AKG nincs, abból kimaradtunk.
Gond nincs a sűrű telepítéssel, most is hasonló módon van megoldva, csak úgy, hogy 2-3 naponta hajtunk új területre és nem ilyen nagy mértékű állatmennyiség jut hektáronként.
Mivel legelőnk nincs amire lehetne hajtani ezért a szántókat legeltetjük. Ez nálunk úgy megy, hogy bekerítünk 3 hekit, ezt szakaszokra osztjuk és mindig újat nyitunk. Még most is kint vannak a kukitarlón.
Szervestrágya komposztálással akkor most mi is van ? annyi a titka hogy át kell mozgatni hogy oxigén jusson belé? vagy mi a tehendö velük ? meg hagytam egy kevés trágyát amit most géppel forgatgatok de milyen sürün kell ? és meddig ?
másik kérdés : a legletetés azért jo mert a trágya és a vizelet plusz a taposás és növény leevése jó dolog de ha pl géppel lekaszálom felszedem vagy lezuzom az taposás is pozitiv lesz ? amig nem áll be a terület hogy visszarugozzon mive llazitják hogy a direktvetö helyén kijöjjön a mag is ?az uj növény ?
harmadik kérdés szeretnék dinnyét tenni kiskertembe ez alá szeretném berakni a kopmosztot trágyábol most tyukhuros zölden fedett a terület puha föld morzsás amikor betelepitem elötte utánna mi a teendö ?
Csak ami ott a távolban folyik abból nekem itt nem lesz tapasztalatom.
Még ha el is hiszem Neked, akkor is marad a hiszem ha látom.
Szombaotn láttam és mivel a fényképezőgépem feltöltött akkumulátora éppen lemerült, így a telefonnal készítettem képet, amiről nem tudom a számítógépre tenni.
Délutánonként van nyitva a bolt, aki szokott a butábbaknak segíteni hasonló dolgokban.
Ezt sem értem, hogyx akkor mit is kell tennem?
És ez sem magyarul van.
"A rozsnak allelopatikus hatása is van, ami lefektetésnél erősebben jelentkezik."
Ez jó vagy rossz. Mit is kell tennem?
Ja megforgatni a komposztot, mert az egyik meleg, a másik meg hideg.
Gonodlom amit gonodltam, hgoy mejd egybe rakom azt felejtsem el. Mert így legalább esély van arra, hogy az egyik bejön, a másikat meg beírom a nem jött be oszlopba.
Eddig én is így gondolom, csak Te okosan meg is fogalmaztad.
Más:
"Remélem egy év múlva már én is okosabb leszek kicsit a technikai megvalósításokat illetően."
ÉN egy évvel elbb szeretnék okosabb lenni.
Ezért kértem .Feco.-t, vagy valikt, akinek gyakorlata van a forgatás nélküli művelésben, hogy válllaljon bérmunkát a cuccába. (ez az a hely, ahol a földem van).
"talajélethez,élő növény gyökere kell.Ilyenkor ott a fő növény gyökere."
Talán ritka a sortávolsága, vagy az nem olyan ízletes.
Hallod, hogy a változatosság elsődleges szempont.
Szombaoton talaj ellenállást mértem.
kb. 15-16 cm-re ment le.
A mellette levő faorban is.
A szomszéd művelt területén kb. 80 cm-ig, ugyanakkora erővel nyomva.
Az egyik "műszer" átm 5 mm hegyezve, mint a gombostű. A másik műszer 12 mm átmérőjű, hegyezve, mint a lapos véső. Kis különbséget tapasztaltam a két vasdarab között. Egyiket be kell kalibrálnom és már meg is van a "gyári műszerem".
A kompszt hőmérőt már sikerült összehsonlítanom a gyári értékkel.
A 60 fokos hőmérsékletet már nem bírom fogni, csak a radiátor csövén. Ezen az 5 mm-es átmérőn süt.
Legalkább 10 celsiust csal a "szemmérték"
Joggal aggódnak aggódunk a következő lépésen.
Mivel megállapodtam Netparaszttal, hogy a haszon fele az övé, így remélem nem visz vízre.
A veszteség felét hogy hajtom be rajta?
Ezt még nem tudom, de egy biztos, hogy másnaptól nem köszönök vissza.
Válasz #433. hozzászólásra
Az összetett keveréket,ha nem muszáj,nem cégen keresztül vetném.Úgy nagyon drága.Majd a neten összevásárolom,és összekeverem.Csak tudnám,mit vegyek.
Válasz #437. hozzászólásra A téli zöldtrágya keverék már jó lépés.
A társnövény már több ismeretet igényel és megvan a maga haszna.
Például az olyan élő mulcs, mint a herefélék vagy a porcsin a kukoricában nem érintik a főnövény hozamát, viszont több vizet tartanak vissza, mint a csupasz felszín, növelik a változatosságot és plusz szerves anyagot termelnek, amiből sosem elég.
Két főnövény között pedig ezek a társnövények tartják fenn a mikorriza gombahálózatokat és aktívan a rizoszféra mikrobáit.
Minél kevesebb a leállás a talajban, annál gyorsabban lehet eljutni a jobb állapotig.
A változatos növényi kultúra pedig azért nagyon fontos még, mert minden növény gyökérzete más mikrobiológiai közösséggel él együtt. Minél több fajta baktérium és gomba pedig elősegíti a fertőzések csökkenését, a talaj egészségének fejlesztésében el lehet jutni a fertőzéselnyomó talajok létrehozásáig.
Mi van akkor ha a takarónövényt nagy állatsűrűséggel meglegeltetjük? Ekkora mennyiségű állat szinte feketére legeli a területet. Ilyenkor újra húzzák a következő keverékkel, vagy marad úgy ahogyan van?
Nem tudom mikorra fognak megérkezni a talajvizsgálati eredményeim, több mint 3 hónapja leadtam őket! Én ugyan nem forgattam még be zöldtrágyát, csak rövidtárcsával és grúberrel műveljük a talajokat, éppen ezért kíváncsian várom az eredményeket, mind a jó talajokkal , mind a gyenge homok talajokkal kapcsolatban, különösen arra vagyok nagyon kíváncsi, hogy az 1.2%-os homoknál, az 5 év lucernázás merre viszi el az értéket!
Válasz #457. hozzászólásra Mint Elitjockó írja, sorközművelésnél vethető a mag is. A pillangósok gyomelnyomó képessége nem túl erős fiatal korukban, arra nem érdemes számítani.
Válasz #442. hozzászólásra Érdeklődöm, hogy van-e valaki, akinek a leforgatott trágya zöldtrágya hatására jelentősen megemelkedett talajának humusztartalma? Vagy mi volt a legmagasabb emelkedés a beforgatott zöldtrágya hatására?
Csak azért kérdezem, mert itt mindenki ebben hisz.
A talaj szerves anyag tartalma számos tapasztalat alapján ott nő számottevően, kétszeres, háromszoros mértékben, ahol talajkímélő eljárásokkal dolgoznak vagy notillel.
Válasz #453. hozzászólásra Tarlóhántásnál már elszórhatod a fedőnövény magot, az első esőnél indulni fog. Egyébként a fedőnövénynek használt gabonánál ugyanazok a vetési időpontok, mint főnövénynél.
A tiszta rozs/tritikále vetéssel kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy keverékben jobban hoz, érdemes bíborherével vagy szöszös bükkönnyel együtt vetni.
A rozsnak allelopatikus hatása is van, ami lefektetésnél erősebben jelentkezik. Csírázásgátló hatása van az aprómagvas növényekre, ezért gyomelnyomást elősegíti, de a kukoricánál ez a hatás nem jelentkezik.
A legjobb volna természetesen direktvetőgéppel vetni, de erre kevés helyen van még lehetőség és megfelelő talajállapot.
Válasz #457. hozzászólásra
Kukorica sorközbe speciel egy kultivatorral és mikrogranulát adagolóval kilehetne adagolni szerintem szort vetéssel és ezzel együtt be is lenne keverve vagy ez nem jó ötlet??
Válasz #447. hozzászólásra A csontvázhoz meg tudom adni a takarónövények listáját vázlatosan, azonban a hazai tapasztalatok ritkák, ezért közösen kellene felöltöztetni, hogy melyik tájegységen melyik növény jöhet szóba.
Én tudom, hogy nálam melyek nőnek jól, mert kipróbáltam, de minden talaj, csapadékviszony más növényeket támogat.
Érdekes megfigyelés volt az is, hogy a fedőnövény keverékemből a somkoró a területem egyik felén elfeküdt, ahol lucerna volt előtte, csak két év múlva kelt ki, míg a másikon a vetés utáni tavasszal. A búzának is érdekes curryillata lett tőle aratásnál, ezért én nem szívesen használom már, mert megbízhatatlanul viselkedik.
Válasz #451. hozzászólásra Évelő vagy egynyári pillangósokkal a kukorica és napraforgó is jól nő együtt. Területtől függően érdemes a pillangós fajtát választani, amely egyébként is jól nő a környéken.
A kukoricát vetik még beállt pillangós fedőnövénybe is, úgy, hogy előtte lekaszálják és úgy vetik notillbe.
Van egy tartamkísérlet már vagy 25 éve, ahol lucerna a köztes növény és mindig ugyanoda vetik a kukoricát. Tökéletesen működik, a csapadékosabb területeken érdekes alternatíva lehet.
Arról van infod, hogy az okt-novemberi rozs triti vetése kuki utáni takarónövénynek milyen mennyiséggel történik és milyen tarloba? Én úgy látnám jónak, ha van direktvető mehet direktbe egy csökkentett normával, ha nincs akkor már problémásabb... arra kinek milyen ötlete lenne?
Válasz #449. hozzászólásra A rövidtárcsa említése okozhatta a félreértést, mert azzal felém a zöldtrágyát szokták bedolgozni.
Én boldogan hagynám még, ha ekkora, mert fagy nagy eséllyel jöhet még, s akkor zúznám vagy fektetném le, ha már magot hozna, mert arra nem volna szükség.
A gyűrűs henger nem tudom mennyire fektetné le, ki kell próbálni. Elég ha megtöri a szárát, utána már nem tér magához.
Már megbocsáss, de hol láttad azt leírva, hogy le akarom forgatni? Eszem ágában sincs! Azt írtam, le kéne dönteni, fektetni a talaj tetejére. Ami rövidtárcsa rendelkezésre áll, az egy egyenes lapos tárcsa, ami sok mindent csinál, csak nem forgat, viszont van mögötte egy jó nagy ékgyűrűs henger, ami szépen ráfektetné a talaj felszínére, ezt hasonlóan képzeltem el, mint amiket a videókon is látni a cover crop témában. Ha a tárcsát nem tudnám használni, akkor még a gyűrűshengert tudnám elképzelni. Ekkora állománnyal még nincs tapasztalatom, több mint 1,5 m magas, és virágozgat, a terület viszont elég sok ahhoz, hogy tavasszal kelljen azzal szembesülnöm, hogy mégsem feküdt le a fagytól, ezért szeretném kicsit meggyorsítani a folyamatot. Természetesen a már lentebb említett fél ha-on úgy hagyom tavaszig, ahogy most van. Kisebb állománnyal már csináltam így, de az alig volt fél méternél nagyobb, és az első kisebb fagynál megadta magát, de ez a mostani a nem is olyan rég volt október végi fagyoktól kicsit megkonyult reggel, aztán azóta is él és virul. Ha gondolod holnap csinálok róla képet, érdekelne a véleményed!
otis, az amerikaiak jellemzően három időpontban szórják ki a takarónövények magjait kukoricában: 4-8 leveles állapot (június-július), érés kezdetén (augusztus-szeptember) és október közepétől november közepéig.
Sajnos ezek csak szakirodalmi adatok, személyes tapasztalok nem támasztják alá.
Ami a vetést illeti, a tengerentúlon használnak mindent, ami eredményesen kijuttatja a magot: repülőgép, hidas gép, illetve most kísérleteznek egy Rowbot nevű sorközjáró robottal, aminek kifejezetten a takarónövény vetése az egyik felhasználási módja.
Még ha nincs is egy kialakult dolog akkor is össze kellene hozni egy "csontvázat" aztán ezt mindenki maga fel tudja öltöztetni vagy módosítani a saját lehetőségeivel, technológiájával, adottságaival.
Kicsit nem ide vágo téma..
Én azon gondolkodtam, hogy pl. sima hengerekből csinálni hasonló apritó hengert, mint a Dalbo. Nem tudom érdemes-e ilyennel foglalkozni, mert speciel ebben a rendszerben nagy haszna lenne nem?
Válasz #439. hozzászólásra Konkrét adatok alapján lehet konkrét tanácsot adni.
Addig általánosan beszélgetünk a külföldön alkalmazott és részben általam is megtapasztalt eljárásokról.
Válasz #441. hozzászólásra Érdekes, hogy a mustárt továbbra is le szeretnéd forgatni.
Sok energia felhasználásával az alábbiakat teszed: a gyökerektől fellazuló talajt összetúrod, megszüntetve a természetes pórusokat és leállítva a tápanyakörforgás biológiai folyamatait, amikor a legnagyobb szükség van rá a télen. A mustár magától eltűnik tavaszra, s akkor adja le a bomlásából a szerves tápanyagokat, beleértve a nitrogént, amikor az új növénynek szüksége van rá, de ezt megakadályozod és villámgyorsan elégeted a tavasz előtt.
A mustár tömegének nagyjából 75%-a víz, 20% a gyorsan lebomló szerves komponensek és a maradék a szerves kötésben lévő ásványi anyagok, azaz megfogható anyag szinte semmi nincs benne. A legtöbb stabil, lassabban lebomló szerves anyag a gyökerében van, amire nagy szükség volna a talajban.
Egy mondattal: adsz a szarnak egy pofont a leforgatással, kb annyi a haszna.
A klímaváltozássa kapcsolatban hallottam, hogy mivel a hőségnapok számának növekedésére lehet számítani, törekedni kell az aszályos időszak bekövetkeztéog lekerülő növények termesztésére. Korai szemes kukorica, takarmánycirok, rövid tenyészidejű silókukoriva, vagy szemeskukoricát helyettesítő egyéb szemes takarménynövények.
Megfontolandóak az alábbiak: az inputok közül az egyik legdrágább a vetőmag. Nyáron a legkevesebb a csapadék, késő gyári tarlóborító növények ki sem kelnének. Gyomszabályozás. Az egyik legjobb gyomirtó a mechanikus művelet. Több év kellene mig kialakul a szervesanyag réteg. Addig tényleg jelentősen csökkenne a termés mennyisége. Ezt idegzettel, pénzzel át kell hidalni. Ha a zöldtrágyát leforgatom akkor szerintem több szervesanyag jut vissza, ráadásul a gyökérzónába, mintha caak a felszínen hagynám. Viszont tényleg kell törekedni a vegyszermentes termelésre. Szerintem a legtutibb, időjárásfüggetlen talajművelés az eke és forgóborona. A komposztálás az nem rossz: lényegesen kevesebb anyagot kell mozgatni.
Ezért szeretném csak kicsiben kipróbálni. Egy fél ha-os területen most is virágzik a mustár, mivel komolyabb fagy nem várható egyelőre, így lehet le kéne valamivel dönteni, vagy egy sekély rövidtárcsával, vagy csak simán gyűrűshengerrel, aztán tavasszal menne bele mondjuk kukorica, tárcsás vetőgéppel. A másik elképzelés kukoricában, mikor 2-3 leveles, gabonavetőgéppel ráhúzni egy több fajtából álló keveréket, amiben pillangós túlsúly van. Ezt csak egy pár méteres csíkban tervezem, ami ha nem sikerül, még nem vág a földhöz. A harmadik elképzelés már egy nagyobb terület, ami idén kimaradt a művelésből, jelenleg hatalmas összefüggő, szépen lefeküdt muhar van rajta, ezt az idén már nem fogom bolygatni, tavasszal mikor művelhetővé válik, kap egy grúbert, aztán ebbe is egy több féle magból álló keverék menne, ebben viszont nagy gyökerű növények lennének túlsúlyban. Aztán majd meglátjuk, ebből mennyi fog sikerülni. Egyetértek azzal, hogy ez sem egy egzakt tudomány, mindenkinek magának kell kialakítani azt a rendszert, ami fog működni, mert afelől nincs kétségem, hogy működni kell. Pár éve még a szántás elhagyását is Istenkáromlásnak vették, aztán az eredmények mégis igazolják a létjogosultságát. Remélem egy év múlva már én is okosabb leszek kicsit a technikai megvalósításokat illetően.
mert ha visszaolvasol olyan nincs mindenkinek magának kell kitalálni mit kell csinálni
ami biztos
1 ne bojgasd a földet soha ne legyen feketeugar
2 minél kevesebb kemikália
3 gombák baktériumok pótlása
4 minél változatosabb vetésforgó fedő növényekkel
5 minél változatosabb zöldtrágya
6 lehetőleg legeltess minél intenzívebben
ja és legyen a bankban 5-6 évi pénzed mire rentábilissá fordul vagy rájössz hogy nem tudod alkalmazni
Válasz #437. hozzászólásra
Igazad lenne, de a ma elvárt termésszinthez csak a társnövények segítségével fog a cash crop megfelelően teljesíteni, szerintem.
A társnövényeknek, ha mondjuk nitrogénmegkötő növényekről is van szó, nem csak a +tápanyag szempontjából, hanem a sorközök (ha van) rendesebb takarása, és a változatos rovarvilág életterének biztosítása szempontjából is jelentősége van. Valahogy a ragadozó rovarok életterét is biztosítani kell. Homogén állománnyal ez nem nagyon fog menni.
Persze ez csak akkor szempont, ha bio közeli termesztést igyexünk elérni, fungicidek, insecticidek, és jelentős vegyipari tápanyagutánpótlást mellőzve.
Válasz #436. hozzászólásra
Nem akarom felülírni Netparaszt tudását,de véleményem szerint felesleges,kulturnövénybe,fedő,vagy társ növényt tenni.Tőle tanultam,talajélethez,élő növény gyökere kell.Ilyenkor ott a fő növény gyökere.Én mindenféleképp,a korán lekerülő növény utáni zöldtrágyába gondolkodom,ami tavaszig ott lesz.
Ne érts félre, nem megkérdőjelezni akarom, csupán szeretném megérteni. Ugyanakkor a gyakorlati oldala is érdekelne, például kukorica esetében technikailag, hogyan lehetne megvalósítani a társnövény vetését? Korábban írtad, hogy sorközműveléskor szórják odaát a társnövényeket, ha jól emlékszem. Véleményed szerint mi lehet az optimális fenológia kukoricánál, amikor ezt meg kell lépni? 2-3 levél még túl korai lenne?
Válasz #434. hozzászólásra Nem tudom, hogy mindent sikerült-e elolvasni, mert első példának szándékosan olyan területen gazdálkodót vettem, akinél 380 mm éves csapadék mellett mindössze 230 mm eső esik. Ezek a klimatikus körülmények megfelelnek Magyarország csapadékszegényesebb régióinak, ugyanúgy téli fagyok és nyári aszályok jellemzőek.
Ilyen területen stabilan 80 mázsás az ember direktvetéses kukoricája kizárólag fedőnövényekkel táplálva, műtrágya és öntözés nélkül, folyamatosan javuló humusztartalmú talajjal.
Ezért érdeklődöm, mi lehet az oka, hogy ez pont Magyarországon nem működne?
ELÖSZÖR is mély meghajló köszönet Netparasztnak a fordításért...Másodszor meg a fotón látható kukorica a sok fedőnövénytől garantáltan 40százalékkal kevesebbet fog teremni ha ezt itthon próbálja meg valaki...A Hulla féle rekordot meg speciális csepegtő" öntözéssel érik el,olyannal amely még sehol sincs itthon,DE LESZ...A legeltetős talajépítés napi gondolkozó gazdálkodást igénnyel ami a szegény emberek fogása lehetne a Hulla féle meg a tőke tömegű gazdálkodást feltételezi és ezzel a megoldással az estleges hibákat is maximálisan kiküszöböli és főleg minimális időráfordítással...így nyugodtan bütykölgethet a saját traktormúzeumában...
Ugye nem kell megjósolnom hogy itthon melyik vonal fog győzni
Válasz #429. hozzászólásra Az elképzelés áll szemben sok évtizedes, részletesen dokumentált gyakorlati és kutatási tapasztalatokkal.
Összeállítok egy listát a nálunk szóbajöhető fajokról, s ami fontos, MINDIG keverékben kell gondolkodni a szinergikus, egymást erősítő hatás miatt.
Tetszenek ezek a növénytársítások, de valahogy nem tudom elképzelni, hogy ha a kukorica közét bevetném here félékkel, hogy az nem vonna el annyi vizet, amit a termelt/feltárt tápanyag sem tudna kompenzálni. A másik pedig a canola alá vetett borsó. Két teljesen eltérő habitusú növényről van szó, hogy tud fejlődni, illetve termést érlelni egy jól összezárt állományban? Azért ez mégsem kukorica, ahová be tud szűrődni annyi fény, hogy ezek a pillangósok megéljenek.
Mindenesetre minél többet olvasom ezt a topicot, úgy születnek újabbnál újabb ötletek a jövőt illetően!
Jelenleg is van több hektár virágozgató mustárunk, ebből egy fél hektár tuti be lesz áldozva kísérletezgetésre, hogy milyen formában, azt még nem tudom. Továbbá van egy 8-10 ha-os terület, ami annyira szikes, hogy csak nagyon ritkán tudjuk megművelni. Amennyiben kijön végre egy számozott törvény/rendelet/jogszabály a zöldítésről, ezt fogjuk kijelölni öko célterületnek, így terveim szerint, ott is lehetne kísérletezni a szikesek javításával.
15559 hozzászólás
Válasz #480. hozzászólásra
Kár, hogy leszántják
Válasz #477. hozzászólásra
Visszakeresed a hozzászólásaim között linkeltem egy szerintem jó leírást a komposztálásról. Ott prímán le van írva minden.
Válasz #475. hozzászólásra
AKG nincs, abból kimaradtunk.
Gond nincs a sűrű telepítéssel, most is hasonló módon van megoldva, csak úgy, hogy 2-3 naponta hajtunk új területre és nem ilyen nagy mértékű állatmennyiség jut hektáronként.
Mivel legelőnk nincs amire lehetne hajtani ezért a szántókat legeltetjük. Ez nálunk úgy megy, hogy bekerítünk 3 hekit, ezt szakaszokra osztjuk és mindig újat nyitunk. Még most is kint vannak a kukitarlón.
Szervestrágya komposztálással akkor most mi is van ? annyi a titka hogy át kell mozgatni hogy oxigén jusson belé? vagy mi a tehendö velük ? meg hagytam egy kevés trágyát amit most géppel forgatgatok de milyen sürün kell ? és meddig ?
másik kérdés : a legletetés azért jo mert a trágya és a vizelet plusz a taposás és növény leevése jó dolog de ha pl géppel lekaszálom felszedem vagy lezuzom az taposás is pozitiv lesz ? amig nem áll be a terület hogy visszarugozzon mive llazitják hogy a direktvetö helyén kijöjjön a mag is ?az uj növény ?
harmadik kérdés szeretnék dinnyét tenni kiskertembe ez alá szeretném berakni a kopmosztot trágyábol most tyukhuros zölden fedett a terület puha föld morzsás amikor betelepitem elötte utánna mi a teendö ?
Válasz #472. hozzászólásra
Itt is van Csabi tulajdon.
Csak ami ott a távolban folyik abból nekem itt nem lesz tapasztalatom.
Még ha el is hiszem Neked, akkor is marad a hiszem ha látom.
Szombaotn láttam és mivel a fényképezőgépem feltöltött akkumulátora éppen lemerült, így a telefonnal készítettem képet, amiről nem tudom a számítógépre tenni.
Délutánonként van nyitva a bolt, aki szokott a butábbaknak segíteni hasonló dolgokban.
Válasz #464. hozzászólásra
Ez az AKG szerint túllegeltetés lenne.
Szerintem itt sem kell, csak addig, amíg a józan paraszt ész diktálja.
Mondottam volt, hogy ki képes annak megvalósítására, hogy sűrűn átrakja a villanypásztort, hogy ez a számunkra új legelteési mód elterjedjen.
Válasz #461. hozzászólásra
Ezt sem értem, hogyx akkor mit is kell tennem?
És ez sem magyarul van.
"A rozsnak allelopatikus hatása is van, ami lefektetésnél erősebben jelentkezik."
Ez jó vagy rossz. Mit is kell tennem?
Ja megforgatni a komposztot, mert az egyik meleg, a másik meg hideg.
Gonodlom amit gonodltam, hgoy mejd egybe rakom azt felejtsem el. Mert így legalább esély van arra, hogy az egyik bejön, a másikat meg beírom a nem jött be oszlopba.
Válasz #457. hozzászólásra
"mindenképp gyomírtva lesz,"
Ez nem a Netparaszt Technológia.
Itt az rossz, ha nem futballpálya kinézetű a terület. Sőt ekker elmennek a hasznos baktériumok a szomszéd földjébe.
Megyek is kiteszem az ülőfát, hogy a ragadozók az én területemből egyék ki először a mezei pockokat.
Válasz #469. hozzászólásra
Csabi földjén,forgatás nélkül megy.
Válasz #454. hozzászólásra
"és mindig ugyanoda vetik a kukoricát. "
Ezt nem vállalta el a területemen a KITE, hogy mindig ugyanoda vessen mulcsművelésbe, mint a szomszéd városban.
Egy kicsit több gázolaj kopik szántáskor mint a szomszéd föld szántásakor, de ez miért is akadály nekik?
Itt kezdtem nem elhinni a technológiát.
Ezért kell hinnem a Netparaszt Technológiába.
Mert ugye akik itt olvasgatunk, TANULUNK hisszük azt, hogy az unokáinknak egy használható termőföldet kell továbbadnunk.
Ne mondhassák azt, hogy "jobb vót mint lett."
Válasz #452. hozzászólásra
"Elég ha megtöri a szárát, "
A kombinátoron levő pálcás henger vagy a cambridzs henger lenne a legjobb.
Ez utóbbihoz újra kellen születnünk, de az előbbit egy közepes kovács jobb és erősebb anyagból tud készíteni.
Legalábbis már láttam az udvarán ilyen fából vaskarikát.
Válasz #440. hozzászólásra
Eddig én is így gondolom, csak Te okosan meg is fogalmaztad.
Más:
"Remélem egy év múlva már én is okosabb leszek kicsit a technikai megvalósításokat illetően."
ÉN egy évvel elbb szeretnék okosabb lenni.
Ezért kértem .Feco.-t, vagy valikt, akinek gyakorlata van a forgatás nélküli művelésben, hogy válllaljon bérmunkát a cuccába. (ez az a hely, ahol a földem van).
Válasz #437. hozzászólásra
A veszteség felét hogy hajtom be rajta? 
"talajélethez,élő növény gyökere kell.Ilyenkor ott a fő növény gyökere."
Talán ritka a sortávolsága, vagy az nem olyan ízletes.
Hallod, hogy a változatosság elsődleges szempont.
Szombaoton talaj ellenállást mértem.
kb. 15-16 cm-re ment le.
A mellette levő faorban is.
A szomszéd művelt területén kb. 80 cm-ig, ugyanakkora erővel nyomva.
Az egyik "műszer" átm 5 mm hegyezve, mint a gombostű. A másik műszer 12 mm átmérőjű, hegyezve, mint a lapos véső. Kis különbséget tapasztaltam a két vasdarab között. Egyiket be kell kalibrálnom és már meg is van a "gyári műszerem".
A kompszt hőmérőt már sikerült összehsonlítanom a gyári értékkel.
A 60 fokos hőmérsékletet már nem bírom fogni, csak a radiátor csövén. Ezen az 5 mm-es átmérőn süt.
Legalkább 10 celsiust csal a "szemmérték"
Joggal aggódnak aggódunk a következő lépésen.
Mivel megállapodtam Netparaszttal, hogy a haszon fele az övé, így remélem nem visz vízre.
Ezt még nem tudom, de egy biztos, hogy másnaptól nem köszönök vissza.
Válasz #433. hozzászólásra
Az összetett keveréket,ha nem muszáj,nem cégen keresztül vetném.Úgy nagyon drága.Majd a neten összevásárolom,és összekeverem.Csak tudnám,mit vegyek.
Ez egy vázlatos fedőnövény táblázat.
Válasz #437. hozzászólásra A téli zöldtrágya keverék már jó lépés.
A társnövény már több ismeretet igényel és megvan a maga haszna.
Például az olyan élő mulcs, mint a herefélék vagy a porcsin a kukoricában nem érintik a főnövény hozamát, viszont több vizet tartanak vissza, mint a csupasz felszín, növelik a változatosságot és plusz szerves anyagot termelnek, amiből sosem elég.
Két főnövény között pedig ezek a társnövények tartják fenn a mikorriza gombahálózatokat és aktívan a rizoszféra mikrobáit.
Minél kevesebb a leállás a talajban, annál gyorsabban lehet eljutni a jobb állapotig.
A változatos növényi kultúra pedig azért nagyon fontos még, mert minden növény gyökérzete más mikrobiológiai közösséggel él együtt. Minél több fajta baktérium és gomba pedig elősegíti a fertőzések csökkenését, a talaj egészségének fejlesztésében el lehet jutni a fertőzéselnyomó talajok létrehozásáig.
Válasz #462. hozzászólásra
Mi van akkor ha a takarónövényt nagy állatsűrűséggel meglegeltetjük? Ekkora mennyiségű állat szinte feketére legeli a területet. Ilyenkor újra húzzák a következő keverékkel, vagy marad úgy ahogyan van?
Válasz #460. hozzászólásra
Nem tudom mikorra fognak megérkezni a talajvizsgálati eredményeim, több mint 3 hónapja leadtam őket! Én ugyan nem forgattam még be zöldtrágyát, csak rövidtárcsával és grúberrel műveljük a talajokat, éppen ezért kíváncsian várom az eredményeket, mind a jó talajokkal , mind a gyenge homok talajokkal kapcsolatban, különösen arra vagyok nagyon kíváncsi, hogy az 1.2%-os homoknál, az 5 év lucernázás merre viszi el az értéket!
Válasz #457. hozzászólásra Mint Elitjockó írja, sorközművelésnél vethető a mag is. A pillangósok gyomelnyomó képessége nem túl erős fiatal korukban, arra nem érdemes számítani.
Válasz #458. hozzászólásra Ez jó és kivitelezhető ötlet.
Válasz #442. hozzászólásra Érdeklődöm, hogy van-e valaki, akinek a leforgatott trágya zöldtrágya hatására jelentősen megemelkedett talajának humusztartalma? Vagy mi volt a legmagasabb emelkedés a beforgatott zöldtrágya hatására?
Csak azért kérdezem, mert itt mindenki ebben hisz.
A talaj szerves anyag tartalma számos tapasztalat alapján ott nő számottevően, kétszeres, háromszoros mértékben, ahol talajkímélő eljárásokkal dolgoznak vagy notillel.
Válasz #453. hozzászólásra Tarlóhántásnál már elszórhatod a fedőnövény magot, az első esőnél indulni fog. Egyébként a fedőnövénynek használt gabonánál ugyanazok a vetési időpontok, mint főnövénynél.
A tiszta rozs/tritikále vetéssel kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy keverékben jobban hoz, érdemes bíborherével vagy szöszös bükkönnyel együtt vetni.
A rozsnak allelopatikus hatása is van, ami lefektetésnél erősebben jelentkezik. Csírázásgátló hatása van az aprómagvas növényekre, ezért gyomelnyomást elősegíti, de a kukoricánál ez a hatás nem jelentkezik.
A legjobb volna természetesen direktvetőgéppel vetni, de erre kevés helyen van még lehetőség és megfelelő talajállapot.
Válasz #457. hozzászólásra
Kukorica sorközbe speciel egy kultivatorral és mikrogranulát adagolóval kilehetne adagolni szerintem szort vetéssel és ezzel együtt be is lenne keverve vagy ez nem jó ötlet??
Válasz #454. hozzászólásra
Több éves luciból hogyan jön elő a kukorica? Itt azért elég nagy előnye van a lucernának, simán lenyomja a kukoricát.
Válasz #447. hozzászólásra A csontvázhoz meg tudom adni a takarónövények listáját vázlatosan, azonban a hazai tapasztalatok ritkák, ezért közösen kellene felöltöztetni, hogy melyik tájegységen melyik növény jöhet szóba.
Én tudom, hogy nálam melyek nőnek jól, mert kipróbáltam, de minden talaj, csapadékviszony más növényeket támogat.
Érdekes megfigyelés volt az is, hogy a fedőnövény keverékemből a somkoró a területem egyik felén elfeküdt, ahol lucerna volt előtte, csak két év múlva kelt ki, míg a másikon a vetés utáni tavasszal. A búzának is érdekes curryillata lett tőle aratásnál, ezért én nem szívesen használom már, mert megbízhatatlanul viselkedik.
Válasz #451. hozzászólásra Évelő vagy egynyári pillangósokkal a kukorica és napraforgó is jól nő együtt. Területtől függően érdemes a pillangós fajtát választani, amely egyébként is jól nő a környéken.
A kukoricát vetik még beállt pillangós fedőnövénybe is, úgy, hogy előtte lekaszálják és úgy vetik notillbe.
Van egy tartamkísérlet már vagy 25 éve, ahol lucerna a köztes növény és mindig ugyanoda vetik a kukoricát. Tökéletesen működik, a csapadékosabb területeken érdekes alternatíva lehet.
Válasz #448. hozzászólásra
Arról van infod, hogy az okt-novemberi rozs triti vetése kuki utáni takarónövénynek milyen mennyiséggel történik és milyen tarloba? Én úgy látnám jónak, ha van direktvető mehet direktbe egy csökkentett normával, ha nincs akkor már problémásabb... arra kinek milyen ötlete lenne?
Válasz #449. hozzászólásra A rövidtárcsa említése okozhatta a félreértést, mert azzal felém a zöldtrágyát szokták bedolgozni.
Én boldogan hagynám még, ha ekkora, mert fagy nagy eséllyel jöhet még, s akkor zúznám vagy fektetném le, ha már magot hozna, mert arra nem volna szükség.
A gyűrűs henger nem tudom mennyire fektetné le, ki kell próbálni. Elég ha megtöri a szárát, utána már nem tér magához.
Válasz #444. hozzászólásra
Eszem ágában sincs! Azt írtam, le kéne dönteni, fektetni a talaj tetejére. Ami rövidtárcsa rendelkezésre áll, az egy egyenes lapos tárcsa, ami sok mindent csinál, csak nem forgat, viszont van mögötte egy jó nagy ékgyűrűs henger, ami szépen ráfektetné a talaj felszínére, ezt hasonlóan képzeltem el, mint amiket a videókon is látni a cover crop témában. Ha a tárcsát nem tudnám használni, akkor még a gyűrűshengert tudnám elképzelni. Ekkora állománnyal még nincs tapasztalatom, több mint 1,5 m magas, és virágozgat, a terület viszont elég sok ahhoz, hogy tavasszal kelljen azzal szembesülnöm, hogy mégsem feküdt le a fagytól, ezért szeretném kicsit meggyorsítani a folyamatot. Természetesen a már lentebb említett fél ha-on úgy hagyom tavaszig, ahogy most van. Kisebb állománnyal már csináltam így, de az alig volt fél méternél nagyobb, és az első kisebb fagynál megadta magát, de ez a mostani a nem is olyan rég volt október végi fagyoktól kicsit megkonyult reggel, aztán azóta is él és virul. Ha gondolod holnap csinálok róla képet, érdekelne a véleményed!
Már megbocsáss, de hol láttad azt leírva, hogy le akarom forgatni?
Válasz #436. hozzászólásra
otis, az amerikaiak jellemzően három időpontban szórják ki a takarónövények magjait kukoricában: 4-8 leveles állapot (június-július), érés kezdetén (augusztus-szeptember) és október közepétől november közepéig.
4-8 leveles állapotnál megfelelő takarónövény lehet: herefélék (bíbor, vörös), somkóró, olaszperje, szöszös bükköny, hajdina.
Érés kezdetén: herefélék, olaszperje, szöszös bükköny, hajdina, zab, olajretek, rozs.
Október-november folyamán: rozs, tritikálé, búza.
Sajnos ezek csak szakirodalmi adatok, személyes tapasztalok nem támasztják alá.
Ami a vetést illeti, a tengerentúlon használnak mindent, ami eredményesen kijuttatja a magot: repülőgép, hidas gép, illetve most kísérleteznek egy Rowbot nevű sorközjáró robottal, aminek kifejezetten a takarónövény vetése az egyik felhasználási módja.
Válasz #440. hozzászólásra
Még ha nincs is egy kialakult dolog akkor is össze kellene hozni egy "csontvázat" aztán ezt mindenki maga fel tudja öltöztetni vagy módosítani a saját lehetőségeivel, technológiájával, adottságaival.
Kicsit nem ide vágo téma..
Én azon gondolkodtam, hogy pl. sima hengerekből csinálni hasonló apritó hengert, mint a Dalbo. Nem tudom érdemes-e ilyennel foglalkozni, mert speciel ebben a rendszerben nagy haszna lenne nem?
Válasz #439. hozzászólásra Konkrét adatok alapján lehet konkrét tanácsot adni.
Addig általánosan beszélgetünk a külföldön alkalmazott és részben általam is megtapasztalt eljárásokról.
Válasz #441. hozzászólásra Érdekes, hogy a mustárt továbbra is le szeretnéd forgatni.
Sok energia felhasználásával az alábbiakat teszed: a gyökerektől fellazuló talajt összetúrod, megszüntetve a természetes pórusokat és leállítva a tápanyakörforgás biológiai folyamatait, amikor a legnagyobb szükség van rá a télen. A mustár magától eltűnik tavaszra, s akkor adja le a bomlásából a szerves tápanyagokat, beleértve a nitrogént, amikor az új növénynek szüksége van rá, de ezt megakadályozod és villámgyorsan elégeted a tavasz előtt.
A mustár tömegének nagyjából 75%-a víz, 20% a gyorsan lebomló szerves komponensek és a maradék a szerves kötésben lévő ásványi anyagok, azaz megfogható anyag szinte semmi nincs benne. A legtöbb stabil, lassabban lebomló szerves anyag a gyökerében van, amire nagy szükség volna a talajban.
Egy mondattal: adsz a szarnak egy pofont a leforgatással, kb annyi a haszna.
A klímaváltozássa kapcsolatban hallottam, hogy mivel a hőségnapok számának növekedésére lehet számítani, törekedni kell az aszályos időszak bekövetkeztéog lekerülő növények termesztésére. Korai szemes kukorica, takarmánycirok, rövid tenyészidejű silókukoriva, vagy szemeskukoricát helyettesítő egyéb szemes takarménynövények.
Megfontolandóak az alábbiak: az inputok közül az egyik legdrágább a vetőmag. Nyáron a legkevesebb a csapadék, késő gyári tarlóborító növények ki sem kelnének. Gyomszabályozás. Az egyik legjobb gyomirtó a mechanikus művelet. Több év kellene mig kialakul a szervesanyag réteg. Addig tényleg jelentősen csökkenne a termés mennyisége. Ezt idegzettel, pénzzel át kell hidalni. Ha a zöldtrágyát leforgatom akkor szerintem több szervesanyag jut vissza, ráadásul a gyökérzónába, mintha caak a felszínen hagynám. Viszont tényleg kell törekedni a vegyszermentes termelésre. Szerintem a legtutibb, időjárásfüggetlen talajművelés az eke és forgóborona. A komposztálás az nem rossz: lényegesen kevesebb anyagot kell mozgatni.
Válasz #439. hozzászólásra
Ezért szeretném csak kicsiben kipróbálni. Egy fél ha-os területen most is virágzik a mustár, mivel komolyabb fagy nem várható egyelőre, így lehet le kéne valamivel dönteni, vagy egy sekély rövidtárcsával, vagy csak simán gyűrűshengerrel, aztán tavasszal menne bele mondjuk kukorica, tárcsás vetőgéppel. A másik elképzelés kukoricában, mikor 2-3 leveles, gabonavetőgéppel ráhúzni egy több fajtából álló keveréket, amiben pillangós túlsúly van. Ezt csak egy pár méteres csíkban tervezem, ami ha nem sikerül, még nem vág a földhöz. A harmadik elképzelés már egy nagyobb terület, ami idén kimaradt a művelésből, jelenleg hatalmas összefüggő, szépen lefeküdt muhar van rajta, ezt az idén már nem fogom bolygatni, tavasszal mikor művelhetővé válik, kap egy grúbert, aztán ebbe is egy több féle magból álló keverék menne, ebben viszont nagy gyökerű növények lennének túlsúlyban. Aztán majd meglátjuk, ebből mennyi fog sikerülni. Egyetértek azzal, hogy ez sem egy egzakt tudomány, mindenkinek magának kell kialakítani azt a rendszert, ami fog működni, mert afelől nincs kétségem, hogy működni kell. Pár éve még a szántás elhagyását is Istenkáromlásnak vették, aztán az eredmények mégis igazolják a létjogosultságát. Remélem egy év múlva már én is okosabb leszek kicsit a technikai megvalósításokat illetően.
Válasz #439. hozzászólásra
mert ha visszaolvasol olyan nincs mindenkinek magának kell kitalálni mit kell csinálni
ami biztos
1 ne bojgasd a földet soha ne legyen feketeugar
2 minél kevesebb kemikália
3 gombák baktériumok pótlása
4 minél változatosabb vetésforgó fedő növényekkel
5 minél változatosabb zöldtrágya
6 lehetőleg legeltess minél intenzívebben
ja és legyen a bankban 5-6 évi pénzed mire rentábilissá fordul vagy rájössz hogy nem tudod alkalmazni
Válasz #437. hozzászólásra
Igazad lenne, de a ma elvárt termésszinthez csak a társnövények segítségével fog a cash crop megfelelően teljesíteni, szerintem.
A társnövényeknek, ha mondjuk nitrogénmegkötő növényekről is van szó, nem csak a +tápanyag szempontjából, hanem a sorközök (ha van) rendesebb takarása, és a változatos rovarvilág életterének biztosítása szempontjából is jelentősége van. Valahogy a ragadozó rovarok életterét is biztosítani kell. Homogén állománnyal ez nem nagyon fog menni.
Persze ez csak akkor szempont, ha bio közeli termesztést igyexünk elérni, fungicidek, insecticidek, és jelentős vegyipari tápanyagutánpótlást mellőzve.
Válasz #436. hozzászólásra
Nem akarom felülírni Netparaszt tudását,de véleményem szerint felesleges,kulturnövénybe,fedő,vagy társ növényt tenni.Tőle tanultam,talajélethez,élő növény gyökere kell.Ilyenkor ott a fő növény gyökere.Én mindenféleképp,a korán lekerülő növény utáni zöldtrágyába gondolkodom,ami tavaszig ott lesz.
Válasz #432. hozzászólásra
Ne érts félre, nem megkérdőjelezni akarom, csupán szeretném megérteni. Ugyanakkor a gyakorlati oldala is érdekelne, például kukorica esetében technikailag, hogyan lehetne megvalósítani a társnövény vetését? Korábban írtad, hogy sorközműveléskor szórják odaát a társnövényeket, ha jól emlékszem. Véleményed szerint mi lehet az optimális fenológia kukoricánál, amikor ezt meg kell lépni? 2-3 levél még túl korai lenne?
Válasz #434. hozzászólásra Nem tudom, hogy mindent sikerült-e elolvasni, mert első példának szándékosan olyan területen gazdálkodót vettem, akinél 380 mm éves csapadék mellett mindössze 230 mm eső esik. Ezek a klimatikus körülmények megfelelnek Magyarország csapadékszegényesebb régióinak, ugyanúgy téli fagyok és nyári aszályok jellemzőek.
Ilyen területen stabilan 80 mázsás az ember direktvetéses kukoricája kizárólag fedőnövényekkel táplálva, műtrágya és öntözés nélkül, folyamatosan javuló humusztartalmú talajjal.
Ezért érdeklődöm, mi lehet az oka, hogy ez pont Magyarországon nem működne?
ELÖSZÖR is mély meghajló köszönet Netparasztnak a fordításért...Másodszor meg a fotón látható kukorica a sok fedőnövénytől garantáltan 40százalékkal kevesebbet fog teremni ha ezt itthon próbálja meg valaki...A Hulla féle rekordot meg speciális csepegtő" öntözéssel érik el,olyannal amely még sehol sincs itthon,DE LESZ...A legeltetős talajépítés napi gondolkozó gazdálkodást igénnyel ami a szegény emberek fogása lehetne a Hulla féle meg a tőke tömegű gazdálkodást feltételezi és ezzel a megoldással az estleges hibákat is maximálisan kiküszöböli és főleg minimális időráfordítással...így nyugodtan bütykölgethet a saját traktormúzeumában...
Ugye nem kell megjósolnom hogy itthon melyik vonal fog győzni
Válasz #431. hozzászólásra Két céggel tárgyalok, hogy elegendő érdeklődés esetén kapható legyen nagyon összetett keverék.
Válasz #429. hozzászólásra Az elképzelés áll szemben sok évtizedes, részletesen dokumentált gyakorlati és kutatási tapasztalatokkal.
Összeállítok egy listát a nálunk szóbajöhető fajokról, s ami fontos, MINDIG keverékben kell gondolkodni a szinergikus, egymást erősítő hatás miatt.
Válasz #430. hozzászólásra
http://primag.hu/zoeldtragya-vetmagok
A táblázat alatt vannak a keverékeik.
Válasz #426. hozzászólásra
Felsorolhatnád,azt a 15-20 fajta magot,ami szóba jöhet.Elfagyó növényeket.És miből mennyit?
Válasz #426. hozzászólásra
Tetszenek ezek a növénytársítások, de valahogy nem tudom elképzelni, hogy ha a kukorica közét bevetném here félékkel, hogy az nem vonna el annyi vizet, amit a termelt/feltárt tápanyag sem tudna kompenzálni. A másik pedig a canola alá vetett borsó. Két teljesen eltérő habitusú növényről van szó, hogy tud fejlődni, illetve termést érlelni egy jól összezárt állományban? Azért ez mégsem kukorica, ahová be tud szűrődni annyi fény, hogy ezek a pillangósok megéljenek.
Mindenesetre minél többet olvasom ezt a topicot, úgy születnek újabbnál újabb ötletek a jövőt illetően!
Jelenleg is van több hektár virágozgató mustárunk, ebből egy fél hektár tuti be lesz áldozva kísérletezgetésre, hogy milyen formában, azt még nem tudom. Továbbá van egy 8-10 ha-os terület, ami annyira szikes, hogy csak nagyon ritkán tudjuk megművelni. Amennyiben kijön végre egy számozott törvény/rendelet/jogszabály a zöldítésről, ezt fogjuk kijelölni öko célterületnek, így terveim szerint, ott is lehetne kísérletezni a szikesek javításával.
Válasz #427. hozzászólásra
Ugyan nem ilyen sokszínű keverékkel, de a három féle keverékből álló méhlegelő vetőmaggal semmi gondom nem volt: