Megtenné valaki, hogy csoportosítva leírná, milyen zöldtrágya növény, mikor vetve, minek a jó előveteménye?
Ugyanezt a növénytársítással kapcsolatban, mit mivel, mikor, hogyan?
Válasz #126. hozzászólásra nem tudom, miként lett a talajmegújító mezőgazdaságból talajmegőrző, de már kértem az adminokat, hogy javítsák. A megőrzésen már túl vagyunk, morognak is az osztrákok
Válasz #128. hozzászólásra A konkrét példában Gabe Brown legalább 9 hónapig legeltet, januárban még mindig kint vannak a marhák, s legelik a szöszös bükköny-tarlórépa, stb keveréket, hetente engedve őket újabb területre. Utána jön a bálás széna, de kora tavasszal már ráengedi újra a szöszös bükköny-tritikálé, stb keverékre.
Kifejezetten olyan fajtákat tart, amelyek ki tudják kaparni a hó alól a táplálékot, ha nem képes rá az állat, akkor selejtezi.
A takarónövényes kérdésre, egyrészt lelegeltei a takarónövényeket, amiket közben a paták be is taposnak a talajba, ebből sok nem hajt vissza. Másrészt ha megfigyeled, a virágzás csúcsán lévő egynyári növényeket lezúzva szintén rendkívül kevés nő vissza, mert akkorra a növény leépíti a táplálékláncot a gyökérzetben, nincs több energiája újra virágot hozni. Pl a téli fedőnövénynek vetett rozs kalászoláskor letörve a késes hengerrel nem nő vissza, ellenben gyomirtóhoz hasonló bomlástermékeket bocsát ki és a talajt szőnyegként fedve elnyomja a gyomokat. A fektetéskor direktvetett kukorica így akadálytalanul tud hajtani. Számos ilyen videó van fenn a youtube-on is a fedőnövények kezeléséről.
Ez az alapkönyve egyébként a társ és fedőnövények kezelésének:
másik dolog 500 husmarha vagy mennyi van neki .... hol telelnek ? legelön? ha learatja a borsot bebálázza vagy le eteti vagy mit csinál? vagy le se aratja csak feleteti ugy zölden ? kölest is ? télen ha van valami hodály trágyát hogy kezeli? mert ne mhiszem el hogy egész télen a pusztában 2000hektáron kint legelésznek amikor ugye nincs zöld takarmány vagyis nem sok ..... szóval sok részlet nincs még leirva midn szép és jo én is gondolkodok hogy tudnám hasonloan csinálni de annyi kérdés van hogy mit hol hogyan hogy le se tudom irni .....
az a növény mitöl ne mhajtott ki ujra amit csak lezuztak ? biztos hogy maradt sok gyökér és arrol hamrabb kihajt mint a frissen belevetett mag vagy csak én nem értem .....
Kérdés: kultur növényt pl buzát a talajtakaro növányekre hogyan vetik simán direkt vetögép? és hogyan fog a kultur növény kiemelkedni a takarónövény közül ? mert lezuzott növényre rávet az kihajt hamarabb mint mondjuk a bele vetett buza mert annak már van gyökere
hogy alakulnak ezek a folyamtok mert arrol van szo hogy hogyan tartsuk életben de hogyan termelünk ebben a földben ?
Részt vettem az ÖMKi által szervezett előadásokon.
Többször elhangzott, hogy jó megoldás, az, ha zölden (nem műveljük feketére) hagyjuk a talajfelszínt.
Egyedül a méhész kifogásolta, azt, hogy ha virágzásig marad a talajtakaró növényzet. és ilyenkor történik vagyszer kijuttatás, azt a méhek nem jutalmazzák piros ponttal.
Tokajban meg az hanzott, el, hogy kisebb a széndioxid kimutatás.
Ha valakit érdekel a BIO termelés, itt az elérhetőségük:
http://biokutatas.hu/
Válasz #114. hozzászólásra Jó biológiai minőségi komposztot még nem lehet kapni, csak komposztnak hívott dolgot.
Az IBC-re épülő levegőztető szettet 3000 USD felett lehet beszerezni kint.
Szerintem nem éri meg behozatni, mert kis lyuk, cső, levegőpumpa mindenkinek elérhető itthon is. Remélem hamarosan megkapom a pontos specifikációkat és le lehet gyártani házilag a GeoTea-t.
Válasz #110. hozzászólásra
Amenyiben nem extrémek a kijuttatási körülmények, a mikroorganizmusok életben maradnak a talajban és a növények felszínén is, mert ez a természetes életterük.
Az ideálishoz közelítő körülmények azonban fontosak a program kezdetén, amikor a talaj még nem rendelkezik tartalékokkal.
Biztos vagyok benne, hogy feléd is esik az eső március ós október között, amihez lehet igazítani a kijuttatásokat.
A talajműveléseknél pedig injektálni vagy permetezni lehet bedolgozás közben az oldatot.
A másik fontos különbség a komposztból készülő ALKO és az egyedi baktériumkészítmények között, hogy az ALKOval rendkívül sokszínű, funkciókban gazdag (jótékony baktériumban, gombában, egysejtűekben és fonálféregben gazdag) életközösség kerül kijuttatásra, nem 1-3 baktériumtörzs, akik életbemaradási esélyei alacsonyabbak, mert csak bizonyos funkciókra lettek kitenyésztve.
Akik baktériumtrágyákkal kísérleteznek általában nem talajmegújító rendszerben teszik azt, ezért bizonyos vagyok benne, hogy alacsony a sikerességük.
Minden összefügg mindennel, minden elem pozitívan vagy negatívan érint számos egyéb elemet, nem lehet elszigetelt elemekben gondolkozni - ez a holisztikus szemlélet alapja. Amikor szántasz, a felforgatott talaj minden köbcentiméterében milliárdszám pusztulnak el a jótékony baktériumok, szakadnak szét a mikorriza gombaszálak száz méterei, akik a tápanyagfeltárásért és továbbításért felelősek, s tűnnek el az egysejtűek, fonálférgek, mikroartopodok, giliszták tömegei, akik a tápanyagokat növények számára elérhetővé mobilizálják a gombás-bakteriális biomasszából. A talaj táplálékhálója egy csodálatos rendszer, ha felépül, képes bármelyik kultúrnövény tápanyagigényét kielégíteni.
Próbálkoznak egyes gazdálkodók itt felénk baktérium kijuttatással, de ha jol tudom azt nedves közegbe kellene kijuttatni. Az meg sajnos nagyon ritkán áll rendelkezésre, vagy ha éppen nedves is a talaj, hetekig ha nincs csapadék akkor nem pusztulnak el?
Van hogy akár 5-6 hétig sincs számottevő eső.
Kiemelten foglalkoztat ez a téma engem, mert a családi gazdaságunkban sajnos ezen adottságú területek vannak túlsúlyban.
Válasz #107. hozzászólásra
A vízmegőrzési és kimerültségi problémád még sok millió parasztnak a gondja, de szerencsére ismertek a megoldások, felvázolom a rendszer alapjait.
A talajban a növények számára elérhető vizet a talaj felső rétegeiben koncentrálódó humusz gyűjti szivacsként, minden egyes százalék humusz 180.000 liter vizet képes eltárolni hektáronként. Minél magasabb a humusztartalmad, annál több víz marad lekötve a talajodban, 5-6% humusztartalom esetén már nem kell aggódni az aszály miatt. Természetesen van az a hőmérséklet, ami felett a növény kiég, mindegy mennyi víz van alatta, de ez már egy másik probléma.
Tehát a víz tárolásához a humusztartalmat kell növelni, amit a talaj táplálékháló felélesztésével és a talajban megtalálható, változatos növényektől származó gyökértömeg növelésével tudod elérni. Tudom ez vadul hangzik, de nem olyan bonyolult, mint elsőre tűnik.
Az első feladat a talajélet felélesztése, ezt a komposzt és ALKO használatával tudod elindítani. Termokomposztálás leírása
Utána, talajtól és csapadékviszonyoktól függően elválnak a feladatok sorrendjei, mert nem mindegy, hogy Zalában vagy a Kiskunságban, a kötött agyagon vagy homokban kell , 800 vagy 300 mm csapadékkal elérni ugyanazt a célt, de a keretrendszer ugyanaz marad. Ezért minden terület egyedi megoldást igényel, a talajhoz, klímához, termelt növényekhez és erőforrásokhoz igazítva a rendszert.
Esetetben látatlanul távgyógyítva homokos talaj kevés csapadékkal lehet kombinálva.
Ennél először a lassan lebomló szerves anyagokat kell a talajnak biztosítani, amit a talajélet humusszá alakít át. Van már kísérletező kolléga a fórumról, akinek a púderhomok földjén már most kiugró a vetett növény megjelenése ott, ahol leborította korábban az összekotort faleveleket, pedig abban elméletileg nincs is nitrogén. A lassú lebomlású anyagok, mint a szármaradványok, falevelek, gallyapríték létfontosságúak a talaj számára, ezért ezek elégetése, lehordása nagyon nehezen helyrehozható károkozás. Egyébként a természetben 1 centiméter humuszos talaj keletkezése száz évekre is tehető, ezt a folyamatot gyorsítjuk fel néhány évre.
A lassan lebomló anyagokat mindig a talaj felszínén hagyjuk, esetleg nagyon sekélyen keverjük csak be a felső 5-10 cm-be, mert a talaj egyrészt felülről lefelé építkezik egyre mélyebbre (láttál már leszántott trágyát a természetben?), másrészt a talajtakarás segíti kiegyenlíteni a talajklímát és jelentősen csökkenti a vízveszteséget.
Ezért is fontos a forgatás nélküli művelés, a szántás elhagyása, törekedve arra, hogy minél kevesebbet legyen zavarva a talaj rétegrendje.
A komposzt, ALKO és a lassan lebomló anyagok már elkezdik a humuszképzést, de az igazi nagy hatást a változatos élő növények gyökerei fogják adni.
A gyökerek mentén sokszorosa a biológiai aktivitás a talajban, ott a legerősebb a humuszosodás, ha nincs ami kiöli a mikrobákat, mint a magas dózisú műtrágya és növényvédőszerek. A rendsze fontos része a csökkentett nitrogén és foszforbevitel is, mert 30 kg/Ha nitrogén felett már károsodnak a biológiai folyamatok.
Erről bővebben itt is olvashatsz: Nitrogén - a kétélű fegyver
Fontos az egész éves, minél változatosabb növényi fedettség is a felszínen hagyott szármaradványok mellett, nálad először alacsony vízfelhasználású, talajt jól takaró növényekkel, mint fehérhere, porcsin, de akár a gyomnövények is lehetnek ilyenek, mint az árvacsalán, tyúkhúr, bármi felhasználható, ami nálad természetes körülmények között megmarad.
A lényeg, hogy mindig legyen élő gyökér a talajban és minél kevesebbet bolygasd a földed, hogy a szerkezete felépülhessen a humuszosodás mellett.
Ha ezeket az alapelveket követed, minden évben több vizet fog tárolni a talajod és egyre termékenyebb lesz.
Válasz #106. hozzászólásra
A talaj azért szárad ki a nyári gyomoktól jelenleg, mert nem képes nedvességet tárolni és megőrizni szerves anyag tartalom, talajélet és takarás hiányában.
A talajmegújító mezőgazdaság pontosan ezekre a problémákra kínál megoldást egy olyan keretrendszerrel, amiben az egyes eljárások pozitív hatásai felerősítik egymást. Ebben az 1+1 inkább négy, mint kettő.
Kérlek olvasd el ennek a parasztnak a történetét, akinél mindig zöld a határ, miközben éves csapadékmennyisége 380 milliméter, amiből csak 230 mmiliméter az eső, a többi hó. Úgy érzem ez elég jól megközelíti a Duna-Tisza köze klímáját, ezért kedvelem az ő példáját: Gabe Brown - a változatosság a király
A másik kérdésem, meg az lenne, hogy vékony humuszréteggel ellátott talajokon is működnek ezek a dolgok?
Sajnos több olyan területünk is van, ahol nincs kellő vastagságú termőréteg (meriorált területek) és nagyon hamar észreveszi a szárazságot, egyszerüen kiég benne mindenféle növény.
Több ilyen adottságú táblánk is, több közöttük saját tulajdon. Ha mondjuk szeretnénk termőképesebbé tenni, hogy lenne célszerű hozzáfogni?
Többen próbálkoznak felénk a szervestrágyázással, de az a tapasztalat, hogy ha szárazabb a nyár, a trágyázott föld még fokozottabban észreveszi az aszályt, abban méghamarabb felsül a vetés.
Ezzel a dologgal kapcsolatban az lenne a kérdésem, hogy nem éli ki nagyon a nedvességet a talajból ez a sok zöldgyom?
Gondolok itt pláne olyan területre, ahol amúgy is kevés csapadék hullik a Június- Szeptember közötti időszakban mint mundjuk Duna-Tisza köze?
Válasz #88. hozzászólásra Ha van piac a biohúsra, márpedig az sokat felvesz, ha jó az ára, akkor meg kell nézni az adottságokat.
A nagy intenzitású váltólegeltetést alkalmazók naponta kétszer-négyszer terelik új területre az állatokat, majd hosszú pihenési időszakot adnak a területnek.
Egy hektáron 40-120 tonna közötti állatterheléssel számolnak, nyilván produktivitástól függően (Brown már teljesen irreális tömeggel is dolgozik, 800 tonna/Ha terhelést is alkalmaz, de neki már kivételesen jó a területe)
Ez nem egy egész éves program, hanem időszakonként alkalmazott tevékenység, ami javítja a talaj termékenységét és csökkenti a gyomnyomást. Általában akkor engedik a területre az állatokat, amikor az virágban áll, de még nem hozott magot az állomány java része.
A nagy sűrűségű legeltetés egyik nagy előnye, hogy minden zöldet lelegelnek az állatok, nem tudnak válogatni, ezért a gyomosodás is lecsökken, átalakul a legelő összetétele értékesebb növényekkel túlsúlyban. A gyorsan lezajló taposást pedig jobban túlélik a növények, mint a napokig tartó terhelést.
Ezek az általános tapasztalatok ezzel a technológiával.
Válasz #100. hozzászólásra Ez másfajta szenesítés, bioszenet készítenek belőle. Ez a centrifugázott trágya szöszös, kórokozókkal teli, kezelhetetlen anyag, gazdag lesz, aki kidolgoz valami technológiát rá. Még a földre sem lehet kiszórni, mert elfújja az első szél.
Válasz #102. hozzászólásra A megfelelő időjárás eső utáni borongós, nedves körülmények között (érdemes egy könnyű kijuttató egységet használni, a Bactofil Jet is köthető olyan szórófejjel, ami majd 20 métert terít keret nélkül, a legkönnyebb kisgéppel is megfújható nagy terület vele).
Ez a legjobb helyzet. Ha ez nincs, akkor napnyugta körül, után, páralecsapódás előtt érdemes kijuttatni.
Ha egyik sem áll rendelkezésre, akkor talajmunka előtt az orrsúly helyett odafér a tartály, s permetezni vagy injektálni az oldatot.
Azért fontosak ezek a körülmények, mert minden mikroorganizmus, amit kipermetez nedvességkedvelő. Tudnak alkalmazkodni a száraz körülményekhez is, de ahhoz átmeneti időr van szükségük, hogy alvó állapotba kerüljenek. Ha ez az idő nem áll rendelkezésükre, jelentősen lecsökken az állományuk és a mi célunk a változatosság növelése, nem csak az ellenállók felszaporítása.
Mint "tanárunk" ísmételte", hogy ez lehet hosszab idő is, és az is lehet, hogy másodikra sem lesz tökéletes.
A másik, hogy a kész komposzt hosszabb ideig életképes.
rlszket a talaj minta eredményéből:
"A talaj egyébként szép állapotú, humuszban gazdag, jó
szemcseeloszlású, magas koncentrációban tartalmaz baktériumokat,
azonban nagyon kevés az egysejtű és jótékony gombafonál. .
Helyette viszont Alternaria gombakórokozó spórái vannak, Az egysejtűek
hiánya és az alacsony gombakoncentráció problémás, még csak jótékony
jellegű spórák sincsenek a talajban.
Egyszerűen lefordítva a képet,"
Végül is Nagyhegyes és Balamazőjváros közt a 33 kövesút mellett, csak ilyen jó földek vannak.
Ha jár valaki arrafele, egy kis gomba spórát borítson a fold végére és parancsoljon rájuk:
Válasz #93. hozzászólásra Szermaradványos alapanyagból dolgozva vag a gombák, vagy a baktériumok vagy mindkettő állománya sérül.
Ennek eredménye az elmaradó hőtermelés, lelassult lebontó folyamatok, van, hogy hónapokig alacsony hőmérsékleten marad csak a komposzt, soha nem fejeződik be.
Érdemes tiszta alapanyagokból dolgozni.
Most zajlik egy kísérlet, hogy miként lehet egy nagyüzemi tehenészet trágyájából komposztot készíteni, de nem lesz könnyű feladat.
Eddig úgy tűnik, egyszerűbb elszenesíteni...
Válasz #92. hozzászólásra A komposzt elkészítése optimális körülmények között 2-3 hónap, de ennél hosszabb lesz hidegben, s a tanulási folyamat során lesznek még meglepetések, amelyek lassíthatják a folyamatot. Most indítva, védett helyen tárolva talán lesz oltóanyag tavaszra.
Az érett komposzt pedig még 3-6 hónapig alkalmas hatékony oldakészítésre.
Válasz #87. hozzászólásra A talajban természetes körülmények között ott vannak mindenhol a baktériumok, de nem mindegy, milyen arányban és változatosságban.
Az intenzív mezőgazdaság olyannyira elpusztította a mikroorganizmusokat, hogy vannak már területek Nyugat Európában, ahol nem lehet kovászt készíteni, mert már nincsenek spórák megfelelő koncentrációban a levegőben.
Vissza tudnak települni a mikroorganizmusok, ha lehetőséget kapnak és odaszállítja őket valaki.
Azonban természetes körülmények között évszázadokig tart az előrehaladó folyamat, míg eljut a biológiai érettség az erdőig, s a visszatelepülés is évtizedekig tart, különösen a jelenlegi helyzetben, amikor már nincsenek értintetlen területek, ahonnan visszakerülhetnének.
Ezt a változást lehet felgyorsítani emberi segítséggel, töredékére csökkentett időbe telik a táplálékháló újboli beindítása.
Az ALKO-ról írok egy "rövidet", mert ez egy rendkívül hatékony eljárás. Az összetételét a kiinduló komposzt összetételével és a tápanyagok válogatásával módosítjuk a megfelelő irányba, attól függően, hogy erősen bakteriális (preventív kezelés gyümölcsösbe, szántóra, legelőre) vagy gombásabb (megfelelő mikrobaarányok megteremtése)
oldatra van szükségünk.
Ha szerves anyaggal és baktériumokkal jól ellátott földünk van kiindulóállapotnak, akkor az egysejtű infúzióval lehet beindítani a táplálékkörforgást.
Mindehhez pedig "csak" kiváló minőségű komposzt kell, s egyszerű levegőztető tartály.
Be lehet dolgozni a talajba is, de megfelelő időjárásban kijuttatva nincs szükség a talajmunkára. Beteg fáknál lehet még elárasztani a gyökérzónát extrém gombás oldattal, a felhasználási lehetőségek határtalanok.
Az ALKO kijuttatásához először jó minűségű komposzttal kell rendelkezni, anélkül nincs hatékony oldat.
A komposztálást pedig bármikor el lehet kezdeni a megfelelő elvek betartásával.
A tapasztalatod azt mutatja, hogy lazul a talajod, jó úton jársz.
Ha már egyszer kezd beindulni a táplálékkörforgás, attól fogva már csak táplálni kell a talajban mikrobákat gyökértömeggel és némi mulccsal.
No tillben is képesek fellazítani a mikrobák a talajt egész mélyen, Gabe Brownnál a méteres szondát erőfeszítés nélkül lehet tövig tolni a talajba.
Válasz #83 hozzászólásrA
Ennél azért komolyabb technologiai megoldás is van ma már(nem a méretre gondolok) amit már majdnem behoztam pár éve,csak ugye jött a 2010 és az özönvíz...
A videón nagyon szép és élvezetes ez a zöld rengetegben történő munkavégzés...
Gratula fórumhoz és a bloghoz, sok hasznos olvasnivaló van, érthetően leírva.
Lenne kérdésem is : ha nagyüzemi termelésből vesz komposzt alapanyot az egyszerű halandó, akkor a szermaradványok és kemikáliák milyen hatással lesznek a komposztra, talajlakókra, stb, van erre valami információ?
Köszönettel Audista80.
" a leghatékonyabb talajt megőrző és gyarapító legeltetési megoldás a váltólegeltetés, rövid időtartamig, kis helyre összezárva az állatokat, majd naponta arréb tenni a villanypásztort."
Ezt megvalósítani nemkevés munka, vagy a villanypásztort kell úgy kialakítani, hogy ne kelljen naponta telepíteni.
Egy állattartó hogy látja, ennek a megvalósítását?
Valahol azt olvastam, hogy a hasznos talajlakók ott vannak a "hagyományosan művelt" földben, csak a megfelelő életkörülményeket kell visszaállítani. Ekkor robbanásszerűen felszaporodnak maguktól is. Vagy ez téves állítás?
Válasz #82. hozzászólásra A trágyát komposztálni érdemes csökkentett művelésnél, a komposzt térfogata pedig jóval alacsonyabb a kiinduló anyagoknál.
Szerintem még ráér a probléma kezelése, mert érdemes óvatosan elindulni az áttéréssel, először szántást elhagyva, helyette a talajt kevéssé megzavaró eszközökkel dolgozni és fokozatosan visszaadni az életet a földnek.
Válasz #76. hozzászólásra
Úgy tűnik, hogy a leghatékonyabb talajt megőrző és gyarapító legeltetési megoldás a váltólegeltetés, rövid időtartamig, kis helyre összezárva az állatokat, majd naponta arréb tenni a villanypásztort.
A szántón is fontos a változatosság, s ez a fajta legeltetés akkor működik a legjobban, ha mellette valamennyire már élő a talaj, mert az gumiként viselkedve az állatok súlya alatt regenerálódik, nem tömörödik le.
A trágyában milyen káros bogarak szaporodtak fel?
A trágyát általában folyékony trágyaként injektálják, a szilárd, nyers trágya kijuttatása nem működik.
Ehelyett viszont lehet szórni komposztált trágyát, ami még értékesebb tápanyag is a talajnak.
Ehhez a gazdálkodáshoz kis farmon nem kellenek milliós gépek. Az előző cikkben szereplő Gabe Brown például egy 5 méteres JD 750-es direktvetőgépet vett, ez 12-18 ezer dollár körül kapható. Ez soknak tűnik, de volt ez az összes gépe 2000 hektár vetésére.
Egy magyar kétezer hektáros farmon mennyi gép áll, ami a talajtmunkákat végzi és vet? Sok tízmillióért állnak az ekék, boronák, tárcsák, ásóboronák, kultivátorok, kombinátorok, mélylazítók és a vetőgép - miközben direktvetésnél elég egy direktvetőgép.
A harmadik világban a kis parasztok egyrészt maguk készítik a direktvetőket, másrészt kaphatóak kis direktvetőgépek jó áron is.
Nos normális esetben, ha nagyon elázott a gyep nem engedjük rá a marhát,birkát. Legalábbis nálunk így volt,van.
A trágya kérdés: Ősszel jól érett, nem szálas trágyával szórtuk meg a gyepet amit nehéz fogassal belefogasoltunk,plusz amit a marhák elhullajtottak azt is szét húztuk, belefogasoltuk.
A tavaszi erős fogasolás csak ezután jött, az egy másik téma.
15476 hozzászólás
Megtenné valaki, hogy csoportosítva leírná, milyen zöldtrágya növény, mikor vetve, minek a jó előveteménye?
Ugyanezt a növénytársítással kapcsolatban, mit mivel, mikor, hogyan?
Válasz #130. hozzászólásra
Ha megtennéd, hogy ajánlsz még szakirodalmat a témában (ami beszerezhető itthon/neten) azt megköszönném.
Egyébként nagyon jó téma!
Válasz #126. hozzászólásra
nem tudom, miként lett a talajmegújító mezőgazdaságból talajmegőrző, de már kértem az adminokat, hogy javítsák. A megőrzésen már túl vagyunk, morognak is az osztrákok 
Válasz #128. hozzászólásra A konkrét példában Gabe Brown legalább 9 hónapig legeltet, januárban még mindig kint vannak a marhák, s legelik a szöszös bükköny-tarlórépa, stb keveréket, hetente engedve őket újabb területre. Utána jön a bálás széna, de kora tavasszal már ráengedi újra a szöszös bükköny-tritikálé, stb keverékre.
Kifejezetten olyan fajtákat tart, amelyek ki tudják kaparni a hó alól a táplálékot, ha nem képes rá az állat, akkor selejtezi.
A takarónövényes kérdésre, egyrészt lelegeltei a takarónövényeket, amiket közben a paták be is taposnak a talajba, ebből sok nem hajt vissza. Másrészt ha megfigyeled, a virágzás csúcsán lévő egynyári növényeket lezúzva szintén rendkívül kevés nő vissza, mert akkorra a növény leépíti a táplálékláncot a gyökérzetben, nincs több energiája újra virágot hozni. Pl a téli fedőnövénynek vetett rozs kalászoláskor letörve a késes hengerrel nem nő vissza, ellenben gyomirtóhoz hasonló bomlástermékeket bocsát ki és a talajt szőnyegként fedve elnyomja a gyomokat. A fektetéskor direktvetett kukorica így akadálytalanul tud hajtani. Számos ilyen videó van fenn a youtube-on is a fedőnövények kezeléséről.
Ez az alapkönyve egyébként a társ és fedőnövények kezelésének:
Managing Cover Crops Profitably
Válasz #128. hozzászólásra Nyugodtan írd a sok kérdést, öszzeállítok belőlük újabb és bőséges tájékoztató anyagokat.
Válasz #108. hozzászólásra
másik dolog 500 husmarha vagy mennyi van neki .... hol telelnek ? legelön? ha learatja a borsot bebálázza vagy le eteti vagy mit csinál? vagy le se aratja csak feleteti ugy zölden ? kölest is ? télen ha van valami hodály trágyát hogy kezeli? mert ne mhiszem el hogy egész télen a pusztában 2000hektáron kint legelésznek amikor ugye nincs zöld takarmány vagyis nem sok ..... szóval sok részlet nincs még leirva midn szép és jo én is gondolkodok hogy tudnám hasonloan csinálni de annyi kérdés van hogy mit hol hogyan hogy le se tudom irni .....
Válasz #126. hozzászólásra
Ott a pont!
A talajokat úgy is meglehet őrizni ha nem adjátok el a fődeket - waze.
https://www.youtube.com/watch?v=l8UNjeZJRU8
Válasz #122. hozzászólásra
Én úgy nézem nem is zúzza,hanem valami sűrű pálcás hengerrel elfekteti.
Mindenesetre jól néz ki a vetés.
Válasz #120. hozzászólásra
az a növény mitöl ne mhajtott ki ujra amit csak lezuztak ? biztos hogy maradt sok gyökér és arrol hamrabb kihajt mint a frissen belevetett mag vagy csak én nem értem .....
Kérdés: kultur növényt pl buzát a talajtakaro növányekre hogyan vetik simán direkt vetögép? és hogyan fog a kultur növény kiemelkedni a takarónövény közül ? mert lezuzott növényre rávet az kihajt hamarabb mint mondjuk a bele vetett buza mert annak már van gyökere
hogy alakulnak ezek a folyamtok mert arrol van szo hogy hogyan tartsuk életben de hogyan termelünk ebben a földben ?
Részt vettem az ÖMKi által szervezett előadásokon.
Többször elhangzott, hogy jó megoldás, az, ha zölden (nem műveljük feketére) hagyjuk a talajfelszínt.
Egyedül a méhész kifogásolta, azt, hogy ha virágzásig marad a talajtakaró növényzet. és ilyenkor történik vagyszer kijuttatás, azt a méhek nem jutalmazzák piros ponttal.
Tokajban meg az hanzott, el, hogy kisebb a széndioxid kimutatás.
Ha valakit érdekel a BIO termelés, itt az elérhetőségük:
http://biokutatas.hu/
íme
Válasz #117. hozzászólásra Köszönöm. Mi volt a tapasztalatof vele? Volt kontrollterület? Minden évben újra használod?
Válasz #113. hozzászólásra Privátban is jó..
Válasz #114. hozzászólásra Jó biológiai minőségi komposztot még nem lehet kapni, csak komposztnak hívott dolgot.
Az IBC-re épülő levegőztető szettet 3000 USD felett lehet beszerezni kint.
Szerintem nem éri meg behozatni, mert kis lyuk, cső, levegőpumpa mindenkinek elérhető itthon is. Remélem hamarosan megkapom a pontos specifikációkat és le lehet gyártani házilag a GeoTea-t.
Válasz #111. hozzászólásra
ALKO-hoz nem lehet vásárolni,megfelelő komposztot?Hektáronként mennyit kellene kijuttatni belőle?Esetleg külfökdi honlapon lévő levegőztető tartályt venni?
Válasz #69. hozzászólásra
Kereskedelmi forgalomba lévő baktériumokat szaporítottam.
Válasz #111. hozzászólásra
"A talaj táplálékhálója egy csodálatos rendszer, ha felépül, képes bármelyik kultúrnövény tápanyagigényét kielégíteni."
Akkor sok sikert, a "bátraknak"!
Válasz #110. hozzászólásra
Amenyiben nem extrémek a kijuttatási körülmények, a mikroorganizmusok életben maradnak a talajban és a növények felszínén is, mert ez a természetes életterük.
Az ideálishoz közelítő körülmények azonban fontosak a program kezdetén, amikor a talaj még nem rendelkezik tartalékokkal.
Biztos vagyok benne, hogy feléd is esik az eső március ós október között, amihez lehet igazítani a kijuttatásokat.
A talajműveléseknél pedig injektálni vagy permetezni lehet bedolgozás közben az oldatot.
A másik fontos különbség a komposztból készülő ALKO és az egyedi baktériumkészítmények között, hogy az ALKOval rendkívül sokszínű, funkciókban gazdag (jótékony baktériumban, gombában, egysejtűekben és fonálféregben gazdag) életközösség kerül kijuttatásra, nem 1-3 baktériumtörzs, akik életbemaradási esélyei alacsonyabbak, mert csak bizonyos funkciókra lettek kitenyésztve.
Akik baktériumtrágyákkal kísérleteznek általában nem talajmegújító rendszerben teszik azt, ezért bizonyos vagyok benne, hogy alacsony a sikerességük.
Minden összefügg mindennel, minden elem pozitívan vagy negatívan érint számos egyéb elemet, nem lehet elszigetelt elemekben gondolkozni - ez a holisztikus szemlélet alapja. Amikor szántasz, a felforgatott talaj minden köbcentiméterében milliárdszám pusztulnak el a jótékony baktériumok, szakadnak szét a mikorriza gombaszálak száz méterei, akik a tápanyagfeltárásért és továbbításért felelősek, s tűnnek el az egysejtűek, fonálférgek, mikroartopodok, giliszták tömegei, akik a tápanyagokat növények számára elérhetővé mobilizálják a gombás-bakteriális biomasszából. A talaj táplálékhálója egy csodálatos rendszer, ha felépül, képes bármelyik kultúrnövény tápanyagigényét kielégíteni.
Válasz #109. hozzászólásra
Próbálkoznak egyes gazdálkodók itt felénk baktérium kijuttatással, de ha jol tudom azt nedves közegbe kellene kijuttatni. Az meg sajnos nagyon ritkán áll rendelkezésre, vagy ha éppen nedves is a talaj, hetekig ha nincs csapadék akkor nem pusztulnak el?
Van hogy akár 5-6 hétig sincs számottevő eső.
Kiemelten foglalkoztat ez a téma engem, mert a családi gazdaságunkban sajnos ezen adottságú területek vannak túlsúlyban.
Válasz #107. hozzászólásra
A vízmegőrzési és kimerültségi problémád még sok millió parasztnak a gondja, de szerencsére ismertek a megoldások, felvázolom a rendszer alapjait.
A talajban a növények számára elérhető vizet a talaj felső rétegeiben koncentrálódó humusz gyűjti szivacsként, minden egyes százalék humusz 180.000 liter vizet képes eltárolni hektáronként. Minél magasabb a humusztartalmad, annál több víz marad lekötve a talajodban, 5-6% humusztartalom esetén már nem kell aggódni az aszály miatt. Természetesen van az a hőmérséklet, ami felett a növény kiég, mindegy mennyi víz van alatta, de ez már egy másik probléma.
Tehát a víz tárolásához a humusztartalmat kell növelni, amit a talaj táplálékháló felélesztésével és a talajban megtalálható, változatos növényektől származó gyökértömeg növelésével tudod elérni. Tudom ez vadul hangzik, de nem olyan bonyolult, mint elsőre tűnik.
Az első feladat a talajélet felélesztése, ezt a komposzt és ALKO használatával tudod elindítani.
Termokomposztálás leírása
Utána, talajtól és csapadékviszonyoktól függően elválnak a feladatok sorrendjei, mert nem mindegy, hogy Zalában vagy a Kiskunságban, a kötött agyagon vagy homokban kell , 800 vagy 300 mm csapadékkal elérni ugyanazt a célt, de a keretrendszer ugyanaz marad. Ezért minden terület egyedi megoldást igényel, a talajhoz, klímához, termelt növényekhez és erőforrásokhoz igazítva a rendszert.
Esetetben látatlanul távgyógyítva homokos talaj kevés csapadékkal lehet kombinálva.
Ennél először a lassan lebomló szerves anyagokat kell a talajnak biztosítani, amit a talajélet humusszá alakít át. Van már kísérletező kolléga a fórumról, akinek a púderhomok földjén már most kiugró a vetett növény megjelenése ott, ahol leborította korábban az összekotort faleveleket, pedig abban elméletileg nincs is nitrogén. A lassú lebomlású anyagok, mint a szármaradványok, falevelek, gallyapríték létfontosságúak a talaj számára, ezért ezek elégetése, lehordása nagyon nehezen helyrehozható károkozás. Egyébként a természetben 1 centiméter humuszos talaj keletkezése száz évekre is tehető, ezt a folyamatot gyorsítjuk fel néhány évre.
A lassan lebomló anyagokat mindig a talaj felszínén hagyjuk, esetleg nagyon sekélyen keverjük csak be a felső 5-10 cm-be, mert a talaj egyrészt felülről lefelé építkezik egyre mélyebbre (láttál már leszántott trágyát a természetben?), másrészt a talajtakarás segíti kiegyenlíteni a talajklímát és jelentősen csökkenti a vízveszteséget.
Ezért is fontos a forgatás nélküli művelés, a szántás elhagyása, törekedve arra, hogy minél kevesebbet legyen zavarva a talaj rétegrendje.
A komposzt, ALKO és a lassan lebomló anyagok már elkezdik a humuszképzést, de az igazi nagy hatást a változatos élő növények gyökerei fogják adni.
A gyökerek mentén sokszorosa a biológiai aktivitás a talajban, ott a legerősebb a humuszosodás, ha nincs ami kiöli a mikrobákat, mint a magas dózisú műtrágya és növényvédőszerek. A rendsze fontos része a csökkentett nitrogén és foszforbevitel is, mert 30 kg/Ha nitrogén felett már károsodnak a biológiai folyamatok.
Erről bővebben itt is olvashatsz:
Nitrogén - a kétélű fegyver
Fontos az egész éves, minél változatosabb növényi fedettség is a felszínen hagyott szármaradványok mellett, nálad először alacsony vízfelhasználású, talajt jól takaró növényekkel, mint fehérhere, porcsin, de akár a gyomnövények is lehetnek ilyenek, mint az árvacsalán, tyúkhúr, bármi felhasználható, ami nálad természetes körülmények között megmarad.
A lényeg, hogy mindig legyen élő gyökér a talajban és minél kevesebbet bolygasd a földed, hogy a szerkezete felépülhessen a humuszosodás mellett.
Ha ezeket az alapelveket követed, minden évben több vizet fog tárolni a talajod és egyre termékenyebb lesz.
Válasz #106. hozzászólásra
A talaj azért szárad ki a nyári gyomoktól jelenleg, mert nem képes nedvességet tárolni és megőrizni szerves anyag tartalom, talajélet és takarás hiányában.
A talajmegújító mezőgazdaság pontosan ezekre a problémákra kínál megoldást egy olyan keretrendszerrel, amiben az egyes eljárások pozitív hatásai felerősítik egymást. Ebben az 1+1 inkább négy, mint kettő.
Kérlek olvasd el ennek a parasztnak a történetét, akinél mindig zöld a határ, miközben éves csapadékmennyisége 380 milliméter, amiből csak 230 mmiliméter az eső, a többi hó. Úgy érzem ez elég jól megközelíti a Duna-Tisza köze klímáját, ezért kedvelem az ő példáját:
Gabe Brown - a változatosság a király
A másik kérdésem, meg az lenne, hogy vékony humuszréteggel ellátott talajokon is működnek ezek a dolgok?
Sajnos több olyan területünk is van, ahol nincs kellő vastagságú termőréteg (meriorált területek) és nagyon hamar észreveszi a szárazságot, egyszerüen kiég benne mindenféle növény.
Több ilyen adottságú táblánk is, több közöttük saját tulajdon. Ha mondjuk szeretnénk termőképesebbé tenni, hogy lenne célszerű hozzáfogni?
Többen próbálkoznak felénk a szervestrágyázással, de az a tapasztalat, hogy ha szárazabb a nyár, a trágyázott föld még fokozottabban észreveszi az aszályt, abban méghamarabb felsül a vetés.
Válasz #49. hozzászólásra
Ezzel a dologgal kapcsolatban az lenne a kérdésem, hogy nem éli ki nagyon a nedvességet a talajból ez a sok zöldgyom?
Gondolok itt pláne olyan területre, ahol amúgy is kevés csapadék hullik a Június- Szeptember közötti időszakban mint mundjuk Duna-Tisza köze?
Válasz #88. hozzászólásra Ha van piac a biohúsra, márpedig az sokat felvesz, ha jó az ára, akkor meg kell nézni az adottságokat.
A nagy intenzitású váltólegeltetést alkalmazók naponta kétszer-négyszer terelik új területre az állatokat, majd hosszú pihenési időszakot adnak a területnek.
Egy hektáron 40-120 tonna közötti állatterheléssel számolnak, nyilván produktivitástól függően (Brown már teljesen irreális tömeggel is dolgozik, 800 tonna/Ha terhelést is alkalmaz, de neki már kivételesen jó a területe)
Ez nem egy egész éves program, hanem időszakonként alkalmazott tevékenység, ami javítja a talaj termékenységét és csökkenti a gyomnyomást. Általában akkor engedik a területre az állatokat, amikor az virágban áll, de még nem hozott magot az állomány java része.
A nagy sűrűségű legeltetés egyik nagy előnye, hogy minden zöldet lelegelnek az állatok, nem tudnak válogatni, ezért a gyomosodás is lecsökken, átalakul a legelő összetétele értékesebb növényekkel túlsúlyban. A gyorsan lezajló taposást pedig jobban túlélik a növények, mint a napokig tartó terhelést.
Ezek az általános tapasztalatok ezzel a technológiával.
Válasz #100. hozzászólásra Ez másfajta szenesítés, bioszenet készítenek belőle. Ez a centrifugázott trágya szöszös, kórokozókkal teli, kezelhetetlen anyag, gazdag lesz, aki kidolgoz valami technológiát rá. Még a földre sem lehet kiszórni, mert elfújja az első szél.
Válasz #102. hozzászólásra A megfelelő időjárás eső utáni borongós, nedves körülmények között (érdemes egy könnyű kijuttató egységet használni, a Bactofil Jet is köthető olyan szórófejjel, ami majd 20 métert terít keret nélkül, a legkönnyebb kisgéppel is megfújható nagy terület vele).
Ez a legjobb helyzet. Ha ez nincs, akkor napnyugta körül, után, páralecsapódás előtt érdemes kijuttatni.
Ha egyik sem áll rendelkezésre, akkor talajmunka előtt az orrsúly helyett odafér a tartály, s permetezni vagy injektálni az oldatot.
Azért fontosak ezek a körülmények, mert minden mikroorganizmus, amit kipermetez nedvességkedvelő. Tudnak alkalmazkodni a száraz körülményekhez is, de ahhoz átmeneti időr van szükségük, hogy alvó állapotba kerüljenek. Ha ez az idő nem áll rendelkezésükre, jelentősen lecsökken az állományuk és a mi célunk a változatosság növelése, nem csak az ellenállók felszaporítása.
Válasz #92. hozzászólásra
"a komposzt elkészítési ideje 2-3 hónap,"
Mint "tanárunk" ísmételte", hogy ez lehet hosszab idő is, és az is lehet, hogy másodikra sem lesz tökéletes.
A másik, hogy a kész komposzt hosszabb ideig életképes.
rlszket a talaj minta eredményéből:
"A talaj egyébként szép állapotú, humuszban gazdag, jó
szemcseeloszlású, magas koncentrációban tartalmaz baktériumokat,
azonban nagyon kevés az egysejtű és jótékony gombafonál. .
Helyette viszont Alternaria gombakórokozó spórái vannak, Az egysejtűek
hiánya és az alacsony gombakoncentráció problémás, még csak jótékony
jellegű spórák sincsenek a talajban.
Egyszerűen lefordítva a képet,"
Végül is Nagyhegyes és Balamazőjváros közt a 33 kövesút mellett, csak ilyen jó földek vannak.
Ha jár valaki arrafele, egy kis gomba spórát borítson a fold végére és parancsoljon rájuk:
OSZOLJ!
Válasz #99. hozzászólásra
" tűnik, egyszerűbb elszenesíteni."
10 éve láttam a határban elégett trágya kazlat.
Ez bizonyára mást jelent.
Annak hamiját tavasszal, nyáron rászórték árpa vagy búza területre.
na ott nem lett termés, mertnagy dózist kaphatott.
Válasz #93. hozzászólásra Szermaradványos alapanyagból dolgozva vag a gombák, vagy a baktériumok vagy mindkettő állománya sérül.
Ennek eredménye az elmaradó hőtermelés, lelassult lebontó folyamatok, van, hogy hónapokig alacsony hőmérsékleten marad csak a komposzt, soha nem fejeződik be.
Érdemes tiszta alapanyagokból dolgozni.
Most zajlik egy kísérlet, hogy miként lehet egy nagyüzemi tehenészet trágyájából komposztot készíteni, de nem lesz könnyű feladat.
Eddig úgy tűnik, egyszerűbb elszenesíteni...
Válasz #92. hozzászólásra A komposzt elkészítése optimális körülmények között 2-3 hónap, de ennél hosszabb lesz hidegben, s a tanulási folyamat során lesznek még meglepetések, amelyek lassíthatják a folyamatot. Most indítva, védett helyen tárolva talán lesz oltóanyag tavaszra.
Az érett komposzt pedig még 3-6 hónapig alkalmas hatékony oldakészítésre.
Válasz #87. hozzászólásra A talajban természetes körülmények között ott vannak mindenhol a baktériumok, de nem mindegy, milyen arányban és változatosságban.
Az intenzív mezőgazdaság olyannyira elpusztította a mikroorganizmusokat, hogy vannak már területek Nyugat Európában, ahol nem lehet kovászt készíteni, mert már nincsenek spórák megfelelő koncentrációban a levegőben.
Vissza tudnak települni a mikroorganizmusok, ha lehetőséget kapnak és odaszállítja őket valaki.
Azonban természetes körülmények között évszázadokig tart az előrehaladó folyamat, míg eljut a biológiai érettség az erdőig, s a visszatelepülés is évtizedekig tart, különösen a jelenlegi helyzetben, amikor már nincsenek értintetlen területek, ahonnan visszakerülhetnének.
Ezt a változást lehet felgyorsítani emberi segítséggel, töredékére csökkentett időbe telik a táplálékháló újboli beindítása.
Válasz #85. hozzászólásra
Az ALKO-ról írok egy "rövidet", mert ez egy rendkívül hatékony eljárás. Az összetételét a kiinduló komposzt összetételével és a tápanyagok válogatásával módosítjuk a megfelelő irányba, attól függően, hogy erősen bakteriális (preventív kezelés gyümölcsösbe, szántóra, legelőre) vagy gombásabb (megfelelő mikrobaarányok megteremtése)
oldatra van szükségünk.
Ha szerves anyaggal és baktériumokkal jól ellátott földünk van kiindulóállapotnak, akkor az egysejtű infúzióval lehet beindítani a táplálékkörforgást.
Mindehhez pedig "csak" kiváló minőségű komposzt kell, s egyszerű levegőztető tartály.
Be lehet dolgozni a talajba is, de megfelelő időjárásban kijuttatva nincs szükség a talajmunkára. Beteg fáknál lehet még elárasztani a gyökérzónát extrém gombás oldattal, a felhasználási lehetőségek határtalanok.
Az ALKO kijuttatásához először jó minűségű komposzttal kell rendelkezni, anélkül nincs hatékony oldat.
A komposztálást pedig bármikor el lehet kezdeni a megfelelő elvek betartásával.
A tapasztalatod azt mutatja, hogy lazul a talajod, jó úton jársz.
Ha már egyszer kezd beindulni a táplálékkörforgás, attól fogva már csak táplálni kell a talajban mikrobákat gyökértömeggel és némi mulccsal.
No tillben is képesek fellazítani a mikrobák a talajt egész mélyen, Gabe Brownnál a méteres szondát erőfeszítés nélkül lehet tövig tolni a talajba.
Válasz #94. hozzászólásra
Érdekelne. Linket, videót tudsz adni?
Válasz #83 hozzászólásrA
Ennél azért komolyabb technologiai megoldás is van ma már(nem a méretre gondolok) amit már majdnem behoztam pár éve,csak ugye jött a 2010 és az özönvíz...
A videón nagyon szép és élvezetes ez a zöld rengetegben történő munkavégzés...
Gratula fórumhoz és a bloghoz, sok hasznos olvasnivaló van, érthetően leírva.
Lenne kérdésem is : ha nagyüzemi termelésből vesz komposzt alapanyot az egyszerű halandó, akkor a szermaradványok és kemikáliák milyen hatással lesznek a komposztra, talajlakókra, stb, van erre valami információ?
Köszönettel Audista80.
Moderálási elveink miatt törölve.
.Man (739)
2014-11-06 13:24:24
Moderálási elveink miatt törölve.
.Man (739)
2014-11-06 13:24:31
Válasz #87. hozzászólásra
Ha van horgász ismerős, kérdezzétek meg, hogy hol szokott gilisztát szedni.
Nekem a kertben szokott lenni.
A szántóföldön még nem figyeltem.
Válasz #81. hozzászólásra
" a leghatékonyabb talajt megőrző és gyarapító legeltetési megoldás a váltólegeltetés, rövid időtartamig, kis helyre összezárva az állatokat, majd naponta arréb tenni a villanypásztort."
Ezt megvalósítani nemkevés munka, vagy a villanypásztort kell úgy kialakítani, hogy ne kelljen naponta telepíteni.
Egy állattartó hogy látja, ennek a megvalósítását?
Megéri, nem éri?
Rövid távon, hosszú távon?
Valahol azt olvastam, hogy a hasznos talajlakók ott vannak a "hagyományosan művelt" földben, csak a megfelelő életkörülményeket kell visszaállítani. Ekkor robbanásszerűen felszaporodnak maguktól is. Vagy ez téves állítás?
"csak még kevés hozzá a tudás, és már idén idő sem lesz rá, ezért csak jövőre marad"
Ezzel nem vagy egyedül.
A komposztálással kell kezdened.
http://talajdoktor.blogspot.hu/2014/10/termokomposztalasrol-roviden_22.html
íme
Ezt ha most nem kezded el, akkor sokat késel.
Legalábbis az Én értelmezésem szerint.
Holnap kiviszem az utánfutóm, és gyűjtenek rá friss BIO marhatrágyát.
Már csak erő és idő hiányzik az összeállításhoz. (meg az erdő talaj).
Válasz #82. hozzászólásra A trágyát komposztálni érdemes csökkentett művelésnél, a komposzt térfogata pedig jóval alacsonyabb a kiinduló anyagoknál.
Szerintem még ráér a probléma kezelése, mert érdemes óvatosan elindulni az áttéréssel, először szántást elhagyva, helyette a talajt kevéssé megzavaró eszközökkel dolgozni és fokozatosan visszaadni az életet a földnek.
Király a topic!
Ez meg jól néz ki:
Válasz #81. hozzászólásra
nekem évente rengeteg szerves trágyám van amit ki kell juttatnom ......
Válasz #76. hozzászólásra
Úgy tűnik, hogy a leghatékonyabb talajt megőrző és gyarapító legeltetési megoldás a váltólegeltetés, rövid időtartamig, kis helyre összezárva az állatokat, majd naponta arréb tenni a villanypásztort.
A szántón is fontos a változatosság, s ez a fajta legeltetés akkor működik a legjobban, ha mellette valamennyire már élő a talaj, mert az gumiként viselkedve az állatok súlya alatt regenerálódik, nem tömörödik le.
A trágyában milyen káros bogarak szaporodtak fel?
A trágyát általában folyékony trágyaként injektálják, a szilárd, nyers trágya kijuttatása nem működik.
Ehelyett viszont lehet szórni komposztált trágyát, ami még értékesebb tápanyag is a talajnak.
Ehhez a gazdálkodáshoz kis farmon nem kellenek milliós gépek. Az előző cikkben szereplő Gabe Brown például egy 5 méteres JD 750-es direktvetőgépet vett, ez 12-18 ezer dollár körül kapható. Ez soknak tűnik, de volt ez az összes gépe 2000 hektár vetésére.
Egy magyar kétezer hektáros farmon mennyi gép áll, ami a talajtmunkákat végzi és vet? Sok tízmillióért állnak az ekék, boronák, tárcsák, ásóboronák, kultivátorok, kombinátorok, mélylazítók és a vetőgép - miközben direktvetésnél elég egy direktvetőgép.
A harmadik világban a kis parasztok egyrészt maguk készítik a direktvetőket, másrészt kaphatóak kis direktvetőgépek jó áron is.
Válasz #78. hozzászólásra
a szikes legelökön meg vizesebb részeken akkor sosem lenne legeltetve de ha nem áll viz meg ne mis saras akkor is nagy a taposás ....
Válasz #78. hozzászólásra
a trágya bedolgozást a szántóföldre értettem ami ugye forgatásnálküli hogy fogom bedolgozni hogy tudjak bele vetni tavasszal de kiméljem a földet ?
Válasz #76. hozzászólásra
Szia Pici
Nos normális esetben, ha nagyon elázott a gyep nem engedjük rá a marhát,birkát. Legalábbis nálunk így volt,van.
A trágya kérdés: Ősszel jól érett, nem szálas trágyával szórtuk meg a gyepet amit nehéz fogassal belefogasoltunk,plusz amit a marhák elhullajtottak azt is szét húztuk, belefogasoltuk.
A tavaszi erős fogasolás csak ezután jött, az egy másik téma.