Válasz nyilasmisi1 #3979. hozzászólására Igen, szoktam gazdagítani. Locsolgatok bele KIS mennyiségben mindenféle kegyszerből, hogy gazdagodjon az állomány, illetve folyamatosan gyűjtögetek talaj és gyökérdarabokat termékenynek tűnő helyekről és szórom a komposztba. Változatosság a király, mint tudjuk.
Válasz stamas #3981. hozzászólására...de valamiért mégsem javul tőle a talaj olyan mértékben, mint a felszínen hagyott, lefagyott vagy lezúzott takarónövénytől. Ha egyáltalán javul.
Amikor leszántod a zöldet, már eleve mélyebb rétegből áramlik még lejjebb a tápanyag, levegőtlenebb közegben dolgozó mikrobákkal, amelyek inkább csak a lebontásban serények a szántás okozta hirtelen oxigénfröccstől (r-stratégiás), mintsem a humuszépítésben.
Egy módon tudod megfogni az ősszel tönkretett takarónövényből a tápanyagot, ha sekélyen betárcsázod és rögtön beleveted a gabonát.
Tavaszi előtt hasznosabb addig hagyni a takarónövényt élni, míg szükséges.
A szükségesség mértékét pedig a tudás határozza meg.
Válasz szanberg #3980. hozzászólására A lucernának magasabb a fehérjetartalma, ezen keresztül a N tartalma, mint az egyéb zöld anyagoknak. Ezért szoktuk N forrásként kezelni a N kötő növényeket, beleértve a friss akácgally aprítékot is.
...Sziasztok! Amikor a zöldtrágyának vetett növény,dúsan zöldel,akkor ő a mélyebb rétegekből már vett fel és épített be magába nitrogént...amikor beszántod,a lassú lebomlása folyamán,fokozatosan és meglepően egyenletesen adja vissza a nitrogént a talajba...a zöld részek is...
Válasz szanberg #3857. hozzászólásáraSzanbi nem is mondtad hogy vettél egy multitillert! azt sajnálom hogy meg se nézted a miénket, munka közben (pedig kipróbáltuk kukorica tarlón is) és meglepően jól működött, legalább mint a belinkelt tiger,
Fecó nekünk két sorban van rajta a kapa és nem túr semmit!!!! De tényleg semmit 36 cm széles kapákkal teljes fedésben! Ami nekem nem tetszik a multitillerben az az hogy nagyon gyenge a szállító kereke, azt teljesen újra kell gondolni!
lehet jobb lett volna egy teljesen új vázat építeni, mert ha te 4 m szélességben akarsz vele művelni akkor a tartó gerendelyek végein nagy az erőkar! 100X12 es anyag is kevés!
Válasz Radocz #3969. hozzászólásárade a lucernánál tudtommal a gyökerén szimbionáló mikro szervezetek kötik a nitrót, melyek a gümőkbe raktározzák azt, szóval ha apróra darabolod a szárát és belekevered attól nemnagyon lesz benne az a többlet amire gondolnál....
Válasz ata0 #3951. hozzászólására Nagyon pöpec. Ha csak a magban van, akkor nagyon jó az oxigénellátottsága a halomnak. Az a szürke porszerű aktinobaktérium, sugárgomba szokott lenni, a 5.5-6.5 ppm oxigénszint környékén érzi jól magát, ez a minimum a számunkra fontos oxigénkedvelő mikroorganizmusoknak.
Mondjuk kicsit sok ép szalát látok, de ez gondolom a szenes hűtésből származik.
160 vagy 200-as geotextil rá takarásnak, amikor nagyon összezuhan, akkor forgasd vissza magasra és rövidebbre a prizmát.
Ezen a hőfokon már nem kell forgatni rendszeresen.
Válasz Milking #3952. hozzászólására Keskeny csoroszlyás, takarólapkás rendszerrel, mint az enyém, akármilyen beázott földbe bele tudsz vetni pontosan és takarva. Már ha elhúzza a traktor az iszapban.
Fecó szerinted kisebb teljesítményű traki után (170-200le) milyen függesztett talajkímélő eszközt érdemes beszerezni? Tetszett a kverneland CLC pro cut . Szted érdemes ezt a verziót nézegetnem, vagy más megoldás is érdekelne.
Válasz Radocz #3960. hozzászólásáraCsak saccolni tudom a kombájn teléséből, az elején olyan 35-37 q/ha, a végén meg szerintem 30 alatt picivel, vagy akörül. Az átlag 33,4 q/ha lett abban a táblában, tehát olyan 5-7 q/ha volt a különbség. És ez csak a tárcsatalp áttörése, semmi több. A tábla egy részén sem értük el még a 18cm mélységet sem az tuti.
Szerintem még apróbbra kellene szecskázni, mert ezt mondják a tanítóink. Én sokkal nagyobbra daraboltam, de azért mert metszőollóval csináltam és unalmassá vált.
Viszont ahova kiszórtam megjelentek a szántóföldön a gombák.
Most van 6 IFA komposztálható anyagom, de erőm és időm no meg kedvem sem.
Netparaszt látta, de nekem kellene csináltatni. Várok arra, hogy ha már mások "megszívták" abból tanulhassak.
Ha vissza olvasol a legelejére és a bloghoz ott már ezekről beszéltünk.
Engem a nedvességmérő "szivatott" meg, mert nem azt mutatta, mint a kézzel történő ellenőrzés.
Jó lenne ott tartani, hogy milyen tipusú vetőgéppel érdemes a "talaj megújított" szántómba elvetni a növényt.
A TEA főzés kezdése előtt kérdezz, mert mi már túl vagyunk három napos gyakorlati tréningen.
Tervezünk gyakorlati bemutatót, mert egyesek már több éves tapasztalattal rendelkeznek a témában. Igaz koruk tinédzser, de hozzám óvodáshoz képest ez is jelent valami előnyt. Mások meg a bölcsődés kor előtt járnak, csak nem ismerik be.
A hőmérséklet szerepe egyrészt gyommagvak csíra képességének megszüntetése miatt van.
Más szerepe ha nincs, akkor nem is biztos hogy kell. Viszont ha van más szerepe is, ezt Netparaszt tudná, akkor nem elhanyagolandó.
Olvasd a blogját, mert ott minden le van írva, csak nekem nem elég gyakorlatias.
"A lenti képen az látható, hogy nyáron 2 sor tárcsát kapott egy föld, amit késő ősszel próbáltunk gruberezni amennyire lehetett. Nagyon nedves volt a talaj, egyfolytában emelgettük, mert kapart. A művelési mélység max. 15cm, néhol csak 10. Kb. a tábla 2/3-ánál jött még egy eső, ezután végleg feladtam a kínlódást. Tavasszal meg tudtuk fogasolni az egész táblát, elvetettük a naprát, és a legérdekesebb dolog ezután jött. Kb. combközépig ért az állomány, amikor a tárcsázottban elkezdtek vékonyodni a sorok, a gruberezettben meg teljesen összezártak, aratásra kb. egy arasszal alacsonyabb is lett a tárcsázottba vetett. A kép jobb oldalán a gruberezett, bal oldalán a tárcsázott rész van."
Válasz .Feco. #3949. hozzászólásáraHagyjuk már!
20-22millás ajánlatok vannak a 6méteres 740!!!!!!-es jd vetőgépre, a 750-est meg sokkal drágábban adják
A Sprinter hasonló de az művelősebb, ez direktebb.
A tárcsás vetőgépek addig jók míg újonnan megveszi az ember, egyébként halál, minden porcogója csapágya futó gördülő alkatrésze horror ár és sok van belőle, egy ilyen meg örök mint a nyomorúság, és mint írtam marha jó a rendszere!!!!!
A penész szerű anyag olyasmi mint a téliszalámi héján a nemes penész ? Az egy baktérium faj ( majd Kökény leírja a nevét ) miatt van, anaerob körülmények között szaporodik, ha egy kevés van benne nem gond.
Mióta hozzáraktad a szénforrást hányszor volt forgatva ? Kellene, hogy legalább 4 alkalommal felmenjen 65 fokig ( vagy 3 napig 50 fokra ) a hőmérséklet, a hozzáadott szén sterilizálásához.
Szellőztetés alatt mire gondolsz ? Átrakással szellőztetjük a komposztot.
Amikor ellenőrzöd a hőmérsékletét, túrj bele mélyen a prizmába, és szagold is meg, nincs -e trágya, vagy rothadt szaga.
Prizmát mivel takarod ?
200 g / négyzetméteres geotextil a megfelelő anyag, ez már nem ereszti át a vizet, (ha elég hegyes a prizma, a tied okés ), de elég levegőt bír átereszteni. Tibi barátom abba a hibába esett, hogy nem vesz vékony takaróanyagot, és megvette a sokkal vastagabb a 380 g / nm.-es geotextilt, ami nem eresztett át elég levegőt.
Ha gondolod írjál rám egy privátot, telefonszám miatt. Néha nem jön rosszul, ha van telefonos segítség is, nemcsak 1 - 2 nap múlva a fórumon kapsz választ :-))
A direkt vetőgépeknél a leckét szerintem a a nedves ragadós talaj adja fel leg inkább.
A mostanába jelemző öszi időjárás ezt vetifel+ a takarónyövényes technológia még rá tesz.
A vetőmagot be is teszi valahogy...de le is kell zárni tökéletesen .
Ezt úgy hogy a vetés mélységet is tartva,még búzánál sem 3cm alá.
Na ez a kihívás egy direkt vetőgépnek .
Sziasztok!
Megszakítanám egy kicsit a vetőgépes témát egy kis komposzt kérdéssel.
Főként Zombi úrhoz vagy NetP.-hez szegezném a kérdést.
Nov 21-én kezdtem a komposztot Netp. már tudja a részleteket hogy volt hevülés bőven vagy 6- szor raktam át és tettem hozzá szenet hogy csituljon és aztán ahogy a képen is látszik átálltam prizmára mert nagyon szar volt már a körrácsos verzió.
Meg locsoltam de nagyon mert amikor a szenet adagoltam nem nedvesítettem hogy minél jobban visszavegyem a hőfokot.
A lényeg hogy most már csitult a történet kb átlag 40 fok.
A kérdés hogy mikor kellene szellőztetni?
A magban pedig néhol fehér penész szerű az anyag. Az mi?
Nedvesség jó.
Illata is jó.
_fill_540x300_0.jpg "Totális újratervezés kell? Így nem bírja sokáig a magyar agrárium")
15474 hozzászólás
Válasz szanberg #3980. hozzászólásáraDe pont azért jo szálastakarmány a joszágoknak mert kb 20% feletti a fehérjetartalma a szénájának is !!!
Válasz papa maci #3769. hozzászólásáraHali! Tehetnél fel képet a sávtisztítóról...köszi.
Meghívlak benneteket, gyakorlati bemutatóra.
Akinek van gumicsizma és villa a keveréshez, hozzon magával!
Honnan és milyen anyagokat gyűjtsek a meglevőhöz, hogy jobb legyen, mint a tavalyi?
Úgy látom hogy itt is a változatosság kell, mint .....
Aki tud hozzon egy-egy vödör belevaló anyagot.
Válasz nyilasmisi1 #3979. hozzászólására Igen, szoktam gazdagítani. Locsolgatok bele KIS mennyiségben mindenféle kegyszerből, hogy gazdagodjon az állomány, illetve folyamatosan gyűjtögetek talaj és gyökérdarabokat termékenynek tűnő helyekről és szórom a komposztba. Változatosság a király, mint tudjuk.
Válasz stamas #3981. hozzászólására...de valamiért mégsem javul tőle a talaj olyan mértékben, mint a felszínen hagyott, lefagyott vagy lezúzott takarónövénytől. Ha egyáltalán javul.
Amikor leszántod a zöldet, már eleve mélyebb rétegből áramlik még lejjebb a tápanyag, levegőtlenebb közegben dolgozó mikrobákkal, amelyek inkább csak a lebontásban serények a szántás okozta hirtelen oxigénfröccstől (r-stratégiás), mintsem a humuszépítésben.
Egy módon tudod megfogni az ősszel tönkretett takarónövényből a tápanyagot, ha sekélyen betárcsázod és rögtön beleveted a gabonát.
Tavaszi előtt hasznosabb addig hagyni a takarónövényt élni, míg szükséges.
A szükségesség mértékét pedig a tudás határozza meg.
Válasz szanberg #3980. hozzászólására A lucernának magasabb a fehérjetartalma, ezen keresztül a N tartalma, mint az egyéb zöld anyagoknak. Ezért szoktuk N forrásként kezelni a N kötő növényeket, beleértve a friss akácgally aprítékot is.
Válasz szanberg #3980. hozzászólásáraJavaslom olvasgass innen.
http://www.tankonyvtar.hu/en/tartalom/tamop425/0010_1A_Book_adaptalt_01_Talajokologia/index.html
http://www.tankonyvtar.hu/en/tartalom/tamop425/0010_1A_Book_adaptalt_01_Talajokologia/index.html
Olvasd el, hogy Kiszombi mit írt. Ugyanazt, amit én, csak más szavakkal.
http://talajdoktor.blogspot.hu/2014/10/termokomposztalasrol-roviden_22.html
http://talajdoktor.blogspot.hu/2014/10/termokomposztalasrol-roviden_22.html
A fentit, ha végig csinálod, sokkal többet fogsz tudni a Netparaszt technológiáról.
...Sziasztok! Amikor a zöldtrágyának vetett növény,dúsan zöldel,akkor ő a mélyebb rétegekből már vett fel és épített be magába nitrogént...amikor beszántod,a lassú lebomlása folyamán,fokozatosan és meglepően egyenletesen adja vissza a nitrogént a talajba...a zöld részek is...
Válasz Radocz #3976. hozzászólásáraNem, Te ezt írtad:
"Ha N-forrásból kell hozzá, akkor száraz apróra vágott lucerna"
N-forrásról beszélsz, de a lucerna igazi N-forrása a gyökerén van
Radocz, Netparaszt köszönöm a válaszokat!
Valami kegyszert szoktatok hozzáadni amitől elindul?
Válasz szanberg #3974. hozzászólásáraKomposztban a lucerna széna, kimondott N forrás.
Bio kiskertészek szórják a lucerna lisztet N helyett.
Válasz Netparaszt #3973. hozzászólására"Az a szürke porszerű aktinobaktérium, sugárgomba szokott lenni,"
Anno én valami más választ kaptam a "penészre".
Csak meg kell hallgatni az előadást, mert csak a videon maradt meg az információ.
Válasz szanberg #3974. hozzászólásáraA kérdés az volt, hogy túl vizesre sikerült a komposzt és mit érdemes vele csinálni.
Erre írtam, hogy tegyen hozzá száraz anyagot.
Semmi mást nem gondoltam.
Én sok nádat tettem anno, mert az volt BIO-ban. Meg ugye a víz is eső víz volt,mert ezt mondotta a mesterünk.
http://talajdoktor.blogspot.hu/2014/10/termokomposztalasrol-roviden_22.html
http://talajdoktor.blogspot.hu/2014/10/termokomposztalasrol-roviden_22.html
Válasz szanberg #3857. hozzászólásáraSzanbi nem is mondtad hogy vettél egy multitillert! azt sajnálom hogy meg se nézted a miénket, munka közben (pedig kipróbáltuk kukorica tarlón is) és meglepően jól működött, legalább mint a belinkelt tiger,
Fecó nekünk két sorban van rajta a kapa és nem túr semmit!!!! De tényleg semmit 36 cm széles kapákkal teljes fedésben! Ami nekem nem tetszik a multitillerben az az hogy nagyon gyenge a szállító kereke, azt teljesen újra kell gondolni!
lehet jobb lett volna egy teljesen új vázat építeni, mert ha te 4 m szélességben akarsz vele művelni akkor a tartó gerendelyek végein nagy az erőkar! 100X12 es anyag is kevés!
Válasz Radocz #3969. hozzászólásárade a lucernánál tudtommal a gyökerén szimbionáló mikro szervezetek kötik a nitrót, melyek a gümőkbe raktározzák azt, szóval ha apróra darabolod a szárát és belekevered attól nemnagyon lesz benne az a többlet amire gondolnál....
Válasz ata0 #3951. hozzászólására Nagyon pöpec. Ha csak a magban van, akkor nagyon jó az oxigénellátottsága a halomnak. Az a szürke porszerű aktinobaktérium, sugárgomba szokott lenni, a 5.5-6.5 ppm oxigénszint környékén érzi jól magát, ez a minimum a számunkra fontos oxigénkedvelő mikroorganizmusoknak.
Mondjuk kicsit sok ép szalát látok, de ez gondolom a szenes hűtésből származik.
160 vagy 200-as geotextil rá takarásnak, amikor nagyon összezuhan, akkor forgasd vissza magasra és rövidebbre a prizmát.
Ezen a hőfokon már nem kell forgatni rendszeresen.
Válasz ata0 #3966. hozzászólására Még nincs dátumom
Válasz Milking #3952. hozzászólására Keskeny csoroszlyás, takarólapkás rendszerrel, mint az enyém, akármilyen beázott földbe bele tudsz vetni pontosan és takarva. Már ha elhúzza a traktor az iszapban.
Válasz nyilasmisi1 #3968. hozzászólására Gallyapríték, szalma, kukoricaszecska, szalma mehet hozzá keveréskor a lucsok mértékétől függő mennyiségben.
Válasz nyilasmisi1 #3968. hozzászólásáraHa N-forrásból kell hozzá, akkor száraz apróra vágott lucerna.
ha szén ből akarod pótolni, mert abból tettél kevesebbet, akkor faforgács, szalma vagy fűrészpor.
Száraz falevelet ilyenkor nem nagyon találsz de talán az is jó lehet.
Szintén komposzt kérdés. Ha túlvizeztem mit lehet vele kezdeni? Szaga nincs, de nagyon lucskos.
Válasz ata0 #3966. hozzászólásáraHát egy e-mail cím is kellene.
Válasz ata0 #3965. hozzászólásáraAzt hittem kirakja megnyitva.
Na mindegy
Addig is az alaptanfolyam az már tuti.
Csak az időpont késik.
Válasz Radocz #3961. hozzászólásáraKöszi szépen.
Teafőzéssel összekötött mikroszkop tanfolyam az jó volna.
NetP azt mondta hogy lesz rá esély kora tavasszal.
Köszi a választ
Fecó szerinted kisebb teljesítményű traki után (170-200le) milyen függesztett talajkímélő eszközt érdemes beszerezni? Tetszett a kverneland CLC pro cut . Szted érdemes ezt a verziót nézegetnem, vagy más megoldás is érdekelne.
Válasz Radocz #3960. hozzászólásáraCsak saccolni tudom a kombájn teléséből, az elején olyan 35-37 q/ha, a végén meg szerintem 30 alatt picivel, vagy akörül. Az átlag 33,4 q/ha lett abban a táblában, tehát olyan 5-7 q/ha volt a különbség. És ez csak a tárcsatalp áttörése, semmi több. A tábla egy részén sem értük el még a 18cm mélységet sem az tuti.
Válasz ata0 #3951. hozzászólásáraA fórumozók közül az elsők közt kezdtem el a komposztot.
Szerintem még apróbbra kellene szecskázni, mert ezt mondják a tanítóink. Én sokkal nagyobbra daraboltam, de azért mert metszőollóval csináltam és unalmassá vált.
Viszont ahova kiszórtam megjelentek a szántóföldön a gombák.
Most van 6 IFA komposztálható anyagom, de erőm és időm no meg kedvem sem.
Netparaszt látta, de nekem kellene csináltatni. Várok arra, hogy ha már mások "megszívták" abból tanulhassak.
Ha vissza olvasol a legelejére és a bloghoz ott már ezekről beszéltünk.
Engem a nedvességmérő "szivatott" meg, mert nem azt mutatta, mint a kézzel történő ellenőrzés.
Jó lenne ott tartani, hogy milyen tipusú vetőgéppel érdemes a "talaj megújított" szántómba elvetni a növényt.
A TEA főzés kezdése előtt kérdezz, mert mi már túl vagyunk három napos gyakorlati tréningen.
Tervezünk gyakorlati bemutatót, mert egyesek már több éves tapasztalattal rendelkeznek a témában. Igaz koruk tinédzser, de hozzám óvodáshoz képest ez is jelent valami előnyt. Mások meg a bölcsődés kor előtt járnak, csak nem ismerik be.
A hőmérséklet szerepe egyrészt gyommagvak csíra képességének megszüntetése miatt van.
Más szerepe ha nincs, akkor nem is biztos hogy kell. Viszont ha van más szerepe is, ezt Netparaszt tudná, akkor nem elhanyagolandó.
Olvasd a blogját, mert ott minden le van írva, csak nekem nem elég gyakorlatias.
Válasz Vadmalac #3558. hozzászólásáraÉs a betakarításkori súly mit mutatott?
"A lenti képen az látható, hogy nyáron 2 sor tárcsát kapott egy föld, amit késő ősszel próbáltunk gruberezni amennyire lehetett. Nagyon nedves volt a talaj, egyfolytában emelgettük, mert kapart. A művelési mélység max. 15cm, néhol csak 10. Kb. a tábla 2/3-ánál jött még egy eső, ezután végleg feladtam a kínlódást. Tavasszal meg tudtuk fogasolni az egész táblát, elvetettük a naprát, és a legérdekesebb dolog ezután jött. Kb. combközépig ért az állomány, amikor a tárcsázottban elkezdtek vékonyodni a sorok, a gruberezettben meg teljesen összezártak, aratásra kb. egy arasszal alacsonyabb is lett a tárcsázottba vetett. A kép jobb oldalán a gruberezett, bal oldalán a tárcsázott rész van."
Válasz Milking #3952. hozzászólásáraTe most rendesen nyakon csípted a lényeget!
Válasz .Feco. #3949. hozzászólásáraHagyjuk már!
20-22millás ajánlatok vannak a 6méteres 740!!!!!!-es jd vetőgépre, a 750-est meg sokkal drágábban adják
Válasz papa maci #3933. hozzászólásáraMindegy ki mit mond, ez egy marhára komoly vetőgép koléga!
A Sprinter hasonló de az művelősebb, ez direktebb.
A tárcsás vetőgépek addig jók míg újonnan megveszi az ember, egyébként halál, minden porcogója csapágya futó gördülő alkatrésze horror ár és sok van belőle, egy ilyen meg örök mint a nyomorúság, és mint írtam marha jó a rendszere!!!!!
Válasz ata0 #3951. hozzászólásáraÖrülök, hogy más is belekezdett a komposztálásba .
A penész szerű anyag olyasmi mint a téliszalámi héján a nemes penész ? Az egy baktérium faj ( majd Kökény leírja a nevét ) miatt van, anaerob körülmények között szaporodik, ha egy kevés van benne nem gond.
Mióta hozzáraktad a szénforrást hányszor volt forgatva ? Kellene, hogy legalább 4 alkalommal felmenjen 65 fokig ( vagy 3 napig 50 fokra ) a hőmérséklet, a hozzáadott szén sterilizálásához.
Szellőztetés alatt mire gondolsz ? Átrakással szellőztetjük a komposztot.
Amikor ellenőrzöd a hőmérsékletét, túrj bele mélyen a prizmába, és szagold is meg, nincs -e trágya, vagy rothadt szaga.
Prizmát mivel takarod ?
200 g / négyzetméteres geotextil a megfelelő anyag, ez már nem ereszti át a vizet, (ha elég hegyes a prizma, a tied okés ), de elég levegőt bír átereszteni. Tibi barátom abba a hibába esett, hogy nem vesz vékony takaróanyagot, és megvette a sokkal vastagabb a 380 g / nm.-es geotextilt, ami nem eresztett át elég levegőt.
Ha gondolod írjál rám egy privátot, telefonszám miatt. Néha nem jön rosszul, ha van telefonos segítség is, nemcsak 1 - 2 nap múlva a fórumon kapsz választ :-))
Válasz Drisa #3950. hozzászólásáraDe kerüljön felébe.
Válasz Drisa #3950. hozzászólásáraAz egész kapitalista világ így működik...csak itten' a parasztoknál nem...
Válasz .Feco. #3949. hozzászólásáraHány méteres?
A direkt vetőgépeknél a leckét szerintem a a nedves ragadós talaj adja fel leg inkább.
A mostanába jelemző öszi időjárás ezt vetifel+ a takarónyövényes technológia még rá tesz.
A vetőmagot be is teszi valahogy...de le is kell zárni tökéletesen .
Ezt úgy hogy a vetés mélységet is tartva,még búzánál sem 3cm alá.
Na ez a kihívás egy direkt vetőgépnek .
Sziasztok!
Megszakítanám egy kicsit a vetőgépes témát egy kis komposzt kérdéssel.
Főként Zombi úrhoz vagy NetP.-hez szegezném a kérdést.
Nov 21-én kezdtem a komposztot Netp. már tudja a részleteket hogy volt hevülés bőven vagy 6- szor raktam át és tettem hozzá szenet hogy csituljon és aztán ahogy a képen is látszik átálltam prizmára mert nagyon szar volt már a körrácsos verzió.
Meg locsoltam de nagyon mert amikor a szenet adagoltam nem nedvesítettem hogy minél jobban visszavegyem a hőfokot.
A lényeg hogy most már csitult a történet kb átlag 40 fok.
A kérdés hogy mikor kellene szellőztetni?
A magban pedig néhol fehér penész szerű az anyag. Az mi?
Nedvesség jó.
Illata is jó.
Válasz Milking #3945. hozzászólásáraNevetségesek mg gép árak. A gyárnak felébe se kerül előállítani!
Válasz Mf-es #3941. hozzászólásáraegy zsírúj 750 A 18 millió, és ebből lehet alkudni... nem gondolkodnék neki!
Válasz Milking #3945. hozzászólására Ennyiért már fullos Semeato is van az ukránoknál...
Válasz papa maci #3946. hozzászólásáraInterplant,vagy lakkos kft.
Válasz Mf-es #3942. hozzászólásáraHazai forgalmazó ?
Válasz Drisa #3940. hozzászólására12-15 milla körül
Válasz Drisa #3940. hozzászólásáraGondolom méterenként 2-3 milkacsoki !
Válasz Mf-es #3942. hozzászólásáraa hátulján a mókus kerék viszi tollát..
Nyilván olcsóbb alternatíva kisebb gazdaságoknak.
Válasz Mf-es #3941. hozzászólására
Ha már nincs hírneve,nem is kell?Csak a megfizethetetlen után sóvárogtok?
Válasz papa maci #3939. hozzászólásáraMár csak az a kérdés mennyibe kerül egy ilyen gép?
Válasz Netparaszt #3935. hozzászólására