Olajhír: „A nehezen hozzáférhető készletek esetében a kutatás, illetve az új mezők feltárásának költségei ugrásszerűen növekedtek, míg a kitermelés ennek hatására alig néhány százalékkal emelkedett. (Három olajtársaság adatain szemléltetve: az Exxon Mobil 51%-nyi tőkenövekedés 6%-os hozamnövekedéssel, Royal Dutch Shell 39%-nyi tőkenövekedés 1%-os hozamnövekedéssel, a Chevron esetében 89% tőkebefektetés 3%-os hozamvisszaeséssel párosult 2009. és 2013. között)… E mozzanatra a jelzett társaságok 2013-tól tőkekivonással válaszoltak.”
Földhír: „„A tény, hogy csupán 60 évre elegendő a termőföldünk, nehezen elképzelhető, de sajnos igaz. A 3T programban főszerepet játszó baktériumok milliárdjaival lassítani tudjuk ezt a folyamatot, napról napra, évről évre. Hátha nyerünk legalább egy évet... Nem kétséges: a magyar mezőgazdaság sürgős újraélesztésére van szükség. Ehhez olyan szövetségeseket várunk, akiknek fontos, hogy a hazai termelők egészséges, tápanyagokban gazdag élelmiszert állíthassanak elő és legyen elég hely a termesztésre”
No de azt még mindig nem tudjuk, hogy mit csináljon a szerencsétlen paraszt a gazdaságban keletkező nagyobb mennyiségű szerves trágyával? Persze ésszerű keretek között mozgó technológiáról beszélünk.
Okés, prizmázva vagyon, beérik, ténullanyócvannyóccal elhintjük, de mivel, hogyan vakrajuk bele ha már nem piszkáljuk a földet? A tetején csak nem maradhat.
nem olvastál vissza ..... nem a vizmegörzésre kell a talajtakaró növény ...gyökere kell legföképp.. hanem a talaj ujra élesztéséhez hogy tudjanak táplálkozni a talajlako hasznos baktériumok és más élölények amik a talajt javitják tápanyagokat kötnek meg és ha vissza olvasol növelik a talaj humusz tartalmát ami 1 % növekedés 180ezer liter vizet képes megtartani a talajban ami aszálykor igen jol jöhet
a gép költségek igazak nagyjábol ha kidobod azokat a gépeket amik nem kellenek ehhez a technológiához pont kapsz belöle egy direktvetöt mert nem lesz szükség sok gépre mert nem bolygatod a földet csak vetsz bele szinte ....
de ahogy én levontam a tanulságot itt nagoyn sokmindennek klappolni kéne hogy müködjön de müködhet de várjuk a további okositó beszámolókat ... én hiszek benne csak még nem értettem meg a sok kis apro részletet a lényege már okés
Üdv.
Csak egy észrevétel,nem szántóföldi kultúráról van szó, hanem egy kis kert, halmozottan hátrányos részéről.
Adott, két 6m magas ház közötti 6m széles részből 2m, kb 30 fokos emelkedő, ami alig kap fényt, kb 10cm agyag a "termő réteg" alatta sitt (cserép és tégla törmelék). A csákány nem viszi át száraz időben. Amikor valamit szállítani kell a kertben, ezt tapossuk ( nyár-tél, eső-száraz, stb).
Színte a fű sem marad meg rajta.
De amint megfelelően átnedvesedik, egyből megjelennek a giliszták és 2-3 cm magas halmokat túrnak, ezt a következő zivatar lemossa a laposra és ott a fű kb 3x akkora, mint máshol a kertben. 300m2-ből 2m2-t pazarlunk a komosztálásr,ide kerül minden zöldhulladék a kertből ( sok dió levél is),ezt szórjuk vissza a kertbe. Nagyon sokan a kuka mellé rakják a zöld huladékot, ingyen elviszik. Buda ilyen buta...
Válasz #141. hozzászólásra
Mert a nem szántottban,a talaj felső részébe maradnak,a szármaradványban,ami szét fagy.Így nem élik túl.Voltak erre kísérletek,a szántottba telelt át a legtöbb.
Az utóbbi aszályos években már több alkalommal volt lehetőségem megfigyelni, hogy a szomszédos gazdáknál, akik szántanak, sokkal nagyobb volt a moly kártétel, mint nálam, aki nem szánt. NEm tudom mi az oka, ezt ne kérdezzétek, de ez idén is jól megfigyelhető volt.
Olvastam a hozzászólásaitokat a témához. Ha valakinek vannak állatai biztos kivitelezhető a dolog, feltéve ha olyan mákja van, hogy a telepe körül vannak a területei és nem 20 km-es körzetben. Takarónövénykén ha olyan növényt vetsz ami megnő 70 centisre felvesz egy csomó nedvességet és mikor lefekteted nem fogja visszaadni a nedvességet a talajnak csak leárnyékol vagyis száraz időben mitől fog kikelni az új növény. A kukorica tarlóba vetés nem európába való mert itt full gm növény aminek mindegy lenne a károsító átterelése, de nálunk elég nagy károkat fog okozni ha a kukorica szár nem kerül leforgatásra és nem kezdődik a lebomlás, mert az kiváló búvóhelye lesz a kukoricabogárnak és molynak ami ellen már igen csak kemény a védekezés, így is a rovarölőszeres csávázás hiánya miatt. A videók amikor készültem még engedélyezett volt. Szerintem a talaj okszerű és ésszerű műveléssel tudod megőrizni. Én is használok aratás után alacsony zöldtömegű zöldtrágya növényeket a talaj takarás miatt és így megelőzhető a szél és víz errózió is. Ez a technológia és a tárcsa elhagyása a mindenki által megvalósítható. a direktvetéshez speciális nagy bekerülési értékű gépek kellenek ami a magyaroszágí viszonyok miatt a gazdálkodók 20%-ánál valósulhat meg.
akkor most neki nincs semmi állattartó épület? télen a bálás anyagot is a területeken mászkálva fogyasztják? az ottani éghajlatot ne mvágom de ha pl minusz 20 fok van tetö nélkül midnen nnélkül?
bár olvastam hogy 28 honapig tart egy állatot és utáánna adják el ..... itatás hogy van megoldva ? sok taposással járhatnak pedig ezek a dolgok bár a mi országunk nem egy amerika hogy 2000 hekis gazdák mászkálnak kint .....
amugy nekem is van tpaasztalatom zöldtrágyaügyben ... mivel minden földet amit meg kapok meglazitok és elsönek borsoval vetem be max mütrágya dozis is 1-2 mázsa és ne mmaradok el a nagyoktol szervestrágyát szóróm de sajnos arra még ne mjöttem rá szántás nélkül hogy huzzam bele a földbe helyem meg nincs hogy szétérleljem mint ha föld szerü lenne .....
Válasz #112. hozzászólásra Szerintem inkább az a bátor, aki abban bízik, hogy mindig elég olcsó műtrágya és növényvédőszer fog a rendelkezésére állni..
Válasz #134. hozzászólásra Érdekes ez a vélekedés. Én 2012-ben vetettem először fedőnövény keverékkel búzát, amikor a brutál aszály volt. Szeptember végén csírázott csak ki minden, de utána szép lett.
Szerinted 380 mm éves csapadék, amiből 230 mm esik le csak esőként, az már sok? Mert az egyik legsikeresebb fedőnövényes paraszt ilyen területen dolgozik.
Vála
sz #133 hozzászólásra
Szép és jó ez a zöldtrágya,csak felénk 10 évből 1 x kel ki.Mikó szerint,ez oda való,ahol annyi a csapadék,hogy a zöldtrágyával próbálják kiéletni.
Megtenné valaki, hogy csoportosítva leírná, milyen zöldtrágya növény, mikor vetve, minek a jó előveteménye?
Ugyanezt a növénytársítással kapcsolatban, mit mivel, mikor, hogyan?
Válasz #126. hozzászólásra nem tudom, miként lett a talajmegújító mezőgazdaságból talajmegőrző, de már kértem az adminokat, hogy javítsák. A megőrzésen már túl vagyunk, morognak is az osztrákok
Válasz #128. hozzászólásra A konkrét példában Gabe Brown legalább 9 hónapig legeltet, januárban még mindig kint vannak a marhák, s legelik a szöszös bükköny-tarlórépa, stb keveréket, hetente engedve őket újabb területre. Utána jön a bálás széna, de kora tavasszal már ráengedi újra a szöszös bükköny-tritikálé, stb keverékre.
Kifejezetten olyan fajtákat tart, amelyek ki tudják kaparni a hó alól a táplálékot, ha nem képes rá az állat, akkor selejtezi.
A takarónövényes kérdésre, egyrészt lelegeltei a takarónövényeket, amiket közben a paták be is taposnak a talajba, ebből sok nem hajt vissza. Másrészt ha megfigyeled, a virágzás csúcsán lévő egynyári növényeket lezúzva szintén rendkívül kevés nő vissza, mert akkorra a növény leépíti a táplálékláncot a gyökérzetben, nincs több energiája újra virágot hozni. Pl a téli fedőnövénynek vetett rozs kalászoláskor letörve a késes hengerrel nem nő vissza, ellenben gyomirtóhoz hasonló bomlástermékeket bocsát ki és a talajt szőnyegként fedve elnyomja a gyomokat. A fektetéskor direktvetett kukorica így akadálytalanul tud hajtani. Számos ilyen videó van fenn a youtube-on is a fedőnövények kezeléséről.
Ez az alapkönyve egyébként a társ és fedőnövények kezelésének:
másik dolog 500 husmarha vagy mennyi van neki .... hol telelnek ? legelön? ha learatja a borsot bebálázza vagy le eteti vagy mit csinál? vagy le se aratja csak feleteti ugy zölden ? kölest is ? télen ha van valami hodály trágyát hogy kezeli? mert ne mhiszem el hogy egész télen a pusztában 2000hektáron kint legelésznek amikor ugye nincs zöld takarmány vagyis nem sok ..... szóval sok részlet nincs még leirva midn szép és jo én is gondolkodok hogy tudnám hasonloan csinálni de annyi kérdés van hogy mit hol hogyan hogy le se tudom irni .....
az a növény mitöl ne mhajtott ki ujra amit csak lezuztak ? biztos hogy maradt sok gyökér és arrol hamrabb kihajt mint a frissen belevetett mag vagy csak én nem értem .....
Kérdés: kultur növényt pl buzát a talajtakaro növányekre hogyan vetik simán direkt vetögép? és hogyan fog a kultur növény kiemelkedni a takarónövény közül ? mert lezuzott növényre rávet az kihajt hamarabb mint mondjuk a bele vetett buza mert annak már van gyökere
hogy alakulnak ezek a folyamtok mert arrol van szo hogy hogyan tartsuk életben de hogyan termelünk ebben a földben ?
Részt vettem az ÖMKi által szervezett előadásokon.
Többször elhangzott, hogy jó megoldás, az, ha zölden (nem műveljük feketére) hagyjuk a talajfelszínt.
Egyedül a méhész kifogásolta, azt, hogy ha virágzásig marad a talajtakaró növényzet. és ilyenkor történik vagyszer kijuttatás, azt a méhek nem jutalmazzák piros ponttal.
Tokajban meg az hanzott, el, hogy kisebb a széndioxid kimutatás.
Ha valakit érdekel a BIO termelés, itt az elérhetőségük:
http://biokutatas.hu/
Válasz #114. hozzászólásra Jó biológiai minőségi komposztot még nem lehet kapni, csak komposztnak hívott dolgot.
Az IBC-re épülő levegőztető szettet 3000 USD felett lehet beszerezni kint.
Szerintem nem éri meg behozatni, mert kis lyuk, cső, levegőpumpa mindenkinek elérhető itthon is. Remélem hamarosan megkapom a pontos specifikációkat és le lehet gyártani házilag a GeoTea-t.
Válasz #110. hozzászólásra
Amenyiben nem extrémek a kijuttatási körülmények, a mikroorganizmusok életben maradnak a talajban és a növények felszínén is, mert ez a természetes életterük.
Az ideálishoz közelítő körülmények azonban fontosak a program kezdetén, amikor a talaj még nem rendelkezik tartalékokkal.
Biztos vagyok benne, hogy feléd is esik az eső március ós október között, amihez lehet igazítani a kijuttatásokat.
A talajműveléseknél pedig injektálni vagy permetezni lehet bedolgozás közben az oldatot.
A másik fontos különbség a komposztból készülő ALKO és az egyedi baktériumkészítmények között, hogy az ALKOval rendkívül sokszínű, funkciókban gazdag (jótékony baktériumban, gombában, egysejtűekben és fonálféregben gazdag) életközösség kerül kijuttatásra, nem 1-3 baktériumtörzs, akik életbemaradási esélyei alacsonyabbak, mert csak bizonyos funkciókra lettek kitenyésztve.
Akik baktériumtrágyákkal kísérleteznek általában nem talajmegújító rendszerben teszik azt, ezért bizonyos vagyok benne, hogy alacsony a sikerességük.
Minden összefügg mindennel, minden elem pozitívan vagy negatívan érint számos egyéb elemet, nem lehet elszigetelt elemekben gondolkozni - ez a holisztikus szemlélet alapja. Amikor szántasz, a felforgatott talaj minden köbcentiméterében milliárdszám pusztulnak el a jótékony baktériumok, szakadnak szét a mikorriza gombaszálak száz méterei, akik a tápanyagfeltárásért és továbbításért felelősek, s tűnnek el az egysejtűek, fonálférgek, mikroartopodok, giliszták tömegei, akik a tápanyagokat növények számára elérhetővé mobilizálják a gombás-bakteriális biomasszából. A talaj táplálékhálója egy csodálatos rendszer, ha felépül, képes bármelyik kultúrnövény tápanyagigényét kielégíteni.
Próbálkoznak egyes gazdálkodók itt felénk baktérium kijuttatással, de ha jol tudom azt nedves közegbe kellene kijuttatni. Az meg sajnos nagyon ritkán áll rendelkezésre, vagy ha éppen nedves is a talaj, hetekig ha nincs csapadék akkor nem pusztulnak el?
Van hogy akár 5-6 hétig sincs számottevő eső.
Kiemelten foglalkoztat ez a téma engem, mert a családi gazdaságunkban sajnos ezen adottságú területek vannak túlsúlyban.
Válasz #107. hozzászólásra
A vízmegőrzési és kimerültségi problémád még sok millió parasztnak a gondja, de szerencsére ismertek a megoldások, felvázolom a rendszer alapjait.
A talajban a növények számára elérhető vizet a talaj felső rétegeiben koncentrálódó humusz gyűjti szivacsként, minden egyes százalék humusz 180.000 liter vizet képes eltárolni hektáronként. Minél magasabb a humusztartalmad, annál több víz marad lekötve a talajodban, 5-6% humusztartalom esetén már nem kell aggódni az aszály miatt. Természetesen van az a hőmérséklet, ami felett a növény kiég, mindegy mennyi víz van alatta, de ez már egy másik probléma.
Tehát a víz tárolásához a humusztartalmat kell növelni, amit a talaj táplálékháló felélesztésével és a talajban megtalálható, változatos növényektől származó gyökértömeg növelésével tudod elérni. Tudom ez vadul hangzik, de nem olyan bonyolult, mint elsőre tűnik.
Az első feladat a talajélet felélesztése, ezt a komposzt és ALKO használatával tudod elindítani. Termokomposztálás leírása
Utána, talajtól és csapadékviszonyoktól függően elválnak a feladatok sorrendjei, mert nem mindegy, hogy Zalában vagy a Kiskunságban, a kötött agyagon vagy homokban kell , 800 vagy 300 mm csapadékkal elérni ugyanazt a célt, de a keretrendszer ugyanaz marad. Ezért minden terület egyedi megoldást igényel, a talajhoz, klímához, termelt növényekhez és erőforrásokhoz igazítva a rendszert.
Esetetben látatlanul távgyógyítva homokos talaj kevés csapadékkal lehet kombinálva.
Ennél először a lassan lebomló szerves anyagokat kell a talajnak biztosítani, amit a talajélet humusszá alakít át. Van már kísérletező kolléga a fórumról, akinek a púderhomok földjén már most kiugró a vetett növény megjelenése ott, ahol leborította korábban az összekotort faleveleket, pedig abban elméletileg nincs is nitrogén. A lassú lebomlású anyagok, mint a szármaradványok, falevelek, gallyapríték létfontosságúak a talaj számára, ezért ezek elégetése, lehordása nagyon nehezen helyrehozható károkozás. Egyébként a természetben 1 centiméter humuszos talaj keletkezése száz évekre is tehető, ezt a folyamatot gyorsítjuk fel néhány évre.
A lassan lebomló anyagokat mindig a talaj felszínén hagyjuk, esetleg nagyon sekélyen keverjük csak be a felső 5-10 cm-be, mert a talaj egyrészt felülről lefelé építkezik egyre mélyebbre (láttál már leszántott trágyát a természetben?), másrészt a talajtakarás segíti kiegyenlíteni a talajklímát és jelentősen csökkenti a vízveszteséget.
Ezért is fontos a forgatás nélküli művelés, a szántás elhagyása, törekedve arra, hogy minél kevesebbet legyen zavarva a talaj rétegrendje.
A komposzt, ALKO és a lassan lebomló anyagok már elkezdik a humuszképzést, de az igazi nagy hatást a változatos élő növények gyökerei fogják adni.
A gyökerek mentén sokszorosa a biológiai aktivitás a talajban, ott a legerősebb a humuszosodás, ha nincs ami kiöli a mikrobákat, mint a magas dózisú műtrágya és növényvédőszerek. A rendsze fontos része a csökkentett nitrogén és foszforbevitel is, mert 30 kg/Ha nitrogén felett már károsodnak a biológiai folyamatok.
Erről bővebben itt is olvashatsz: Nitrogén - a kétélű fegyver
Fontos az egész éves, minél változatosabb növényi fedettség is a felszínen hagyott szármaradványok mellett, nálad először alacsony vízfelhasználású, talajt jól takaró növényekkel, mint fehérhere, porcsin, de akár a gyomnövények is lehetnek ilyenek, mint az árvacsalán, tyúkhúr, bármi felhasználható, ami nálad természetes körülmények között megmarad.
A lényeg, hogy mindig legyen élő gyökér a talajban és minél kevesebbet bolygasd a földed, hogy a szerkezete felépülhessen a humuszosodás mellett.
Ha ezeket az alapelveket követed, minden évben több vizet fog tárolni a talajod és egyre termékenyebb lesz.
Válasz #106. hozzászólásra
A talaj azért szárad ki a nyári gyomoktól jelenleg, mert nem képes nedvességet tárolni és megőrizni szerves anyag tartalom, talajélet és takarás hiányában.
A talajmegújító mezőgazdaság pontosan ezekre a problémákra kínál megoldást egy olyan keretrendszerrel, amiben az egyes eljárások pozitív hatásai felerősítik egymást. Ebben az 1+1 inkább négy, mint kettő.
Kérlek olvasd el ennek a parasztnak a történetét, akinél mindig zöld a határ, miközben éves csapadékmennyisége 380 milliméter, amiből csak 230 mmiliméter az eső, a többi hó. Úgy érzem ez elég jól megközelíti a Duna-Tisza köze klímáját, ezért kedvelem az ő példáját: Gabe Brown - a változatosság a király
A másik kérdésem, meg az lenne, hogy vékony humuszréteggel ellátott talajokon is működnek ezek a dolgok?
Sajnos több olyan területünk is van, ahol nincs kellő vastagságú termőréteg (meriorált területek) és nagyon hamar észreveszi a szárazságot, egyszerüen kiég benne mindenféle növény.
Több ilyen adottságú táblánk is, több közöttük saját tulajdon. Ha mondjuk szeretnénk termőképesebbé tenni, hogy lenne célszerű hozzáfogni?
Többen próbálkoznak felénk a szervestrágyázással, de az a tapasztalat, hogy ha szárazabb a nyár, a trágyázott föld még fokozottabban észreveszi az aszályt, abban méghamarabb felsül a vetés.
Ezzel a dologgal kapcsolatban az lenne a kérdésem, hogy nem éli ki nagyon a nedvességet a talajból ez a sok zöldgyom?
Gondolok itt pláne olyan területre, ahol amúgy is kevés csapadék hullik a Június- Szeptember közötti időszakban mint mundjuk Duna-Tisza köze?
Válasz #88. hozzászólásra Ha van piac a biohúsra, márpedig az sokat felvesz, ha jó az ára, akkor meg kell nézni az adottságokat.
A nagy intenzitású váltólegeltetést alkalmazók naponta kétszer-négyszer terelik új területre az állatokat, majd hosszú pihenési időszakot adnak a területnek.
Egy hektáron 40-120 tonna közötti állatterheléssel számolnak, nyilván produktivitástól függően (Brown már teljesen irreális tömeggel is dolgozik, 800 tonna/Ha terhelést is alkalmaz, de neki már kivételesen jó a területe)
Ez nem egy egész éves program, hanem időszakonként alkalmazott tevékenység, ami javítja a talaj termékenységét és csökkenti a gyomnyomást. Általában akkor engedik a területre az állatokat, amikor az virágban áll, de még nem hozott magot az állomány java része.
A nagy sűrűségű legeltetés egyik nagy előnye, hogy minden zöldet lelegelnek az állatok, nem tudnak válogatni, ezért a gyomosodás is lecsökken, átalakul a legelő összetétele értékesebb növényekkel túlsúlyban. A gyorsan lezajló taposást pedig jobban túlélik a növények, mint a napokig tartó terhelést.
Ezek az általános tapasztalatok ezzel a technológiával.
Válasz #100. hozzászólásra Ez másfajta szenesítés, bioszenet készítenek belőle. Ez a centrifugázott trágya szöszös, kórokozókkal teli, kezelhetetlen anyag, gazdag lesz, aki kidolgoz valami technológiát rá. Még a földre sem lehet kiszórni, mert elfújja az első szél.
Válasz #102. hozzászólásra A megfelelő időjárás eső utáni borongós, nedves körülmények között (érdemes egy könnyű kijuttató egységet használni, a Bactofil Jet is köthető olyan szórófejjel, ami majd 20 métert terít keret nélkül, a legkönnyebb kisgéppel is megfújható nagy terület vele).
Ez a legjobb helyzet. Ha ez nincs, akkor napnyugta körül, után, páralecsapódás előtt érdemes kijuttatni.
Ha egyik sem áll rendelkezésre, akkor talajmunka előtt az orrsúly helyett odafér a tartály, s permetezni vagy injektálni az oldatot.
Azért fontosak ezek a körülmények, mert minden mikroorganizmus, amit kipermetez nedvességkedvelő. Tudnak alkalmazkodni a száraz körülményekhez is, de ahhoz átmeneti időr van szükségük, hogy alvó állapotba kerüljenek. Ha ez az idő nem áll rendelkezésükre, jelentősen lecsökken az állományuk és a mi célunk a változatosság növelése, nem csak az ellenállók felszaporítása.
15498 hozzászólás
Válasz #151. hozzászólásra
"Sokszor és figyelmesen kell végig olvasni a blogot."
Telefonos egyeztetésen piszkáltuk a föld tetejét.
Lehet, hogy a blogban nem így szerepel, de még csak négyszer olvastam el, így nem emlékszem rá.
Válasz #150. hozzászólásra
Rendelés felvéve.
Két kas lesz, ami nem teljesen egyforma.
Mikroszkópot keressünk a vaterán egyet.
50X100X400 -ast ír Netparaszt. a biológia tanár 1 000-t beszél. Én meg nem tudom a kettőt összeadni.
A lényeg, hogy az általános iskolában ilyen nincs. (ami megmutatná a baktériumot a taljaban).
Válasz #121. hozzászólásra
A vetés után kell neki adnia egy Glyfozátot
Válasz #137. hozzászólásra
... nagyon jól látod!
Olajhír: „A nehezen hozzáférhető készletek esetében a kutatás, illetve az új mezők feltárásának költségei ugrásszerűen növekedtek, míg a kitermelés ennek hatására alig néhány százalékkal emelkedett. (Három olajtársaság adatain szemléltetve: az Exxon Mobil 51%-nyi tőkenövekedés 6%-os hozamnövekedéssel, Royal Dutch Shell 39%-nyi tőkenövekedés 1%-os hozamnövekedéssel, a Chevron esetében 89% tőkebefektetés 3%-os hozamvisszaeséssel párosult 2009. és 2013. között)… E mozzanatra a jelzett társaságok 2013-tól tőkekivonással válaszoltak.”
Földhír: „„A tény, hogy csupán 60 évre elegendő a termőföldünk, nehezen elképzelhető, de sajnos igaz. A 3T programban főszerepet játszó baktériumok milliárdjaival lassítani tudjuk ezt a folyamatot, napról napra, évről évre. Hátha nyerünk legalább egy évet... Nem kétséges: a magyar mezőgazdaság sürgős újraélesztésére van szükség. Ehhez olyan szövetségeseket várunk, akiknek fontos, hogy a hazai termelők egészséges, tápanyagokban gazdag élelmiszert állíthassanak elő és legyen elég hely a termesztésre”
No de azt még mindig nem tudjuk, hogy mit csináljon a szerencsétlen paraszt a gazdaságban keletkező nagyobb mennyiségű szerves trágyával? Persze ésszerű keretek között mozgó technológiáról beszélünk.
Okés, prizmázva vagyon, beérik, ténullanyócvannyóccal elhintjük, de mivel, hogyan vakrajuk bele ha már nem piszkáljuk a földet? A tetején csak nem maradhat.
Válasz #148. hozzászólásra
Csinálj az itteni földekre is.
Válasz #148. hozzászólásra
Sokszor és figyelmesen kell végig olvasni a blogot.
"Gyengébbeknek" és öregeknek akár ötször, hogy ne kívánja többször.
Válasz #147. hozzászólásra
"én hiszek benne csak még nem értettem meg a sok kis apro részletet a lényege már okés"
Az jó. Akkor nekem is meg lesz, ha már Te megtaláltad.
Holnap érte megyek a friss BIO marhatrágyáért.
Szedünk gomba körökből megfelelő spórát, és indulhat a komposztkas összeállítása.
Fénykép lesz, csak idő legyen rá.
Válasz #140. hozzászólásra
nem olvastál vissza ..... nem a vizmegörzésre kell a talajtakaró növény ...gyökere kell legföképp.. hanem a talaj ujra élesztéséhez hogy tudjanak táplálkozni a talajlako hasznos baktériumok és más élölények amik a talajt javitják tápanyagokat kötnek meg és ha vissza olvasol növelik a talaj humusz tartalmát ami 1 % növekedés 180ezer liter vizet képes megtartani a talajban ami aszálykor igen jol jöhet
a gép költségek igazak nagyjábol ha kidobod azokat a gépeket amik nem kellenek ehhez a technológiához pont kapsz belöle egy direktvetöt mert nem lesz szükség sok gépre mert nem bolygatod a földet csak vetsz bele szinte ....
de ahogy én levontam a tanulságot itt nagoyn sokmindennek klappolni kéne hogy müködjön de müködhet de várjuk a további okositó beszámolókat ... én hiszek benne csak még nem értettem meg a sok kis apro részletet a lényege már okés
Üdv.
Csak egy észrevétel,nem szántóföldi kultúráról van szó, hanem egy kis kert, halmozottan hátrányos részéről.
Adott, két 6m magas ház közötti 6m széles részből 2m, kb 30 fokos emelkedő, ami alig kap fényt, kb 10cm agyag a "termő réteg" alatta sitt (cserép és tégla törmelék). A csákány nem viszi át száraz időben. Amikor valamit szállítani kell a kertben, ezt tapossuk ( nyár-tél, eső-száraz, stb).
Színte a fű sem marad meg rajta.
De amint megfelelően átnedvesedik, egyből megjelennek a giliszták és 2-3 cm magas halmokat túrnak, ezt a következő zivatar lemossa a laposra és ott a fű kb 3x akkora, mint máshol a kertben. 300m2-ből 2m2-t pazarlunk a komosztálásr,ide kerül minden zöldhulladék a kertből ( sok dió levél is),ezt szórjuk vissza a kertbe. Nagyon sokan a kuka mellé rakják a zöld huladékot, ingyen elviszik. Buda ilyen buta...
Válasz #144. hozzászólásra
Az elmúlt tél több szempontból is rendhagyó volt, ne abból indulj ki. Egy átlagos télen azért van jópár hét fagyos idő minimum.
Válasz #142. hozzászólásra
De az elmúlt télen nem is volt komoly fagy, felénk legalábbis ha jól rémlik két nap volt -5 fok, ennyi elég lett volna?
Válasz #136. hozzászólásra
Én, és még sokan mások a szocializmusban végeztünk iparit.
Csak oroszul tudok, ami kimerül nagyjából az osztály jelentésből.
Válasz #141. hozzászólásra
Mert a nem szántottban,a talaj felső részébe maradnak,a szármaradványban,ami szét fagy.Így nem élik túl.Voltak erre kísérletek,a szántottba telelt át a legtöbb.
Válasz #140. hozzászólásra
Az utóbbi aszályos években már több alkalommal volt lehetőségem megfigyelni, hogy a szomszédos gazdáknál, akik szántanak, sokkal nagyobb volt a moly kártétel, mint nálam, aki nem szánt. NEm tudom mi az oka, ezt ne kérdezzétek, de ez idén is jól megfigyelhető volt.
Olvastam a hozzászólásaitokat a témához. Ha valakinek vannak állatai biztos kivitelezhető a dolog, feltéve ha olyan mákja van, hogy a telepe körül vannak a területei és nem 20 km-es körzetben. Takarónövénykén ha olyan növényt vetsz ami megnő 70 centisre felvesz egy csomó nedvességet és mikor lefekteted nem fogja visszaadni a nedvességet a talajnak csak leárnyékol vagyis száraz időben mitől fog kikelni az új növény. A kukorica tarlóba vetés nem európába való mert itt full gm növény aminek mindegy lenne a károsító átterelése, de nálunk elég nagy károkat fog okozni ha a kukorica szár nem kerül leforgatásra és nem kezdődik a lebomlás, mert az kiváló búvóhelye lesz a kukoricabogárnak és molynak ami ellen már igen csak kemény a védekezés, így is a rovarölőszeres csávázás hiánya miatt. A videók amikor készültem még engedélyezett volt. Szerintem a talaj okszerű és ésszerű műveléssel tudod megőrizni. Én is használok aratás után alacsony zöldtömegű zöldtrágya növényeket a talaj takarás miatt és így megelőzhető a szél és víz errózió is. Ez a technológia és a tárcsa elhagyása a mindenki által megvalósítható. a direktvetéshez speciális nagy bekerülési értékű gépek kellenek ami a magyaroszágí viszonyok miatt a gazdálkodók 20%-ánál valósulhat meg.
Válasz #130. hozzászólásra
akkor most neki nincs semmi állattartó épület? télen a bálás anyagot is a területeken mászkálva fogyasztják? az ottani éghajlatot ne mvágom de ha pl minusz 20 fok van tetö nélkül midnen nnélkül?
bár olvastam hogy 28 honapig tart egy állatot és utáánna adják el ..... itatás hogy van megoldva ? sok taposással járhatnak pedig ezek a dolgok bár a mi országunk nem egy amerika hogy 2000 hekis gazdák mászkálnak kint .....
amugy nekem is van tpaasztalatom zöldtrágyaügyben ... mivel minden földet amit meg kapok meglazitok és elsönek borsoval vetem be max mütrágya dozis is 1-2 mázsa és ne mmaradok el a nagyoktol szervestrágyát szóróm de sajnos arra még ne mjöttem rá szántás nélkül hogy huzzam bele a földbe helyem meg nincs hogy szétérleljem mint ha föld szerü lenne .....
Válasz #112. hozzászólásra Szerintem inkább az a bátor, aki abban bízik, hogy mindig elég olcsó műtrágya és növényvédőszer fog a rendelkezésére állni..
Válasz #133. hozzászólásra Igen, megtették néhány éves munkával, angolul itt elérhető a 244 oldalas könyv. Szívesen elkészíteném a magyar fordítását, de egyenlőre nincs keretem rá.
Managing Cover Crops Profitably
Válasz #134. hozzászólásra Érdekes ez a vélekedés. Én 2012-ben vetettem először fedőnövény keverékkel búzát, amikor a brutál aszály volt. Szeptember végén csírázott csak ki minden, de utána szép lett.
Szerinted 380 mm éves csapadék, amiből 230 mm esik le csak esőként, az már sok? Mert az egyik legsikeresebb fedőnövényes paraszt ilyen területen dolgozik.
Válasz #134. hozzászólásra
Elvileg itt az a lényeg, hogy folyamatosan van, és nem szárad ki a talaj egész évben.
Vála
sz #133 hozzászólásra
Szép és jó ez a zöldtrágya,csak felénk 10 évből 1 x kel ki.Mikó szerint,ez oda való,ahol annyi a csapadék,hogy a zöldtrágyával próbálják kiéletni.
Megtenné valaki, hogy csoportosítva leírná, milyen zöldtrágya növény, mikor vetve, minek a jó előveteménye?
Ugyanezt a növénytársítással kapcsolatban, mit mivel, mikor, hogyan?
Válasz #130. hozzászólásra
Ha megtennéd, hogy ajánlsz még szakirodalmat a témában (ami beszerezhető itthon/neten) azt megköszönném.
Egyébként nagyon jó téma!
Válasz #126. hozzászólásra
nem tudom, miként lett a talajmegújító mezőgazdaságból talajmegőrző, de már kértem az adminokat, hogy javítsák. A megőrzésen már túl vagyunk, morognak is az osztrákok 
Válasz #128. hozzászólásra A konkrét példában Gabe Brown legalább 9 hónapig legeltet, januárban még mindig kint vannak a marhák, s legelik a szöszös bükköny-tarlórépa, stb keveréket, hetente engedve őket újabb területre. Utána jön a bálás széna, de kora tavasszal már ráengedi újra a szöszös bükköny-tritikálé, stb keverékre.
Kifejezetten olyan fajtákat tart, amelyek ki tudják kaparni a hó alól a táplálékot, ha nem képes rá az állat, akkor selejtezi.
A takarónövényes kérdésre, egyrészt lelegeltei a takarónövényeket, amiket közben a paták be is taposnak a talajba, ebből sok nem hajt vissza. Másrészt ha megfigyeled, a virágzás csúcsán lévő egynyári növényeket lezúzva szintén rendkívül kevés nő vissza, mert akkorra a növény leépíti a táplálékláncot a gyökérzetben, nincs több energiája újra virágot hozni. Pl a téli fedőnövénynek vetett rozs kalászoláskor letörve a késes hengerrel nem nő vissza, ellenben gyomirtóhoz hasonló bomlástermékeket bocsát ki és a talajt szőnyegként fedve elnyomja a gyomokat. A fektetéskor direktvetett kukorica így akadálytalanul tud hajtani. Számos ilyen videó van fenn a youtube-on is a fedőnövények kezeléséről.
Ez az alapkönyve egyébként a társ és fedőnövények kezelésének:
Managing Cover Crops Profitably
Válasz #128. hozzászólásra Nyugodtan írd a sok kérdést, öszzeállítok belőlük újabb és bőséges tájékoztató anyagokat.
Válasz #108. hozzászólásra
másik dolog 500 husmarha vagy mennyi van neki .... hol telelnek ? legelön? ha learatja a borsot bebálázza vagy le eteti vagy mit csinál? vagy le se aratja csak feleteti ugy zölden ? kölest is ? télen ha van valami hodály trágyát hogy kezeli? mert ne mhiszem el hogy egész télen a pusztában 2000hektáron kint legelésznek amikor ugye nincs zöld takarmány vagyis nem sok ..... szóval sok részlet nincs még leirva midn szép és jo én is gondolkodok hogy tudnám hasonloan csinálni de annyi kérdés van hogy mit hol hogyan hogy le se tudom irni .....
Válasz #126. hozzászólásra
Ott a pont!
A talajokat úgy is meglehet őrizni ha nem adjátok el a fődeket - waze.
https://www.youtube.com/watch?v=l8UNjeZJRU8
Válasz #122. hozzászólásra
Én úgy nézem nem is zúzza,hanem valami sűrű pálcás hengerrel elfekteti.
Mindenesetre jól néz ki a vetés.
Válasz #120. hozzászólásra
az a növény mitöl ne mhajtott ki ujra amit csak lezuztak ? biztos hogy maradt sok gyökér és arrol hamrabb kihajt mint a frissen belevetett mag vagy csak én nem értem .....
Kérdés: kultur növényt pl buzát a talajtakaro növányekre hogyan vetik simán direkt vetögép? és hogyan fog a kultur növény kiemelkedni a takarónövény közül ? mert lezuzott növényre rávet az kihajt hamarabb mint mondjuk a bele vetett buza mert annak már van gyökere
hogy alakulnak ezek a folyamtok mert arrol van szo hogy hogyan tartsuk életben de hogyan termelünk ebben a földben ?
Részt vettem az ÖMKi által szervezett előadásokon.
Többször elhangzott, hogy jó megoldás, az, ha zölden (nem műveljük feketére) hagyjuk a talajfelszínt.
Egyedül a méhész kifogásolta, azt, hogy ha virágzásig marad a talajtakaró növényzet. és ilyenkor történik vagyszer kijuttatás, azt a méhek nem jutalmazzák piros ponttal.
Tokajban meg az hanzott, el, hogy kisebb a széndioxid kimutatás.
Ha valakit érdekel a BIO termelés, itt az elérhetőségük:
http://biokutatas.hu/
íme
Válasz #117. hozzászólásra Köszönöm. Mi volt a tapasztalatof vele? Volt kontrollterület? Minden évben újra használod?
Válasz #113. hozzászólásra Privátban is jó..
Válasz #114. hozzászólásra Jó biológiai minőségi komposztot még nem lehet kapni, csak komposztnak hívott dolgot.
Az IBC-re épülő levegőztető szettet 3000 USD felett lehet beszerezni kint.
Szerintem nem éri meg behozatni, mert kis lyuk, cső, levegőpumpa mindenkinek elérhető itthon is. Remélem hamarosan megkapom a pontos specifikációkat és le lehet gyártani házilag a GeoTea-t.
Válasz #111. hozzászólásra
ALKO-hoz nem lehet vásárolni,megfelelő komposztot?Hektáronként mennyit kellene kijuttatni belőle?Esetleg külfökdi honlapon lévő levegőztető tartályt venni?
Válasz #69. hozzászólásra
Kereskedelmi forgalomba lévő baktériumokat szaporítottam.
Válasz #111. hozzászólásra
"A talaj táplálékhálója egy csodálatos rendszer, ha felépül, képes bármelyik kultúrnövény tápanyagigényét kielégíteni."
Akkor sok sikert, a "bátraknak"!
Válasz #110. hozzászólásra
Amenyiben nem extrémek a kijuttatási körülmények, a mikroorganizmusok életben maradnak a talajban és a növények felszínén is, mert ez a természetes életterük.
Az ideálishoz közelítő körülmények azonban fontosak a program kezdetén, amikor a talaj még nem rendelkezik tartalékokkal.
Biztos vagyok benne, hogy feléd is esik az eső március ós október között, amihez lehet igazítani a kijuttatásokat.
A talajműveléseknél pedig injektálni vagy permetezni lehet bedolgozás közben az oldatot.
A másik fontos különbség a komposztból készülő ALKO és az egyedi baktériumkészítmények között, hogy az ALKOval rendkívül sokszínű, funkciókban gazdag (jótékony baktériumban, gombában, egysejtűekben és fonálféregben gazdag) életközösség kerül kijuttatásra, nem 1-3 baktériumtörzs, akik életbemaradási esélyei alacsonyabbak, mert csak bizonyos funkciókra lettek kitenyésztve.
Akik baktériumtrágyákkal kísérleteznek általában nem talajmegújító rendszerben teszik azt, ezért bizonyos vagyok benne, hogy alacsony a sikerességük.
Minden összefügg mindennel, minden elem pozitívan vagy negatívan érint számos egyéb elemet, nem lehet elszigetelt elemekben gondolkozni - ez a holisztikus szemlélet alapja. Amikor szántasz, a felforgatott talaj minden köbcentiméterében milliárdszám pusztulnak el a jótékony baktériumok, szakadnak szét a mikorriza gombaszálak száz méterei, akik a tápanyagfeltárásért és továbbításért felelősek, s tűnnek el az egysejtűek, fonálférgek, mikroartopodok, giliszták tömegei, akik a tápanyagokat növények számára elérhetővé mobilizálják a gombás-bakteriális biomasszából. A talaj táplálékhálója egy csodálatos rendszer, ha felépül, képes bármelyik kultúrnövény tápanyagigényét kielégíteni.
Válasz #109. hozzászólásra
Próbálkoznak egyes gazdálkodók itt felénk baktérium kijuttatással, de ha jol tudom azt nedves közegbe kellene kijuttatni. Az meg sajnos nagyon ritkán áll rendelkezésre, vagy ha éppen nedves is a talaj, hetekig ha nincs csapadék akkor nem pusztulnak el?
Van hogy akár 5-6 hétig sincs számottevő eső.
Kiemelten foglalkoztat ez a téma engem, mert a családi gazdaságunkban sajnos ezen adottságú területek vannak túlsúlyban.
Válasz #107. hozzászólásra
A vízmegőrzési és kimerültségi problémád még sok millió parasztnak a gondja, de szerencsére ismertek a megoldások, felvázolom a rendszer alapjait.
A talajban a növények számára elérhető vizet a talaj felső rétegeiben koncentrálódó humusz gyűjti szivacsként, minden egyes százalék humusz 180.000 liter vizet képes eltárolni hektáronként. Minél magasabb a humusztartalmad, annál több víz marad lekötve a talajodban, 5-6% humusztartalom esetén már nem kell aggódni az aszály miatt. Természetesen van az a hőmérséklet, ami felett a növény kiég, mindegy mennyi víz van alatta, de ez már egy másik probléma.
Tehát a víz tárolásához a humusztartalmat kell növelni, amit a talaj táplálékháló felélesztésével és a talajban megtalálható, változatos növényektől származó gyökértömeg növelésével tudod elérni. Tudom ez vadul hangzik, de nem olyan bonyolult, mint elsőre tűnik.
Az első feladat a talajélet felélesztése, ezt a komposzt és ALKO használatával tudod elindítani.
Termokomposztálás leírása
Utána, talajtól és csapadékviszonyoktól függően elválnak a feladatok sorrendjei, mert nem mindegy, hogy Zalában vagy a Kiskunságban, a kötött agyagon vagy homokban kell , 800 vagy 300 mm csapadékkal elérni ugyanazt a célt, de a keretrendszer ugyanaz marad. Ezért minden terület egyedi megoldást igényel, a talajhoz, klímához, termelt növényekhez és erőforrásokhoz igazítva a rendszert.
Esetetben látatlanul távgyógyítva homokos talaj kevés csapadékkal lehet kombinálva.
Ennél először a lassan lebomló szerves anyagokat kell a talajnak biztosítani, amit a talajélet humusszá alakít át. Van már kísérletező kolléga a fórumról, akinek a púderhomok földjén már most kiugró a vetett növény megjelenése ott, ahol leborította korábban az összekotort faleveleket, pedig abban elméletileg nincs is nitrogén. A lassú lebomlású anyagok, mint a szármaradványok, falevelek, gallyapríték létfontosságúak a talaj számára, ezért ezek elégetése, lehordása nagyon nehezen helyrehozható károkozás. Egyébként a természetben 1 centiméter humuszos talaj keletkezése száz évekre is tehető, ezt a folyamatot gyorsítjuk fel néhány évre.
A lassan lebomló anyagokat mindig a talaj felszínén hagyjuk, esetleg nagyon sekélyen keverjük csak be a felső 5-10 cm-be, mert a talaj egyrészt felülről lefelé építkezik egyre mélyebbre (láttál már leszántott trágyát a természetben?), másrészt a talajtakarás segíti kiegyenlíteni a talajklímát és jelentősen csökkenti a vízveszteséget.
Ezért is fontos a forgatás nélküli művelés, a szántás elhagyása, törekedve arra, hogy minél kevesebbet legyen zavarva a talaj rétegrendje.
A komposzt, ALKO és a lassan lebomló anyagok már elkezdik a humuszképzést, de az igazi nagy hatást a változatos élő növények gyökerei fogják adni.
A gyökerek mentén sokszorosa a biológiai aktivitás a talajban, ott a legerősebb a humuszosodás, ha nincs ami kiöli a mikrobákat, mint a magas dózisú műtrágya és növényvédőszerek. A rendsze fontos része a csökkentett nitrogén és foszforbevitel is, mert 30 kg/Ha nitrogén felett már károsodnak a biológiai folyamatok.
Erről bővebben itt is olvashatsz:
Nitrogén - a kétélű fegyver
Fontos az egész éves, minél változatosabb növényi fedettség is a felszínen hagyott szármaradványok mellett, nálad először alacsony vízfelhasználású, talajt jól takaró növényekkel, mint fehérhere, porcsin, de akár a gyomnövények is lehetnek ilyenek, mint az árvacsalán, tyúkhúr, bármi felhasználható, ami nálad természetes körülmények között megmarad.
A lényeg, hogy mindig legyen élő gyökér a talajban és minél kevesebbet bolygasd a földed, hogy a szerkezete felépülhessen a humuszosodás mellett.
Ha ezeket az alapelveket követed, minden évben több vizet fog tárolni a talajod és egyre termékenyebb lesz.
Válasz #106. hozzászólásra
A talaj azért szárad ki a nyári gyomoktól jelenleg, mert nem képes nedvességet tárolni és megőrizni szerves anyag tartalom, talajélet és takarás hiányában.
A talajmegújító mezőgazdaság pontosan ezekre a problémákra kínál megoldást egy olyan keretrendszerrel, amiben az egyes eljárások pozitív hatásai felerősítik egymást. Ebben az 1+1 inkább négy, mint kettő.
Kérlek olvasd el ennek a parasztnak a történetét, akinél mindig zöld a határ, miközben éves csapadékmennyisége 380 milliméter, amiből csak 230 mmiliméter az eső, a többi hó. Úgy érzem ez elég jól megközelíti a Duna-Tisza köze klímáját, ezért kedvelem az ő példáját:
Gabe Brown - a változatosság a király
A másik kérdésem, meg az lenne, hogy vékony humuszréteggel ellátott talajokon is működnek ezek a dolgok?
Sajnos több olyan területünk is van, ahol nincs kellő vastagságú termőréteg (meriorált területek) és nagyon hamar észreveszi a szárazságot, egyszerüen kiég benne mindenféle növény.
Több ilyen adottságú táblánk is, több közöttük saját tulajdon. Ha mondjuk szeretnénk termőképesebbé tenni, hogy lenne célszerű hozzáfogni?
Többen próbálkoznak felénk a szervestrágyázással, de az a tapasztalat, hogy ha szárazabb a nyár, a trágyázott föld még fokozottabban észreveszi az aszályt, abban méghamarabb felsül a vetés.
Válasz #49. hozzászólásra
Ezzel a dologgal kapcsolatban az lenne a kérdésem, hogy nem éli ki nagyon a nedvességet a talajból ez a sok zöldgyom?
Gondolok itt pláne olyan területre, ahol amúgy is kevés csapadék hullik a Június- Szeptember közötti időszakban mint mundjuk Duna-Tisza köze?
Válasz #88. hozzászólásra Ha van piac a biohúsra, márpedig az sokat felvesz, ha jó az ára, akkor meg kell nézni az adottságokat.
A nagy intenzitású váltólegeltetést alkalmazók naponta kétszer-négyszer terelik új területre az állatokat, majd hosszú pihenési időszakot adnak a területnek.
Egy hektáron 40-120 tonna közötti állatterheléssel számolnak, nyilván produktivitástól függően (Brown már teljesen irreális tömeggel is dolgozik, 800 tonna/Ha terhelést is alkalmaz, de neki már kivételesen jó a területe)
Ez nem egy egész éves program, hanem időszakonként alkalmazott tevékenység, ami javítja a talaj termékenységét és csökkenti a gyomnyomást. Általában akkor engedik a területre az állatokat, amikor az virágban áll, de még nem hozott magot az állomány java része.
A nagy sűrűségű legeltetés egyik nagy előnye, hogy minden zöldet lelegelnek az állatok, nem tudnak válogatni, ezért a gyomosodás is lecsökken, átalakul a legelő összetétele értékesebb növényekkel túlsúlyban. A gyorsan lezajló taposást pedig jobban túlélik a növények, mint a napokig tartó terhelést.
Ezek az általános tapasztalatok ezzel a technológiával.
Válasz #100. hozzászólásra Ez másfajta szenesítés, bioszenet készítenek belőle. Ez a centrifugázott trágya szöszös, kórokozókkal teli, kezelhetetlen anyag, gazdag lesz, aki kidolgoz valami technológiát rá. Még a földre sem lehet kiszórni, mert elfújja az első szél.
Válasz #102. hozzászólásra A megfelelő időjárás eső utáni borongós, nedves körülmények között (érdemes egy könnyű kijuttató egységet használni, a Bactofil Jet is köthető olyan szórófejjel, ami majd 20 métert terít keret nélkül, a legkönnyebb kisgéppel is megfújható nagy terület vele).
Ez a legjobb helyzet. Ha ez nincs, akkor napnyugta körül, után, páralecsapódás előtt érdemes kijuttatni.
Ha egyik sem áll rendelkezésre, akkor talajmunka előtt az orrsúly helyett odafér a tartály, s permetezni vagy injektálni az oldatot.
Azért fontosak ezek a körülmények, mert minden mikroorganizmus, amit kipermetez nedvességkedvelő. Tudnak alkalmazkodni a száraz körülményekhez is, de ahhoz átmeneti időr van szükségük, hogy alvó állapotba kerüljenek. Ha ez az idő nem áll rendelkezésükre, jelentősen lecsökken az állományuk és a mi célunk a változatosság növelése, nem csak az ellenállók felszaporítása.