Válasz Berkó_ #11657. hozzászólásáraAz ottani viszonyokat nem ismerve, nehéz bármilyen jó tanácsot is adni. Ami viszont nagy általánosságban kijelenthető, és ezt Szanberg is megjegyezte már nem egyszer, hogy pont a napraforgó az a növény, ami egy szépen megkelt talajt hagy maga után, amibe akár direkt is bátran merne vetni. Na most ez az állapot leszámítva a tartós vízborítást, nem igazán fog leromlani tavaszra sem. A képeket elnézve, ahol ilyen mértékű átnedvesedés tapasztalható, ott vagy megvárja a fagyokat, ha mindenáron művelni akar, vagy megvárja a tavaszt, és akkor akár egy grúber, de még egy rt is elég lehet a kukoricának. Elég tiszta állomány látható a képeken, én személy szerint ha ez az én területemen lenne, én már csak tavasszal adnék neki egy sor rt, és vetném a kukoricát. Bár én csak fordítva szoktam, napra után nagyon ritkán, egy-két egyedi esetben megy kukorica.
Válasz Berkó_ #11657. hozzászólásáraNekem volt ugyanilyen felállás, annyi, hogy levolt zúzva róla a napraforgó szár. Fagyon megtépettem a fralazzal, elég jól átmozgatta a pályát ,tavasszal pedig sikerült egy sorral jó talajt készíteni amikor megpirúlt a teteje.
Jó kukorica lett utána.
Az ilyen mancsolásnak semmi értelme, várni kell a jó időre és akkor lépni
Válasz cimbike. #11656. hozzászólásáraAkartam is kérdezni, hogy egyáltalán ilyen talajnál mit lehetne csinálni, és mikor, hogy jövőre mondjuk kukoricát lehessen vetni bele?
Válasz 4964 #11655. hozzászólásáraA hengert ki tudtuk emelni, szinte minden is érte a talajt. A tárcsát is kiemeltuk, de igy is bedúrt. Nem tudom, hogy egy terranozasnak is lenne-e értelme most. De amúgy nem tudom, hogy van-e jó megoldás ilyen talajra.
Válasz cimbike. #11654. hozzászólásáraIlyenkor előnyösebb egy függesztett gép henger nélkül.
Mi egy 3 méteres terranoval szoktuk csinálni vagy fagyon megtárcsázni.
Tavasszal írtam itt kultivátoros műveléssel kapcsolatban.
Akkor többféle tanácsot kaptam, Fecoé volt a legrészletesebb, ő akkor azt írta, ha ősszel sima felszínt tudok elérni, akkor hagyjam a többit a természetre. Ez alapján az idén a következő lenne:
Szója, napreforgó után egy menetben 40 cm kultivátorral, tavasszal semmi, belevetés és preposzt.
Kukorica után(főleg ahol 10+ tonnás volt) még mindig úgy látom, hogy kell egy sor tárcsa a kultivátorozás előtt(a kultin csak kések, egyengető és henger van), tavasszal ezzel sem csinálnék semmit.
A vetőgépen minden tárcsás, van rajt sortisztító, és az összes tápanyagot ki tudom juttatni, amit tavasszal szánok neki, a többit sorközművelővel tenném.
Jövő héten elkezdem majd teszek fel képeket.
Feco ahol nem striptilleztek, ott nektek hogy áll össze a kép?
A tavaszi műveleteket mindenképp szeretném elhagyni, a taposás és a kiszáradás miatt, de ha úgy látnám hogy kell még valamit bolygatni rajt, akkor természetesen hozzányúlnék.
Mondjuk ott lesz elrontva majd, hogy a búzát meg művelik teljes felületen a strippes táblákon is, nemfog tudni kialakulni az a sávos talajszerkezet, nomeg a többi traktoron 1000-es széles gumik vannak, kombájnokon is melyek nemfognak sorközben járni sosem.... Így mindig lesz taposás, nemlesz 100%-os a technológia
Válasz Pilátus #11643. hozzászólásáraNem messze egy hatalmas nagy vállalkozó JD gépparkjával ráállt a Striptillre, most hozzák meg az 530 lovas hevederes 9000-es JD-t a törzscsuklós 9000-es helyett, mert az előbbi 400 lovas nemnagyon bírta a 12soros Orthmann Striptillert húzni.
A repcéjük gyönyörű ezzel a technológiával! Fullos JD 12soros vetőgéppel szemenként elvetve. Mint a mese. Ja igen, 12soros orthmann sorközművelő, 8430-ason keskeny ápolókerék ikrezés, nagyon ámerika.
Kíváncsi leszek mit mutat majd kukorica után mikor sok a szártömeg, de szerintem ha a gyomírtást bírják majd jól csinálni akkor fain lesz ez a technika. Alap műtrágya letéve gyökérzónához ésatöbbi...
Válasz 4964 #11637. hozzászólásáraA lazítozás elég rázos a vegyszerezőnek, tárcsázni meg nem nagyon szoktuk tudni még tavasszal se. Az rt bedur középen a nehéz tárcsa me döngöl piszokul.
Válasz cimbike. #11636. hozzászólásáraTerradig nem szokott bedurni nekünk. Mi a tavaszi elmunkálástol féltünk hogy a borona majd eltömődik vagy dudvás marad a sok egyenetlenség miatt.
Válasz GREVEN #11632. hozzászólásáraJobb lett volna meglazítózni ezt még szárazon.
Aztán ha kigazosodik akkor kapott volna egy tárcsát ha még mindíg száraz.
Ha meg az van ami most akkor meg esetleg 4 liter totált.
Minden éven tanul az ember. Pont elég ősszel a vetés meg az aratás és a kukoricák utáni talajmunka.
Válasz GREVEN #11634. hozzászólásáraKukorica alá en az ilyen talajt először terradiggel próbáltam, eső elott. Bedúrt. Azután Fralazzal, az jó volt. Most is azzal fogom folytatni. Utána elég egy borona es vethető.
Válasz GREVEN #11634. hozzászólásáraKukorica alá en az ilyen talajt először terradiggel próbáltam, eső elott. Bedúrt. Azután Fralazzal, az jó volt. Most is azzal fogom folytatni. Utána elég egy borona es vethető.
Megpezsdítve kicsit ezt a topicot a kérdésem a következő lenne.
Milyen eszköz lenne ideális az ilyen borítottságú, gyurma állagú talaj normális mélyművelésére?
Búza aratást követően kapott 1 sor rövidtárcsát.
Eső hiány miatt jo sokára zöldült ki.
Augusztus végén meg nem mertük még megcsinálni lazítóval mert féltünk hogy kizöldül ha sokára jönnek be a hidegek.
Azóta ilyen szép lett benne a dudva meg az árvakelés, most meg nem szikkad, ezért meg birizgáltuk tárcsával meg gruberral sekélyen.
Érdekesség, hogy tavaly ősszel nem tudtuk levágni egy részéről a naprát, oda nem lett búza se vetve értelem szerűen mert állt rajta víz. Egész idei évben kapott egy sor nehéz tárcsát nyár közepén, meg egy sor rövidtárcsát búza aratás után. A vetetlen részeken most áll a víz, egy métert nem lehet menni, a bevetett részeken meg a mély laposokban is semmi híre a víznek. Ez mitől lehetséges?
Ez meg egy kis reggeli gyönyör. Pont körülöttem kitisztult a köd.
A 90 es években burgonya után, szántás nélkül volt már kukoricám.
Azóta nem csináltam szántás nélkül, csak tavaly. A tavalyi eredmény 2,8 hektárról kései vetéssel, 150 q.
No nem hektáronként, hanem az összesről.
A szomszédnak meg 120 q/ha kukorica volt.
Az idén a szomszédnak fele kukorica lesz, nekem meg a szója eddig szép.
De majd ha bekerül a tárolóba, akkor értékelem a termesztést.
A képen (szója) úgy látszik, hogy gyomos, de az csak a látszat.
Javaslom próbaként 1 ha szántsál, és meglátod, hogy melyik lett jobb.
Tritikálé alá is dolgoztam grúberrel a héten. Nagy dilemmában voltam, ugyanis felhozott ökölnyi nhol nagyobb darabokat amit a henger nem vert szét. Azért nem mert tavalyi búzatarlót idén februárban enyhe fagyon de inkább mancsban szántottuk ki vagy 15centin szerintem, néhol mélyebben talán. Aztán a megtaposott elkent talajszelvény meg ottvolt alul, tömörödött eketalp téma. Azt szakította át a vídiás orrcsúcs abból jött fel. Amúgy jó földje lett volna, de ezek a darabok elrontották most. Viszont ha nem szakítom át akkor szerintem bajos lett volna. Múltkori nagy esőkor is a felső 10centi amit átvágott a tárcsa hántáskor az megfolyt ezen a tömörödött levegőtlen keményre szikkadt szelvényen, ráadásul a tavalyi szalma ottvan benne bántatlanul. Így most, hogy felkerül remélem megázik majd és megomlik aztán rövidtárcsával majd adok neki, de szerintem mindenképpen jobb, hogy feljött ebből a mocsokból mert felül majdcsak ad neki az idő meg a vas. Még vagy két hétig tudok várni tritikálé vetésével addig majdcsak alakul
Tritikálé alá is dolgoztam grúberrel a héten. Nagy dilemmában voltam, ugyanis felhozott ökölnyi nhol nagyobb darabokat amit a henger nem vert szét. Azért nem mert tavalyi búzatarlót idén februárban enyhe fagyon de inkább mancsban szántottuk ki vagy 15centin szerintem, néhol mélyebben talán. Aztán a megtaposott elkent talajszelvény meg ottvolt alul, tömörödött eketalp téma. Azt szakította át a vídiás orrcsúcs abból jött fel. Amúgy jó földje lett volna, de ezek a darabok elrontották most. Viszont ha nem szakítom át akkor szerintem bajos lett volna. Múltkori nagy esőkor is a felső 10centi amit átvágott a tárcsa hántáskor az megfolyt ezen a tömörödött levegőtlen keményre szikkadt szelvényen, ráadásul a tavalyi szalma ottvan benne bántatlanul. Így most, hogy felkerül remélem megázik majd és megomlik aztán rövidtárcsával majd adok neki, de szerintem mindenképpen jobb, hogy feljött ebből a mocsokból mert felül majdcsak ad neki az idő meg a vas. Még vagy két hétig tudok várni tritikálé vetésével addig majdcsak alakul
Válasz GREVEN #11627. hozzászólásáraSzerintem már meglehet kezdeni a szántásokat. Érezni, hogy jön az őszi idő. Reggel hűvösebb van, igaz mostanság nappal 34fokok voltak meg ilyenek, de már az is lejjebb adja(mire aratni kell makukát,szóját...)
Én egy rakás hántott tarlót meglazítóztam, annyi, hogy ha végeztünk a vetésekkel egy sor grubbert ráhúzatok majd, mert nekünk Fralaz van, nem bolygatja a feltalajt nagyon, aztán megakarom kicsit vakarni. Lehet a hengert is leveszem a grúberről, főleg ha már nedveskésebb lesz őszre a főd, hanntos darabos úgysem lesz, de egy kicsit ha göröngyösebb nembaj tavaszig a tél úgyis elsimítja majd.
Most vagy 100hektár gabona tarlót nem fogok szántani, kukorica fog beléjük kerülni. Nem volt nagy szalma, azt is jól levágtam, tök jó a talaj állapota, tavasszal megy rá műtrágya és egy sor művelés majd, semmi több.
-szabad már most őszi mélyművelést csinálni kötött talajon?
Tavaly ősszel a sárba örültünk már egy sekély grúberezésnek is búza alá. Aratás után kapott egy sor rt-t. A mostani esőkkel szépen kizöldült.
Lazítani szeretnénk majd, csak félünk hogy nem-e kizöldül még a tél beálltáig.
De félünk attól is, hogy összeszalad az aratás, búza alá dolgozás, vetés és a mély művelés,plusz neme a csapadék kibabrál velünk és ragadni fog.
Válasz szanberg #11623. hozzászólásáraMestőr repcét akarsz termőni, nem ződtrágyát ménem a monosemet heggeszted a lazító után? Nem lehet azt összetóni késtávolságra?
Még a beszédhibás parasztok is vetőgéppel próbákoznak(a saját fejlesztísekné), nem fűmagszóróva hehe.:https://www.youtube.com/watch?v=K1RI_cv7Xkk
Amit én most lazítok abba pl símán kuuvajól működne. Kis eső után nehéz IH tárcsa úszóba, majd rá a rövidtárcsa. Ez utóbbi aprózta meg lezárta a hengerével, majd megázott és jól beérett alatta a pálya. Szalma alig maradt, tök jó a flaszter.
Erre húzzuk a lazítót és nemhoz fel semmi röget viszont szépen hullámzik és omlik apróra a talaj a kések között.
Én úgy szeretném ezt, hogy a 3méteres Fralazon ugye 5késem van tavaly óta, megvettem rá a plussz két tartót meg kést.
Én a késnyomba szóratnám. Miért? Azért mert régebben mikor lazítóztam és zöldtrágyának repcét szórtunk a földre majd bekapartuk véknyan a rövidtárcsával azt tapasztaltam, hogy ami a lazító kés nyomokba pergett szem ollyan erős vastag györéknyakat fejlesztett az őszön mint a mese! A gyökere ollyan mélyre szaladt mint sehogy máshogy nemtud. A kések közötti részeken szemmel láthatóan gyengébb volt az állomány, akkor még 90centis késosztás volt 3késsel.
Amit én plussz rápakolnék talán az olyan lenne mint a striptillen van, mikor a kés után két yetter derejeszaggató futna párhuzamosan a késnyommal annak a két oldalán. Ez kicsit elművelné a késnyomot, talán összébb is zárná majd erre hullana a repcemag a henger elé közvetlen. Tökéletes lenne!
Nyílván nem mindig, de ha jól csinálod akkor kiadhatja azt minden esztendő.
Az a baj a simbás cuccal, hogy nagyon felvakarja a pályát, abból nyílván nemlesz semmi jó. Olyan kell ahol lent marad aminek lent kell fent meg az elődolgozott pályát a henger aprómorzsázza maga alatt a magokkal.
Válasz 4964 #11621. hozzászólásáraEloszor is a 8300 szenvedett 2,5 meteres munkaszelesseggel. A nagyobb gepek meg nem tudták felvenni. Aztan amikor meglattam h milyen munkat csinal a tarlohantott talajon, akkor visszapakoltam a kocsiba a kws-es magot es inkabb fogott magot tettem a gépbe. Annyira nem hittem el h abbol ki fog kelni barmi is. Pedig en azert csinalok erdekes repce veteseket!! Vetés után kapott vagY 150 mm esot. Lehet h ez volt a baj, nem tudom. De nehgymar az is baja lehyen a magnak h sok esőt kap.
Válasz szanberg #11615. hozzászólásáraÉn is valami hasonlóval szeretnék a jövőben repcét vetni.
8 sor pont jó lenne a 3 méterre.
3 méteres horsch terranora tenném vagy egy 4 késes mw ferdekéses lazítóra.
A terranon dd henger van a lazítón meg tüskés.
Nem tudom melyik lenne a jobb.
A henger elé vagy után kellene szórni a magot?
Szigorúan csak eső előtt vetnék ezzel a módszerrel.
Magtakaró pálcákat érdemes lenne tenni a henger után?
Azért gondolkodok ilyen módszeren mert a mély földek így sokkal jobban elinnák a vizet mint ha össze vissza van taposva a vetőgéppel meg előtte a magágykészítővel.
Angliában ilyen módszerrel jó repcéket csinálnak.
Kellene nekem egy aprómagvető egység. nem forgótányéros, hanem olyan amivel 5sorba tudok vetni célzottan, valami egyszerű megoldás.
Itt lejjebb a hatzenbichler lazítón van valami ilyesmi, Exaktor van ráírva.
A lényeg, hogy bár idén már nem fogok bele a repcébe pedig épen most lenne neki alkalmas nedvességű talaj, eddigi években általában túl száraz poros vagy röges volt, tavaly meg tocsogott a víztől...errefel most mikor eszem ágába sem jutott a vetése akaratlanul is jók a talajok.
No mindegy. Jövőre ha úgyvan vetek majd, méghozzá lazítóval akarok, hogy a késnyomba pergesse a henger elé a magokat. Előtte jól lehántom a tarlót, majd lazítás előtt mégegy sorral megtárcsázom, hogy az árvakelést kiüssem meg hogy legyen felső puhább réteg, továbbá a műtrágyát is bekell ugye dolgozni. Aztán lazítás sekélyebben, hogy könnyen menjen a gép és még annyit se szaggasson mint amúgy 40centi alatti munkánál. Nomeg egymenetben vetem is a repcét, a lazító leszoruló hengere meg zárja a talajt
Válasz Mf-es #11613. hozzászólásáranem tudom milyen gép szed le 50 hektárt bármiből is... a borsókombájnnak 10-12/nap a max, a csemege talán leszedi a 25-öt de még az is gyanús. 4-5 hektáros táblát is szerződ, az integrátor dolga, hogy annyit kössön, hogy folyamatosan dolgozzon a gép. le akart rázni csak szerintem...
Válasz Tomszi #11610. hozzászólásáraÉn pl most akarok belépni ezek bűvkörèbe. Eddig csak egy kis darabot tudtam öntözni, ezért ott inkább hibridezek. Jövőre már lesznek nagy dobjaim és aggregátorom. Így már többféle képes leszek öntözni. Mi egyébként belvizesek vagyunk, így a belvíz ellen is védekezni kell. Ha mindent nem is tudok vele megoldani, de egy Doni kardanos arokasoval sok helyen megoldom a problémát.
Ha lesz öntözési pályázat, akkor 1 körforgot is szeretnék venni. És akkor jöhet a csemege, borsó, bab, stb. A lényeg h 2szer arassunk.
Válasz Tomszi #11610. hozzászólásárarengeteget fejlődött! Az elmúlt 10 évben legalább 4x volt kifejezetten erre kiírt pályázat, így elég sok Plöeger, Byron és Pixall került termelőkhöz és integrátorokhoz is. Mára eljutottunk oda, hogy úgy tudnak ütemezni, hogy inkább a betakarítógép áll 1-1 napot, vagy ha nagyon összecsúszik kisegítik egymást az integrátorok is.
Mi szerződni legtávolabb Kecskemétre szoktunk (340 km) de ha valamiért nem tudja fogadni a gyár az integrátor szerződi 4-5 helyre, és valahova úgyis megy...
Másodvetés csak oda megy, ahol Lineár van, vagy nagyon komoly Öntözőkapacitás, egyébként inkább fővetést szerződünk, így megy öntözés nélkül is. (legtöbbször... Az idei év xar volt, ha öntöztél, ha nem, csak a korai és a késői ütemek adtak rendes termést, a szezon közepét agyonvágta a hőguta.)
A vetésszerkezetbe nagyon jól beleillik, mivel ütemezett a vtése így kiesik a kukorica- és napraforgóvetésből, ugyanígy félre esik a permetezése is, ugyanez igaz betakarításra, talajmunkára is! Tökéletes eővetemény kalászosoknak és repcének is, és az édeskés szármaradványa nedvesen bedolgozva nagyon jó hatással van a talaj szerkezetére és művelhetőségére is!
Különösen borsó után olyan repce van, mint semmi más után!
Válasz .Feco. #11608. hozzászólásáraFigyelj, nem mindenkinek jön be. Egyrészt már nincs hűtőház a környéken, ill. ami volt az becsukott, lehet hogy lenne messzebb ahova lehetne vinni. Meg utolsó évek rosszul jöttek ki, elcsúsztak a szedéssel aztán felét itthagyták, volt egy aszályos év az öntözőcsatornába meg pont akkor nem adtak vizet. Igazából hagyománya se volt, csak belevágtak a 90-es években, de több mint 10 éve nincs. Mondjuk azóta sokat fejlődött a szedési technika is azt látom. Viszont van cukorrépa, repce, szója, kukorica, gabonák és jól menő állattenyésztés.
Búzának jó elővetemény, a csemege, elég volt utána lazítani.Emlékszem valamikor még a zöld tarlót is leszecskázták a növendéküszőknek, meg hozták vissza a csuhét a siló közé. Zöldborsó után meg ment a másodvetés siló azután meg valamikor még búza.
12444 hozzászólás
Válasz Berkó_ #11657. hozzászólásáraAz ottani viszonyokat nem ismerve, nehéz bármilyen jó tanácsot is adni. Ami viszont nagy általánosságban kijelenthető, és ezt Szanberg is megjegyezte már nem egyszer, hogy pont a napraforgó az a növény, ami egy szépen megkelt talajt hagy maga után, amibe akár direkt is bátran merne vetni. Na most ez az állapot leszámítva a tartós vízborítást, nem igazán fog leromlani tavaszra sem. A képeket elnézve, ahol ilyen mértékű átnedvesedés tapasztalható, ott vagy megvárja a fagyokat, ha mindenáron művelni akar, vagy megvárja a tavaszt, és akkor akár egy grúber, de még egy rt is elég lehet a kukoricának. Elég tiszta állomány látható a képeken, én személy szerint ha ez az én területemen lenne, én már csak tavasszal adnék neki egy sor rt, és vetném a kukoricát. Bár én csak fordítva szoktam, napra után nagyon ritkán, egy-két egyedi esetben megy kukorica.
Válasz Berkó_ #11657. hozzászólásáraNekem volt ugyanilyen felállás, annyi, hogy levolt zúzva róla a napraforgó szár. Fagyon megtépettem a fralazzal, elég jól átmozgatta a pályát ,tavasszal pedig sikerült egy sorral jó talajt készíteni amikor megpirúlt a teteje.
Jó kukorica lett utána.
Az ilyen mancsolásnak semmi értelme, várni kell a jó időre és akkor lépni
Válasz cimbike. #11656. hozzászólásáraAkartam is kérdezni, hogy egyáltalán ilyen talajnál mit lehetne csinálni, és mikor, hogy jövőre mondjuk kukoricát lehessen vetni bele?
Válasz 4964 #11655. hozzászólásáraA hengert ki tudtuk emelni, szinte minden is érte a talajt. A tárcsát is kiemeltuk, de igy is bedúrt. Nem tudom, hogy egy terranozasnak is lenne-e értelme most. De amúgy nem tudom, hogy van-e jó megoldás ilyen talajra.
Válasz cimbike. #11654. hozzászólásáraIlyenkor előnyösebb egy függesztett gép henger nélkül.
Mi egy 3 méteres terranoval szoktuk csinálni vagy fagyon megtárcsázni.
Válasz bobo77 #11653. hozzászólásáraDe mi csináltuk, 1 kör után abbahagytuk.
Válasz cimbike. #11651. hozzászólásáraTalajkimélő megoldás
Ugye ezt nem ti csináljátok?
Válasz *** HM *** #11648. hozzászólásáraMi 7710essel is húztuk. Meg sem erőlteti, csak emelgeti az elejét.
Demo :D
Válasz *** HM *** #11648. hozzászólására6497 egy jó orrsúllyal
Cimbó fogasról mit kell tudni?
Mi a minimum traktor elé?
Sziasztok
Tavasszal írtam itt kultivátoros műveléssel kapcsolatban.
Akkor többféle tanácsot kaptam, Fecoé volt a legrészletesebb, ő akkor azt írta, ha ősszel sima felszínt tudok elérni, akkor hagyjam a többit a természetre. Ez alapján az idén a következő lenne:
Szója, napreforgó után egy menetben 40 cm kultivátorral, tavasszal semmi, belevetés és preposzt.
Kukorica után(főleg ahol 10+ tonnás volt) még mindig úgy látom, hogy kell egy sor tárcsa a kultivátorozás előtt(a kultin csak kések, egyengető és henger van), tavasszal ezzel sem csinálnék semmit.
A vetőgépen minden tárcsás, van rajt sortisztító, és az összes tápanyagot ki tudom juttatni, amit tavasszal szánok neki, a többit sorközművelővel tenném.
Jövő héten elkezdem majd teszek fel képeket.
Feco ahol nem striptilleztek, ott nektek hogy áll össze a kép?
A tavaszi műveleteket mindenképp szeretném elhagyni, a taposás és a kiszáradás miatt, de ha úgy látnám hogy kell még valamit bolygatni rajt, akkor természetesen hozzányúlnék.
Nem lesz elrontva mert nem fognak süllyedezni eke mélységig
Mondjuk ott lesz elrontva majd, hogy a búzát meg művelik teljes felületen a strippes táblákon is, nemfog tudni kialakulni az a sávos talajszerkezet, nomeg a többi traktoron 1000-es széles gumik vannak, kombájnokon is melyek nemfognak sorközben járni sosem.... Így mindig lesz taposás, nemlesz 100%-os a technológia
Válasz Pilátus #11643. hozzászólásáraNem messze egy hatalmas nagy vállalkozó JD gépparkjával ráállt a Striptillre, most hozzák meg az 530 lovas hevederes 9000-es JD-t a törzscsuklós 9000-es helyett, mert az előbbi 400 lovas nemnagyon bírta a 12soros Orthmann Striptillert húzni.
A repcéjük gyönyörű ezzel a technológiával! Fullos JD 12soros vetőgéppel szemenként elvetve. Mint a mese. Ja igen, 12soros orthmann sorközművelő, 8430-ason keskeny ápolókerék ikrezés, nagyon ámerika.
Kíváncsi leszek mit mutat majd kukorica után mikor sok a szártömeg, de szerintem ha a gyomírtást bírják majd jól csinálni akkor fain lesz ez a technika. Alap műtrágya letéve gyökérzónához ésatöbbi...
Válasz szanberg #11630. hozzászólásáraIlyen talajon STRIP TIzL!!
Válasz GREVEN #11641. hozzászólásáraAzt kérdezted h mi lenne az ideális szerszám.
Válasz cimbike. #11640. hozzászólásáraDe Fralaz nincs :S
Válasz GREVEN #11639. hozzászólásáraA fralaz utan elmegy a vegyszerezo!
Válasz 4964 #11637. hozzászólásáraA lazítozás elég rázos a vegyszerezőnek, tárcsázni meg nem nagyon szoktuk tudni még tavasszal se. Az rt bedur középen a nehéz tárcsa me döngöl piszokul.
Válasz cimbike. #11636. hozzászólásáraTerradig nem szokott bedurni nekünk. Mi a tavaszi elmunkálástol féltünk hogy a borona majd eltömődik vagy dudvás marad a sok egyenetlenség miatt.
Válasz GREVEN #11632. hozzászólásáraJobb lett volna meglazítózni ezt még szárazon.
Aztán ha kigazosodik akkor kapott volna egy tárcsát ha még mindíg száraz.
Ha meg az van ami most akkor meg esetleg 4 liter totált.
Minden éven tanul az ember. Pont elég ősszel a vetés meg az aratás és a kukoricák utáni talajmunka.
Válasz GREVEN #11634. hozzászólásáraKukorica alá en az ilyen talajt először terradiggel próbáltam, eső elott. Bedúrt. Azután Fralazzal, az jó volt. Most is azzal fogom folytatni. Utána elég egy borona es vethető.
Válasz GREVEN #11634. hozzászólásáraKukorica alá en az ilyen talajt először terradiggel próbáltam, eső elott. Bedúrt. Azután Fralazzal, az jó volt. Most is azzal fogom folytatni. Utána elég egy borona es vethető.
Válasz cimbike. #11633. hozzászólásárakukorica következik
Válasz GREVEN #11632. hozzászólásáraMit akarsz bele vetni?
Megpezsdítve kicsit ezt a topicot a kérdésem a következő lenne.
Milyen eszköz lenne ideális az ilyen borítottságú, gyurma állagú talaj normális mélyművelésére?
Búza aratást követően kapott 1 sor rövidtárcsát.
Eső hiány miatt jo sokára zöldült ki.
Augusztus végén meg nem mertük még megcsinálni lazítóval mert féltünk hogy kizöldül ha sokára jönnek be a hidegek.
Azóta ilyen szép lett benne a dudva meg az árvakelés, most meg nem szikkad, ezért meg birizgáltuk tárcsával meg gruberral sekélyen.
Érdekesség, hogy tavaly ősszel nem tudtuk levágni egy részéről a naprát, oda nem lett búza se vetve értelem szerűen mert állt rajta víz. Egész idei évben kapott egy sor nehéz tárcsát nyár közepén, meg egy sor rövidtárcsát búza aratás után. A vetetlen részeken most áll a víz, egy métert nem lehet menni, a bevetett részeken meg a mély laposokban is semmi híre a víznek. Ez mitől lehetséges?
Ez meg egy kis reggeli gyönyör. Pont körülöttem kitisztult a köd.
Válasz szanberg #11628. hozzászólására"Most vagy 100hektár gabona tarlót nem fogok szántani, kukorica fog beléjük kerülni."
A 90 es években burgonya után, szántás nélkül volt már kukoricám.
Azóta nem csináltam szántás nélkül, csak tavaly. A tavalyi eredmény 2,8 hektárról kései vetéssel, 150 q.
No nem hektáronként, hanem az összesről.
A szomszédnak meg 120 q/ha kukorica volt.
Az idén a szomszédnak fele kukorica lesz, nekem meg a szója eddig szép.
De majd ha bekerül a tárolóba, akkor értékelem a termesztést.
A képen (szója) úgy látszik, hogy gyomos, de az csak a látszat.
Javaslom próbaként 1 ha szántsál, és meglátod, hogy melyik lett jobb.
Tritikálé alá is dolgoztam grúberrel a héten. Nagy dilemmában voltam, ugyanis felhozott ökölnyi nhol nagyobb darabokat amit a henger nem vert szét. Azért nem mert tavalyi búzatarlót idén februárban enyhe fagyon de inkább mancsban szántottuk ki vagy 15centin szerintem, néhol mélyebben talán. Aztán a megtaposott elkent talajszelvény meg ottvolt alul, tömörödött eketalp téma. Azt szakította át a vídiás orrcsúcs abból jött fel. Amúgy jó földje lett volna, de ezek a darabok elrontották most. Viszont ha nem szakítom át akkor szerintem bajos lett volna. Múltkori nagy esőkor is a felső 10centi amit átvágott a tárcsa hántáskor az megfolyt ezen a tömörödött levegőtlen keményre szikkadt szelvényen, ráadásul a tavalyi szalma ottvan benne bántatlanul. Így most, hogy felkerül remélem megázik majd és megomlik aztán rövidtárcsával majd adok neki, de szerintem mindenképpen jobb, hogy feljött ebből a mocsokból mert felül majdcsak ad neki az idő meg a vas. Még vagy két hétig tudok várni tritikálé vetésével addig majdcsak alakul
Tritikálé alá is dolgoztam grúberrel a héten. Nagy dilemmában voltam, ugyanis felhozott ökölnyi nhol nagyobb darabokat amit a henger nem vert szét. Azért nem mert tavalyi búzatarlót idén februárban enyhe fagyon de inkább mancsban szántottuk ki vagy 15centin szerintem, néhol mélyebben talán. Aztán a megtaposott elkent talajszelvény meg ottvolt alul, tömörödött eketalp téma. Azt szakította át a vídiás orrcsúcs abból jött fel. Amúgy jó földje lett volna, de ezek a darabok elrontották most. Viszont ha nem szakítom át akkor szerintem bajos lett volna. Múltkori nagy esőkor is a felső 10centi amit átvágott a tárcsa hántáskor az megfolyt ezen a tömörödött levegőtlen keményre szikkadt szelvényen, ráadásul a tavalyi szalma ottvan benne bántatlanul. Így most, hogy felkerül remélem megázik majd és megomlik aztán rövidtárcsával majd adok neki, de szerintem mindenképpen jobb, hogy feljött ebből a mocsokból mert felül majdcsak ad neki az idő meg a vas. Még vagy két hétig tudok várni tritikálé vetésével addig majdcsak alakul
Válasz GREVEN #11627. hozzászólásáraSzerintem már meglehet kezdeni a szántásokat. Érezni, hogy jön az őszi idő. Reggel hűvösebb van, igaz mostanság nappal 34fokok voltak meg ilyenek, de már az is lejjebb adja(mire aratni kell makukát,szóját...)
Én egy rakás hántott tarlót meglazítóztam, annyi, hogy ha végeztünk a vetésekkel egy sor grubbert ráhúzatok majd, mert nekünk Fralaz van, nem bolygatja a feltalajt nagyon, aztán megakarom kicsit vakarni. Lehet a hengert is leveszem a grúberről, főleg ha már nedveskésebb lesz őszre a főd, hanntos darabos úgysem lesz, de egy kicsit ha göröngyösebb nembaj tavaszig a tél úgyis elsimítja majd.
Most vagy 100hektár gabona tarlót nem fogok szántani, kukorica fog beléjük kerülni. Nem volt nagy szalma, azt is jól levágtam, tök jó a talaj állapota, tavasszal megy rá műtrágya és egy sor művelés majd, semmi több.
Kérdésem a következő lenne:
-szabad már most őszi mélyművelést csinálni kötött talajon?
Tavaly ősszel a sárba örültünk már egy sekély grúberezésnek is búza alá. Aratás után kapott egy sor rt-t. A mostani esőkkel szépen kizöldült.
Lazítani szeretnénk majd, csak félünk hogy nem-e kizöldül még a tél beálltáig.
De félünk attól is, hogy összeszalad az aratás, búza alá dolgozás, vetés és a mély művelés,plusz neme a csapadék kibabrál velünk és ragadni fog.
Válasz Sötét Paraszt #11625. hozzászólásáraÍgy viszont már működne:
https://www.youtube.com/watch?v=bExW-ZxlZr4
Ehhez RTK sem kell, csak a csatlakozásokat kell figyelni
Válasz szanberg #11623. hozzászólásáraMestőr repcét akarsz termőni, nem ződtrágyát ménem a monosemet heggeszted a lazító után? Nem lehet azt összetóni késtávolságra?
Még a beszédhibás parasztok is vetőgéppel próbákoznak(a saját fejlesztísekné), nem fűmagszóróva hehe.:https://www.youtube.com/watch?v=K1RI_cv7Xkk
A Heva nak láttam egy pár jó megoldását a honlapjukon erre a lazitós repcevetésre....
Amit én most lazítok abba pl símán kuuvajól működne. Kis eső után nehéz IH tárcsa úszóba, majd rá a rövidtárcsa. Ez utóbbi aprózta meg lezárta a hengerével, majd megázott és jól beérett alatta a pálya. Szalma alig maradt, tök jó a flaszter.
Erre húzzuk a lazítót és nemhoz fel semmi röget viszont szépen hullámzik és omlik apróra a talaj a kések között.
Én úgy szeretném ezt, hogy a 3méteres Fralazon ugye 5késem van tavaly óta, megvettem rá a plussz két tartót meg kést.
Én a késnyomba szóratnám. Miért? Azért mert régebben mikor lazítóztam és zöldtrágyának repcét szórtunk a földre majd bekapartuk véknyan a rövidtárcsával azt tapasztaltam, hogy ami a lazító kés nyomokba pergett szem ollyan erős vastag györéknyakat fejlesztett az őszön mint a mese! A gyökere ollyan mélyre szaladt mint sehogy máshogy nemtud. A kések közötti részeken szemmel láthatóan gyengébb volt az állomány, akkor még 90centis késosztás volt 3késsel.
Amit én plussz rápakolnék talán az olyan lenne mint a striptillen van, mikor a kés után két yetter derejeszaggató futna párhuzamosan a késnyommal annak a két oldalán. Ez kicsit elművelné a késnyomot, talán összébb is zárná majd erre hullana a repcemag a henger elé közvetlen. Tökéletes lenne!
Nyílván nem mindig, de ha jól csinálod akkor kiadhatja azt minden esztendő.
Az a baj a simbás cuccal, hogy nagyon felvakarja a pályát, abból nyílván nemlesz semmi jó. Olyan kell ahol lent marad aminek lent kell fent meg az elődolgozott pályát a henger aprómorzsázza maga alatt a magokkal.
Válasz 4964 #11621. hozzászólásáraEloszor is a 8300 szenvedett 2,5 meteres munkaszelesseggel. A nagyobb gepek meg nem tudták felvenni. Aztan amikor meglattam h milyen munkat csinal a tarlohantott talajon, akkor visszapakoltam a kocsiba a kws-es magot es inkabb fogott magot tettem a gépbe. Annyira nem hittem el h abbol ki fog kelni barmi is. Pedig en azert csinalok erdekes repce veteseket!! Vetés után kapott vagY 150 mm esot. Lehet h ez volt a baj, nem tudom. De nehgymar az is baja lehyen a magnak h sok esőt kap.
Válasz cimbike. #11620. hozzászólásáraMi volt a gondja?
Föld tetejére került?
Esőt kapott?
Válasz szanberg #11615. hozzászólásáraTavaly próbáltam ezt a VAlkon géppel, de szinte semmi lett belole.
Válasz otis #11616. hozzászólásáraAgyalok,hogy kipróbálom,hogyan veti a búzát,árpát.
Válasz otis #11616. hozzászólásáraElméletileg holnap érkezik a gyárból.
Válasz szanberg #11615. hozzászólásáraÉn is valami hasonlóval szeretnék a jövőben repcét vetni.
8 sor pont jó lenne a 3 méterre.
3 méteres horsch terranora tenném vagy egy 4 késes mw ferdekéses lazítóra.
A terranon dd henger van a lazítón meg tüskés.
Nem tudom melyik lenne a jobb.
A henger elé vagy után kellene szórni a magot?
Szigorúan csak eső előtt vetnék ezzel a módszerrel.
Magtakaró pálcákat érdemes lenne tenni a henger után?
Azért gondolkodok ilyen módszeren mert a mély földek így sokkal jobban elinnák a vizet mint ha össze vissza van taposva a vetőgéppel meg előtte a magágykészítővel.
Angliában ilyen módszerrel jó repcéket csinálnak.
Válasz szanberg #11615. hozzászólásáraMF-es kolléga ilyet vett, kíváncsian várom a felhasználói tapasztalatait! Ezeket én is többre tartom, mint a röpítőtányérosokat. És árban nincs is úgy elszállva.
http://www.agro-masz.eu/oferta/siewnik-poplonu/SP200
Kellene nekem egy aprómagvető egység. nem forgótányéros, hanem olyan amivel 5sorba tudok vetni célzottan, valami egyszerű megoldás.
Itt lejjebb a hatzenbichler lazítón van valami ilyesmi, Exaktor van ráírva.
A lényeg, hogy bár idén már nem fogok bele a repcébe pedig épen most lenne neki alkalmas nedvességű talaj, eddigi években általában túl száraz poros vagy röges volt, tavaly meg tocsogott a víztől...errefel most mikor eszem ágába sem jutott a vetése akaratlanul is jók a talajok.
No mindegy. Jövőre ha úgyvan vetek majd, méghozzá lazítóval akarok, hogy a késnyomba pergesse a henger elé a magokat. Előtte jól lehántom a tarlót, majd lazítás előtt mégegy sorral megtárcsázom, hogy az árvakelést kiüssem meg hogy legyen felső puhább réteg, továbbá a műtrágyát is bekell ugye dolgozni. Aztán lazítás sekélyebben, hogy könnyen menjen a gép és még annyit se szaggasson mint amúgy 40centi alatti munkánál. Nomeg egymenetben vetem is a repcét, a lazító leszoruló hengere meg zárja a talajt
Válasz Mf-es #11613. hozzászólásáranem tudom milyen gép szed le 50 hektárt bármiből is... a borsókombájnnak 10-12/nap a max, a csemege talán leszedi a 25-öt de még az is gyanús. 4-5 hektáros táblát is szerződ, az integrátor dolga, hogy annyit kössön, hogy folyamatosan dolgozzon a gép. le akart rázni csak szerintem...
Válasz .Feco. #11611. hozzászólásáraEgyszer akartam,a felvásárló azt mondta,minimum 50 ha,mivel egy gép ennyit szed le naponta.Ez változott valamit?
Válasz Tomszi #11610. hozzászólásáraÉn pl most akarok belépni ezek bűvkörèbe. Eddig csak egy kis darabot tudtam öntözni, ezért ott inkább hibridezek. Jövőre már lesznek nagy dobjaim és aggregátorom. Így már többféle képes leszek öntözni. Mi egyébként belvizesek vagyunk, így a belvíz ellen is védekezni kell. Ha mindent nem is tudok vele megoldani, de egy Doni kardanos arokasoval sok helyen megoldom a problémát.
Ha lesz öntözési pályázat, akkor 1 körforgot is szeretnék venni. És akkor jöhet a csemege, borsó, bab, stb. A lényeg h 2szer arassunk.
Válasz Tomszi #11610. hozzászólásárarengeteget fejlődött! Az elmúlt 10 évben legalább 4x volt kifejezetten erre kiírt pályázat, így elég sok Plöeger, Byron és Pixall került termelőkhöz és integrátorokhoz is. Mára eljutottunk oda, hogy úgy tudnak ütemezni, hogy inkább a betakarítógép áll 1-1 napot, vagy ha nagyon összecsúszik kisegítik egymást az integrátorok is.
Mi szerződni legtávolabb Kecskemétre szoktunk (340 km) de ha valamiért nem tudja fogadni a gyár az integrátor szerződi 4-5 helyre, és valahova úgyis megy...
Másodvetés csak oda megy, ahol Lineár van, vagy nagyon komoly Öntözőkapacitás, egyébként inkább fővetést szerződünk, így megy öntözés nélkül is. (legtöbbször... Az idei év xar volt, ha öntöztél, ha nem, csak a korai és a késői ütemek adtak rendes termést, a szezon közepét agyonvágta a hőguta.)
A vetésszerkezetbe nagyon jól beleillik, mivel ütemezett a vtése így kiesik a kukorica- és napraforgóvetésből, ugyanígy félre esik a permetezése is, ugyanez igaz betakarításra, talajmunkára is! Tökéletes eővetemény kalászosoknak és repcének is, és az édeskés szármaradványa nedvesen bedolgozva nagyon jó hatással van a talaj szerkezetére és művelhetőségére is!
Különösen borsó után olyan repce van, mint semmi más után!
Válasz .Feco. #11608. hozzászólásáraFigyelj, nem mindenkinek jön be. Egyrészt már nincs hűtőház a környéken, ill. ami volt az becsukott, lehet hogy lenne messzebb ahova lehetne vinni. Meg utolsó évek rosszul jöttek ki, elcsúsztak a szedéssel aztán felét itthagyták, volt egy aszályos év az öntözőcsatornába meg pont akkor nem adtak vizet. Igazából hagyománya se volt, csak belevágtak a 90-es években, de több mint 10 éve nincs. Mondjuk azóta sokat fejlődött a szedési technika is azt látom. Viszont van cukorrépa, repce, szója, kukorica, gabonák és jól menő állattenyésztés.
Búzának jó elővetemény, a csemege, elég volt utána lazítani.Emlékszem valamikor még a zöld tarlót is leszecskázták a növendéküszőknek, meg hozták vissza a csuhét a siló közé. Zöldborsó után meg ment a másodvetés siló azután meg valamikor még búza.