hozzászólásáraSzolanin
Válasz Mf-es? #10129. hozzászólásáraHa nem nyersen esszük,ami ugye ritka. Akkor is halàlos?
viràgzàs után van rajta a gumò,àllitolag az a mèreg. Az akkor mi?
Válasz .Feco. #10126. hozzászólásáraBocs,de szeretsz néha okoskodni.Ez így van ahogy írtad.De te nem tanultál dolgokat a szüleidtől,nagy szüleidtől??
Mert azok azt mondták,a krumpli hélyát ne adjuk az állatoknak,mert abba van a méreg anyag.
Szóval,nem a krumpliba,hanem a hélyába.
Gyerek fejjel,soha nem gondolkoztam azon,milyen méregről beszélnek.Csupán elhittem,és elhiszik,generációk.
Szóval betárolja,ahogy írod,de nem a krumpliba,csak a hélyába,vagy a hély alatti rétegbe.
Hidd el,mert már mindenki elpatkolt volna.
Válasz .Feco. #10126. hozzászólásáraÉletem első 30 évében csak olyan burgonyát ettem, amelyet semmilyen vegyszer nem ért. Akkor nekem annyi?
Válasz .Feco. #10126. hozzászólásáraAkkor milyen krumplit együnk ??
Válasz Sk Laci #10124. hozzászólásáraA burgonya, és testvére a paradicsom a betegségkre két legfogékonyabb növény, gyakorlatilag minden gombafaj bántja. A természet azért úgy alkotta meg őket, hogy saját immunrendszerükkel tudnak védekezni ellenük, de úgy, hogy a növény álltal szintetizált gombamérgek beépülnek a növény szervzetébe. Azaz megtámadja valami, védekezik ellene, majd újabb kór támadja meg, és az ellen is védkezik. Ez szép és jó, csak az vele a baj, hogy te ezeket a mérgeket eszed utána meg. Minden más növény is ugyanígy jár el, csak azoknak többnyire a magtermését fogyasztod, vagy mint a gabonák esetében a magtermésnek is csak a belsejét, hogy a kórokozókkal érintett külső hélyat lepattintod róla. Itt viszont nem a magot fogyasztos, hanem (különösen) a buronya esetében a növény központi raktározó szervét, amit a növény épp azért fejleszt, hogy oda betárol félig feldolgozott tápanyagokat, immunanyagokat, egyebeket későbbi felhasználásra...
Válasz .Feco. #10122. hozzászólására Ezt nem értem, elmesélnéd a lényeget, miért halmoz fel káros anyagokat, ha nem permetezzük?