Az, hogy mikor érdemes vetni a növény fajtájától függ elsősorban. mustár, retek augusztus, mert ellenkező esetben nem nő meg, hanem magot hoz, és nem hogy tápanyagot kötne meg, még a meglévőt is kiszedi! (mondjuk ellenben a vizet is, ami nem hátrány mostanság. Olyan lesz utána a talaj, mint az augusztusban feltört lucerna! fincsi) másokat lehet már most is, mi borsót akarunk nem soká a majdani búzaföldekbe.
A sekély szántást nagyon nem javaslom, baromi nehéz lesz belőle kikeltened. A kulti csodákra képes, de ha nem szimpatikus szántsd meg 25 cm-re, és majd a kalászos elé nem szántol még egyszer... szerintem.
Mi nyári aratású növény után részben direktbe, részben egy sor carrier után vetjük, a pucér földekben pedig topdown után megy majd, úgy ahogy fent is leírtam: az utóvetemény már nem kap talajmunkát. (esetleg szükség esetén egy keveset)
Csak a tavasziaknak szánt területekbe érdemes vagy akár mondjuk őszi vetésű búza elé is jó ?????
Gondolok én arra, hogy akár már most is vethetném !!?????
Úgy nézz ki, hogy mustár lesz..........
Mondjuk amilyen nyomokat baxtunk a talajokba nem tudom elképzelni sem carrier, sem ih tárcsa, sem kultival azok elmunkálását vetésre, így a legnagyobb esélye egy gyors sekély szántásnak látom.
de amúgy az olcsóbb piretroidok néhányszáz forintból kijönnek, nem nagy was ist das... Az én nagy kedvencem a mustár, de változó, hogy mennyire lehet hozzá vetőmagot szerezni...
Zöldtrágyák közt van olyan amit nem zabálnak meg a bogarak vagy védekezni kell ????????
Itt, mikor próbálkoztak vagy 5 éve, olcsón saját repcéből azt megzabálták fiatal zsenge korukban az összes bogár amit a határban találni lehetett, mert addigra a gazda növényeik kiöregedtek a foguk alól.......
én már régóta kerülöm a szántást. Nem egy haladós dolog, a fogyasztás viszont nagy. A lazítás kedvezőbb talajállapotot és kedvezőbb eredményez, kedvezőbb fogyasztással. Ha olyan lazítót szerzel be, ami 45 cm-es késosztású(pl Gaspardo), akkor az sekélyebben is jól dolgozik. Így, ha nehézkultid nincs, ezzel a lazítóval meg tudod oldani a talajmunkát.
ez elég egyszerű, szerintem megvan a számom, vagy az e-mail címem, és ha elolvadt a hó, megbeszélünk egy időpontot, eljössz, és mutatok mindenféle talajtípuson kukoricatarlót...
Különben ezért kezdem megutálni a szántást és kezdem kapizsgálni amit Feco hirdet...
Ugyanakkor a kukorica tarlót fingom nincs hogy dolgoznánk le nálunk ezeken az olyankor szarrá taposott kemény gancás földeken szántás nélkül... Kétlem hogy egy nehézkulti eltüntetné...
OK . Ezért nem kell elkapkodni , dec közepe is jó lenne... Mi szeretünk éjszakás műszakba dolgozni , akkor általában hidegebb is van , olvasztó napfény nélkül ugye...
Érdekes téma ez a korai művelés,szerintem tavasszal csak 1 szer lehet elbaxni a földet javítási lehetőseg utána már csak jövőre lesz.Erre oda kell figyelni főleg tömörödésre érzékeny talajokon.Ugyanakkor pl tumés v.rapidos vetésnél ha van elég sebesség akkor a talajtömörítés sokkal kisebb mint amire a gép tömege miatt az ember számítana.
nekem legalábbis ez a tapasztalatom
Válasz #161. hozzászólásra
Nem olvastam elég figyelmesen,kora tavaszi fagyokra gondoltam.A tél eleji művelésnél tényleg nem gond a nedvességveszteség. Itt a művelés lehetőségével lenne gond. Szerintem nagyon sikamlós dolog ez az első fagyon művelés.legtöbbször csak reggel egy pár óra van arra, hogy ki lehessen ezt használni.
De még mindig kevesebbel , mintha hagynánk simán a tetején elszáradni.... Elsősorban a tápanyag megőrzés volna fontos , nem csak a nedvesség ősz-tél tájékán...
A vetőgép még általában legtöbb helyen probléma , nem minden háznál van még a mulcsra kevésbé érzékeny NO TILL vetőgép.
Válasz #155. hozzászólásra
Lehet, hogy igazad van de nem egészen értem.PL kötött talajon száraz tavaszon, hogy oldódik fel a tavasszal kiszórt P,K tartalmú műtrágya?
Nekem az az elvem, hogy a tápanyagnak minnél mélyebben kell lennie, mert a növény a gyökereivel azt a talajréteget szövi át a legsűrűbben ahol a legtöbb tápanygot találja.
Nyilván ez szántásos alapművelésnél igazán érdekes,de ez egy másik téma.
Válasz #156. hozzászólásra
Lehet, hogy müködne,lehet hogy nem,mert az első fagyokkor még a talaj elég süppedős meg ragadós, lenne mit pucolni a földszélén a gépről. De mindenképp a pudding próbája az evés
Válasz #156. hozzászólásra
Az biztos ,hogy nedvesség veszteséggel járna, illetve a "tiszta terep" probléma vetőgép függő, ha van megfelelő gép nincs gond a szervesanyag tömeggel.
és csak hogy egy kicsit mindenkinek igaza legyen ... Mi volna ha mondjuk úgy a tél elején az első fagyok alkalmával sekélyen , fagyon egy Carrier-el bedolgoznánk a zöldtrágyát ? Nem veszne el semmi , viszonylag tiszta terepet kapnánk , és volna ideje vetésig vissza ülepedni ennek a mulcsos rétegnek is...
Válasz #139. hozzászólásra
Én is gondolkodtam már hasonló technológián,de itt az a bökkenő, hogy ha a zöldtrágyát nem dolgozod be a talajba hogyan fog a főnövény számára kiszórt alapműtrágya a gyökérzónába jutni? Ki lehet szórni,zöldtrágya vetés előtt,ha az alapművelés is akkor történik,de Augusztusban nehezen jön minden össze.
Utána már csak a felszínre mehet aminek semmi értelme mert az ott is marad,vagy vetőgéppel de az sem jó megoldás.
A C szerintem biztosan nem távozik, mert az a növény szerkezeti alkotóeleme. A P és a K szintén legnagyobb részt megmarad. A N viszont kérdéses. ha valaki megnézi, hogy milyen növény egy olajretek, feltételezhető, hogy a répához hasonlóan működik. Akkor pedig a N-t cukor formájában a gyökerében halmozza fel, így nem hiszem, hogy az is elveszne...
de ugyanebben a topicban korábban már volt erről vita....
sztem nem. Van egy tavalyi Agrofórum szám, amiben a szárba szökkent mustár kb 150 cm magasan fagyott el. Nah ott és azt tavasszal sekélyen bekavarják a talajba, és tárcsás vetőgéppel vetnek bele. Azt írja h igazi klímakár-csökkentő technológia. De azt is írja, h nem is muszáj bekavarni. AMúgy van ahol a még zöld és élő növényzettel dúsan borított talajba vetnek. Ha ott nincs gond a vetéssel, ennél az olajreteknél sem lehet.
a nagy kérdés itt az, hogy a megszáradt zöldtrágya növényből "elillan"-é a N, P, K illetve a szén(C). Mert ha nem, akkor nem kell zölden bedolgozni. A zöldtrágya hátránya, hogy vizet párologtat, szárítja a talajt.
Ma gondoltam egyet, és kimentem megnézni az egyik zöldtrágyával vetett földemet:
emlékeztetőnek, ilyen volt kb. 1 hónapja:
Ekkor kb. 30-40 cm magas volt, üde, lédús, sűrű. Még gyalogolni is nehéz volt benne, nem hogy abba vessen az ember.
Ezzel szemben, ma még mielőtt elkezdett volna havazni kimentem, és a következő képekkel találtam szembe magamat:
Most már semmi kétségem afelől, hogy ez a helyes irány: simán lehet bele vetni, még szerintem korai növényeket is, de kukoricát, és napraforgót pedig abszolút könnyen...
most elolvastam a 113 as hozzászólást kis területen nyomom kézzel vetek de nincs trágya a közelben azért akarok zöldtrágyázni itt nincsenek gépek csak eke meg elmunkáló meg sorközművelő
1284 hozzászólás
Válasz #182. hozzászólásra
Nem tudom, hogy tudsz normális szántást csinálni, ha nem simítod el a nyomokat.
Válasz #182. hozzászólásra
Az, hogy mikor érdemes vetni a növény fajtájától függ elsősorban. mustár, retek augusztus, mert ellenkező esetben nem nő meg, hanem magot hoz, és nem hogy tápanyagot kötne meg, még a meglévőt is kiszedi! (mondjuk ellenben a vizet is, ami nem hátrány mostanság. Olyan lesz utána a talaj, mint az augusztusban feltört lucerna! fincsi) másokat lehet már most is, mi borsót akarunk nem soká a majdani búzaföldekbe.
A sekély szántást nagyon nem javaslom, baromi nehéz lesz belőle kikeltened. A kulti csodákra képes, de ha nem szimpatikus szántsd meg 25 cm-re, és majd a kalászos elé nem szántol még egyszer... szerintem.
Mi nyári aratású növény után részben direktbe, részben egy sor carrier után vetjük, a pucér földekben pedig topdown után megy majd, úgy ahogy fent is leírtam: az utóvetemény már nem kap talajmunkát. (esetleg szükség esetén egy keveset)
Mikor célszerű vetni a zöldtrágyát ?????????







Csak a tavasziaknak szánt területekbe érdemes vagy akár mondjuk őszi vetésű búza elé is jó ?????
Gondolok én arra, hogy akár már most is vethetném !!?????
Úgy nézz ki, hogy mustár lesz..........
Mondjuk amilyen nyomokat baxtunk a talajokba nem tudom elképzelni sem carrier, sem ih tárcsa, sem kultival azok elmunkálását vetésre, így a legnagyobb esélye egy gyors sekély szántásnak látom.
Tudnátok javasolni tárcsára szerelhető nem horror áron elérhető zöldtrágyavető egységet?
Válasz #177. hozzászólásra
18-20 kg/ha A vetőmagnorma az ára még bizonytalan kb
200/kg!
Válasz #178. hozzászólásra
borsó, facélia...
de amúgy az olcsóbb piretroidok néhányszáz forintból kijönnek, nem nagy was ist das... Az én nagy kedvencem a mustár, de változó, hogy mennyire lehet hozzá vetőmagot szerezni...
Zöldtrágyák közt van olyan amit nem zabálnak meg a bogarak vagy védekezni kell ????????




Itt, mikor próbálkoztak vagy 5 éve, olcsón saját repcéből azt megzabálták fiatal zsenge korukban az összes bogár amit a határban találni lehetett, mert addigra a gazda növényeik kiöregedtek a foguk alól.......
Válasz #176. hozzászólásra
Mennyi kell olajretekből egy hektárba zöldtrágyának, és mennyibe kerül?
Válasz #175. hozzászólásra
olajretek és lesz vetőmag ha érdekel.
Sziasztok!
Gondoltam előrehozom, mert az AKG-nak kell zöldtrágyázni.
Ki mit használ, mi vált be, vetőmag lesz-e stb.?
Válasz #171. hozzászólásra



Válasz #170. hozzászólásra
én már régóta kerülöm a szántást. Nem egy haladós dolog, a fogyasztás viszont nagy. A lazítás kedvezőbb talajállapotot és kedvezőbb eredményez, kedvezőbb fogyasztással. Ha olyan lazítót szerzel be, ami 45 cm-es késosztású(pl Gaspardo), akkor az sekélyebben is jól dolgozik. Így, ha nehézkultid nincs, ezzel a lazítóval meg tudod oldani a talajmunkát.
Válasz #171. hozzászólásra
???
Gondolom te tudod mit beszélsz... Nem is ebben kételkedek. Inkább mi hogy valósítanánk meg , pláne úgy hogy nehéz kultink sincs még
Válasz #170. hozzászólásra




ez elég egyszerű, szerintem megvan a számom, vagy az e-mail címem, és ha elolvadt a hó, megbeszélünk egy időpontot, eljössz, és mutatok mindenféle talajtípuson kukoricatarlót...
Válasz #169. hozzászólásra
Kétlem hogy egy nehézkulti eltüntetné...
Különben ezért kezdem megutálni a szántást és kezdem kapizsgálni amit Feco hirdet...
Ugyanakkor a kukorica tarlót fingom nincs hogy dolgoznánk le nálunk ezeken az olyankor szarrá taposott kemény gancás földeken szántás nélkül...
Válasz #168. hozzászólásra
Kijártam ezt az iskolát én is
Válasz #166. hozzászólásra
Ebben igazad van , mi eddig minden ebaxott földünket, egy rosszul időzített tavaszi melóval csináltuk... Van olyan aminek évekig érezni a hatásait...
Válasz #165. hozzászólásra

OK . Ezért nem kell elkapkodni , dec közepe is jó lenne... Mi szeretünk éjszakás műszakba dolgozni , akkor általában hidegebb is van , olvasztó napfény nélkül ugye...
Válasz #165. hozzászólásra
Érdekes téma ez a korai művelés,szerintem tavasszal csak 1 szer lehet elbaxni a földet javítási lehetőseg utána már csak jövőre lesz.Erre oda kell figyelni főleg tömörödésre érzékeny talajokon.Ugyanakkor pl tumés v.rapidos vetésnél ha van elég sebesség akkor a talajtömörítés sokkal kisebb mint amire a gép tömege miatt az ember számítana.
nekem legalábbis ez a tapasztalatom
Válasz #161. hozzászólásra
Nem olvastam elég figyelmesen,kora tavaszi fagyokra gondoltam.A tél eleji művelésnél tényleg nem gond a nedvességveszteség. Itt a művelés lehetőségével lenne gond. Szerintem nagyon sikamlós dolog ez az első fagyon művelés.legtöbbször csak reggel egy pár óra van arra, hogy ki lehessen ezt használni.
Válasz #163. hozzászólásra
A jó puding nem rossz
Válasz #162. hozzászólásra

és ugye akkor a pudingot is kétszer?
Válasz #160. hozzászólásra

Akkor meg duplán megér 1 próbát
Válasz #157. hozzászólásra

De még mindig kevesebbel , mintha hagynánk simán a tetején elszáradni.... Elsősorban a tápanyag megőrzés volna fontos , nem csak a nedvesség ősz-tél tájékán...
A vetőgép még általában legtöbb helyen probléma , nem minden háznál van még a mulcsra kevésbé érzékeny NO TILL vetőgép.
Válasz #158. hozzászólásra

Értsd jól , az első gépet megtartó fagyon...
Válasz #155. hozzászólásra
Lehet, hogy igazad van de nem egészen értem.PL kötött talajon száraz tavaszon, hogy oldódik fel a tavasszal kiszórt P,K tartalmú műtrágya?
Nekem az az elvem, hogy a tápanyagnak minnél mélyebben kell lennie, mert a növény a gyökereivel azt a talajréteget szövi át a legsűrűbben ahol a legtöbb tápanygot találja.
Nyilván ez szántásos alapművelésnél igazán érdekes,de ez egy másik téma.
Válasz #156. hozzászólásra
Lehet, hogy müködne,lehet hogy nem,mert az első fagyokkor még a talaj elég süppedős meg ragadós, lenne mit pucolni a földszélén a gépről. De mindenképp a pudding próbája az evés
Válasz #156. hozzászólásra
Az biztos ,hogy nedvesség veszteséggel járna, illetve a "tiszta terep" probléma vetőgép függő, ha van megfelelő gép nincs gond a szervesanyag tömeggel.
Válasz #146. hozzászólásra
és csak hogy egy kicsit mindenkinek igaza legyen ... Mi volna ha mondjuk úgy a tél elején az első fagyok alkalmával sekélyen , fagyon egy Carrier-el bedolgoznánk a zöldtrágyát ? Nem veszne el semmi , viszonylag tiszta terepet kapnánk , és volna ideje vetésig vissza ülepedni ennek a mulcsos rétegnek is...
Vélemény?
Válasz #154. hozzászólásra
mondjuk mi klasszikus alaptrágyákat nem használunk, csak gyorsan oldódó Yara és Timac komplexeket...
Nagyon egyszerű magyarázata van, azt táplálom, amit termelek, nem pedig össze vissza....
Válasz #139. hozzászólásra
Én is gondolkodtam már hasonló technológián,de itt az a bökkenő, hogy ha a zöldtrágyát nem dolgozod be a talajba hogyan fog a főnövény számára kiszórt alapműtrágya a gyökérzónába jutni? Ki lehet szórni,zöldtrágya vetés előtt,ha az alapművelés is akkor történik,de Augusztusban nehezen jön minden össze.
Utána már csak a felszínre mehet aminek semmi értelme mert az ott is marad,vagy vetőgéppel de az sem jó megoldás.
Válasz #151. hozzászólásra
a levegőztetés hatására asszem az aerob bacik a humuszt bontják fel co2-re és mittomén mire.
Válasz #151. hozzászólásra
szántásnál is nagy mennyiségű szén jut a légkörbe, co2 formájában.
Válasz #149. hozzászólásra
A szén csak oxidáció útján juthat a levegőbe,azt pedig égésnek nevezik,
szerintem kizárt a szén elillanása
Válasz #149. hozzászólásra
A C szerintem biztosan nem távozik, mert az a növény szerkezeti alkotóeleme. A P és a K szintén legnagyobb részt megmarad. A N viszont kérdéses. ha valaki megnézi, hogy milyen növény egy olajretek, feltételezhető, hogy a répához hasonlóan működik. Akkor pedig a N-t cukor formájában a gyökerében halmozza fel, így nem hiszem, hogy az is elveszne...
de ugyanebben a topicban korábban már volt erről vita....
Válasz #147. hozzászólásra
és a szén? Nem távozik co2 formájában? Ez is lényeges!!!! Mert akkor oda a szervesanyag-gyarapítás.
Válasz #147. hozzászólásra
sztem nem. Van egy tavalyi Agrofórum szám, amiben a szárba szökkent mustár kb 150 cm magasan fagyott el. Nah ott és azt tavasszal sekélyen bekavarják a talajba, és tárcsás vetőgéppel vetnek bele. Azt írja h igazi klímakár-csökkentő technológia. De azt is írja, h nem is muszáj bekavarni. AMúgy van ahol a még zöld és élő növényzettel dúsan borított talajba vetnek. Ha ott nincs gond a vetéssel, ennél az olajreteknél sem lehet.
Válasz #146. hozzászólásra
A P,K az marad,ne az N az már a múlté
Nem galibázik vetéskor az esetleges szármaradvány?
Válasz #145. hozzászólásra
a nagy kérdés itt az, hogy a megszáradt zöldtrágya növényből "elillan"-é a N, P, K illetve a szén(C). Mert ha nem, akkor nem kell zölden bedolgozni. A zöldtrágya hátránya, hogy vizet párologtat, szárítja a talajt.
Válasz #144. hozzászólásra
Legyen igazad,de szerintem a 35-40 cm-es zöldtömeget vétek hagyni elporladni.
A mulcsbavetéssel viszont nincs tapasztalatom
Válasz #143. hozzászólásra
áh, nem egészen! Ott van még a nagy tömegű gyökérzet, meg majd a fent maradt részek is bekerülnek a talajba.
Válasz #142. hozzászólásra
az lehet,csak épp a zöldtrágyázás poénját ütöd agyon
Válasz #139. hozzászólásra





király!!!!!!!! Ebbe nagyon is jó ha vetsz! szálljunk szembe az aszállyal!!!
Válasz #140. hozzászólásra

Hagyjad ezek mán nagykulá(ko)k.
Má csak a mulcs mega mulcs mega mulcs........
Magyarul MEGAMULCS!
Válasz #139. hozzászólásra

Ha beszántottad volna szerintem jobban jársz
Ma gondoltam egyet, és kimentem megnézni az egyik zöldtrágyával vetett földemet:




emlékeztetőnek, ilyen volt kb. 1 hónapja:
Ekkor kb. 30-40 cm magas volt, üde, lédús, sűrű. Még gyalogolni is nehéz volt benne, nem hogy abba vessen az ember.
Ezzel szemben, ma még mielőtt elkezdett volna havazni kimentem, és a következő képekkel találtam szembe magamat:
Most már semmi kétségem afelől, hogy ez a helyes irány: simán lehet bele vetni, még szerintem korai növényeket is, de kukoricát, és napraforgót pedig abszolút könnyen...
Válasz #137. hozzászólásra
most elolvastam a 113 as hozzászólást kis területen nyomom kézzel vetek de nincs trágya a közelben azért akarok zöldtrágyázni itt nincsenek gépek csak eke meg elmunkáló meg sorközművelő
Válasz #136. hozzászólásra
ha visszaolvasol, lentebb volt egy felvetésem, azt leszámítva kicsi az esély...
szóval kukorica UTÁN milyen zöld trágyát?

Válasz #134. hozzászólásra
Ennek nem.