Szerintem arról szól a történet, hogy bár a bejegyzési kérelemhez szükséges csatolni a bejegyzési engedélyt, de az Inytv. megengedi, hogy a jogosult nyilatkozzon arról, hogy a bejegyzési engedélyt egy későbbi időpontban, max. 6 hónapon belül fogja benyújtani. Ha ebből a határidőből kicsúszik, akkor visszautasítják a kérelmét. Ezt úgy hívják, függő hatályú döntés.
Az ügyvédeteknek - ha erről van szó - illene tudni. De egyébként simán rákérdezhetne a földhivatalba.
Válasz csontii #7769. hozzászólásáraAnnál egészen biztosan jobb, mintha egy szélhámos tenné ezt, aki folyamatosan félrevezeti az itt olvasgatókat.......
Válasz csontii #7764. hozzászólásáraNekem nem tűnik hihetőnek a történet, ilyen nem fordulhat elő, csak ha az eladó hozzájárult. Még az sem lehet, hogy előre aláírta volna a bejegyzésit, mert az az eredeti vevőre szólt volna, mivel nem tudhatta, hogy ki lesz a rájelentkező új vevő... :O Az ügyvédje erre mit mondott, mit tud az ügyről, mit javasolt?
Válasz Nskype #7763. hozzászólásáraBe van , megkapta levélben a földhivatali bejegyzést amit nov. 26-án kelteztek és a borítékon jan. 13-án adtak fel. Tehát még a 30 napos fellebbezési határidőből is kifutottak.
Az eladó mért adta volna az új vevőnek a bejegyzéséhez az aláírását, ha nem kapta meg a vételárat?! -E nélkül pedig nem jegyzi be a földhivatal, nem elég a hatósági jóváhagyás hozzá, itt valaki nem mond igazat szerintem. Vagy kifizette az új vevő és az eladó aláírta neki a hozzájárulást a bejegyzéshez vagy nem?!
Egy földvásárlás során rám jelentkeztek. Az ügyvéd megküldte nekem a hatósági jóváhagyást, hogy nem én vagyok a nyerő. Én ezt tovább küldtem az eladónak. Az eladó visszaadta nekem a vételárat és várta, hogy majd keresi az új vevő. Nem kereste azóta sem. A földhivatal megküldte részére a határozatot mely szerint az új vevőre átírták a földjét. A vevő mai napig nem fizette ki részére a vételárat. Ilyenkor most mi van?
Válasz .Szabi. #7757. hozzászólásáraAz egy éves időtartam jött be pluszba, nem változott egyebekben: a szomszédos földednek a saját településeden kell lenni, a másiknak meg nyilván a szomszéd faluban. Mivel szomszédosak, ez csak úgy lehet, ha a településhatár egyik illetve másik oldalán lévő földekről beszélünk.
Válasz beginneragro #7755. hozzászólásáraEz csak abban az esetben van így, ha a szomszédos földed és a megvenni/bérelni kívánt föld között van a települések határa, azaz, ha a saját még A, a másik már B faluban van. Korábban úgy volt, ahogy írtad, de most már nem. Üdv
Ha földszomszédod akkor helyben lakó szomszédnak minősül,
"b) akinek az életvitelszerű lakáshasználatának helye legalább 3 éve azon a településen van, amely szomszédos az adásvételi, a csere- vagy a haszonbérleti szerződés tárgyát képező föld fekvése szerinti településsel, és a legalább egy éve tulajdonában vagy használatában lévő, az életvitelszerű lakáshasználatának helye szerinti településen fekvő földje szomszédos az adásvételi, a csere- vagy a haszonbérleti szerződés tárgyát képező földdel;"
szóval simán előzi a helyben lakót, hiába más községben lakik.
Válasz Balu21 #7748. hozzászólásáraIgen, tegnap figyelmetlen voltam, már látom. Egyértelmű.
Helyben lakó földművesnek kell lenni, de az állattartó telepje lehet 20km-en belül. Vagyis a helyi földre lesz csak elővásárlási joga ezzel.
Például ha Mucsaröcsögén lakik akkor csak a Mucsaröcsögei földre érvénye, de az állattartó telep lehet 20km-re is.
Válasz Balu21 #7748. hozzászólásáraÁtolvastam még egyszer. Ez a törvény mindig a megvenni/bérelni kívánt föld felől közelít, mikor azt mondja, hogy helyben lakónak kell lenni. Éppen ezért az tűnik valószínűbbnek, hogy, ha "A" településen van a bérbeadó föld, akkor az állattartónak is "A" településen kell helyben laknia, annyi a könnyítés a korábbiakhoz képest, hogy a telepnek nem muszáj helyben lennie, hanem lehet 20 km-en belül is "B" településen.
Ha az lenne, hogy te "B" településen élsz, "B" településen van az állattartó teleped, de a 20 km-en belül lévő "A" településen előzöl minden helyi bérlőt, akkor itt igen hamar kinyílna a bicska az állattartók irányába.
Válasz Isti55 #7749. hozzászólásáraAkkor vagy elobb a rangsorban a B falu gazdajaval szemben, ha legalabb 3 eve Te vagy annak a foldnek a bejegyzett foldhasznaloja.
Minden mas esetben a masik gazda (B falu allattarto) elotted van a rangsorban.
Válasz Balu21 #7748. hozzászólására Akkor még egyszer. ÉN lakom Á faluban az állattartó telep B faluban ahol a bérelendő föld lenne. Milyen elő haszon bérleti jogom van a helyben lakóval szemben.
Válasz Rabó001 #7747. hozzászólásáraVan, aki úgy értelmezi, hogy az állattartó eddig csak helyben lakó lehetett helyben lévő teleppel, mostantól helyben lakó lehet, de a telep lehet 20 km-en belül. Azaz te nem tudsz állattartóként bérelni a mi falunkban, ha a szomszéd faluban van a teleped és a lakóhelyed is.
Így szól a szöveg:
(3) * Az (1) bekezdés a) pontjával megegyező ranghelyen illeti meg előhaszonbérleti jog
a) * az előhaszonbérleti joga gyakorlását megelőzően legalább 3 éve a föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra fekvő településen állattartó telepet üzemeltető helyben lakó földművest
Az a kérdés, hogy az utolsó sorban a "helyben lakó" kitételt a 20 km-en belüli településre (ahol a telep van) érti-e a törvény, vagy a bérelni kívánt föld településén kell helyben lakj.
Válasz Rabó001 #7746. hozzászólásáraBocs, fejből írtam, és nem teljesen jó, az állattartóságot kihagytam.
De most meg is néztem.
A szomszéd faluban lévő állattartó az első helyen van, ha a kritériumoknak megfelel. Ehhez nem kell ÖCSG-nek lennie. Szomszédság nem számít.
Ha kettő ilyen szomszéd faluban lévő állattartó van, akkor az ÖCSG tag van előbbre.
Válasz Isti55 #7744. hozzászólásáraA helyben lakó előbbre van.
Földszomszédságot nem ismer a törvény. Csak helyben lakó szomszéd van. Ha szomszédos a parcella, de nem helyben lakik, akkor rá a 20km-es vonatkozik.
Az ÖCSG tagság egy ranghelyen belül számít. Például egy helyben lakó és egy helyben lakó ÖCSG tag közül az ÖCSG tag van előbbre. De ez mind le van írva a törvényben.
Sziasztok. Kérdezném az új földtörvény szerint milyen elő haszonbérleti joga van az ŐCSG nek a szomszéd faluban egy helyben lakó őstermelővel szemben. Az ŐCSG még föld szomszéd is és állattartó teleppel rendelkezik a szomszéd faluban.
Sziasztok. Kérdezném az új földtörvény szerint milyen elő haszonbérleti joga van az ŐCSG nek a szomszéd faluban egy helyben lakó őstermelővel szemben. Az ŐCSG még föld szomszéd is.
Válasz apuci #7741. hozzászólására Ne siránkozz itt a Bence nagy barátos nem lehet téged itt elhallgattatni nem ma kezdted s nem megsértődni kell .....
Válasz arashan #7740. hozzászólásáraKi szólt hozzád?
Egyébként akinek nem inge nem veszi magára!
De mintha nem csak nekem tűnt volna fel ez a dolog!
Most akkor szaladj az adminhoz és tiltass ki megint!
Ovó néni beszéltek rólam pedig én nem is vagyok olyan!
Válasz apuci #7736. hozzászólására Na a másik sértődött milyen törvényt tettem én fel .... mert nem emlékszem rá ....öregszem írtam már visszább az agarakkal a véleményem ha leírom az az enyém ha nem tetszik ne olvasd
Válasz arashan #7728. hozzászólásáraSok mindent vállal a valódi állattartó, előnnyel is járhat az eladónak/ állattartónak eladni/,hisz adómentességet jelenthet,pld.
Válasz termelo #7729. hozzászólásáraMihály saját maga se tudja hogy mit beszél. De azért püföli a billentyűzetet éjjel-nappal, gyártja a digitális hulladékot.
Válasz termelo #7729. hozzászólásáraHagyjad már miskát,ő mindent össze kever meg mindenbe bele üti az orrát,
vannak nála szöveg értési problémák,közbe meg teszi itt a törvény éjjel nappal,mintha mindenhez értene!
Válasz termelo #7729. hozzászólására Akkor nekem adtál igazat ha vásárolsz 100 borjút akkor vehet x területet s amint a nevedre írták el is adhatod a kutya nem kéri rajtad számon
Csak az állatlétszámnak megfelelő mennyiségű területre jelentkezhet rá feltéve, hogy már 3 éve állattartó és az állatlétszámba a MÁR MEGLÉVŐ területeit is bele kell számolni!
Válasz termelo #7727. hozzászólására Én felőlem azt etet amit akar de ha nincs földje amin termeljen ne vásároljon alapanyagot jószágból mert mit ad neki enni érted ha nem fér sz ólban akkor ne vegyen elébb építsen neki helyet aztán bővítse a létszámot az-az a mai állat tartók kihasználhatják a földtörvény rendeleteit mert nem kell kötelezettséget vállalniuk a kedvezmények fejében
Válasz arashan #7726. hozzászólásáraAz állattartó folyamatosan változó terményeket folyamatosan változó mennyiségben használ ezt viszont 1 gazdaság a szintén változó termésmennyiségek és minőségek végett nem tudja 100-ban lefedni és így nem lesz gazdaságos az előállítás. Pl. malmi búzát, repcét, napraforgót nem adnak állatoknak pl. disznóknak...
Válasz Balu21 #7725. hozzászólására Nos kezdjük már az elején hogyan is tart állatott ha nincs elegendő takarmány termő területe ez nem felelős állat tartás ez olyan mintha elébb megveszi a jószágot aztán kigondolja mennyi hely kell neki mire felnő s tetőt istállót kezd építeni ilyen hülyeség a világon nincs mint nálunk de ezzel lehet szopatni a szomszédot meg harsogni hogy növeld a birtok méretett de ne aprózd el csak 3-4 településen legyen birtokod ja próbáld meg elcserélni lókupec módra egyik biztos jól jár
8925 hozzászólás
Válasz trikolor5 #7774. hozzászólásáraIgaz. Csak bérelhet
Az igaz, hogy termelőszövetkezet nem vehet földet?
Válasz floresta #7772. hozzászólásáraKöszönöm. Erre felhívom a figyelmét.
Válasz csontii #7771. hozzászólásáraMiután rólad van szó......
Szerintem arról szól a történet, hogy bár a bejegyzési kérelemhez szükséges csatolni a bejegyzési engedélyt, de az Inytv. megengedi, hogy a jogosult nyilatkozzon arról, hogy a bejegyzési engedélyt egy későbbi időpontban, max. 6 hónapon belül fogja benyújtani. Ha ebből a határidőből kicsúszik, akkor visszautasítják a kérelmét. Ezt úgy hívják, függő hatályú döntés.
Az ügyvédeteknek - ha erről van szó - illene tudni. De egyébként simán rákérdezhetne a földhivatalba.
Válasz floresta #7770. hozzászólásáraEzt a szélsőséges nézetet ne vedd magadra.
Válasz csontii #7769. hozzászólásáraAnnál egészen biztosan jobb, mintha egy szélhámos tenné ezt, aki folyamatosan félrevezeti az itt olvasgatókat.......
Válasz floresta #7768. hozzászólásáraBiztos vagy benne,hogy az jó lesz nekem?
Válasz csontii #7767. hozzászólásáraJón matyi, és megmondja....
Válasz csontii #7766. hozzászólásáraMármint az eredeti szerződést készítő ügyvéd javasolta.
Válasz Nskype #7765. hozzászólásáraAzt javasolta, hogy jelentse fel a vevő ügyvédjét és a földhivatalt.
Válasz csontii #7764. hozzászólásáraNekem nem tűnik hihetőnek a történet, ilyen nem fordulhat elő, csak ha az eladó hozzájárult. Még az sem lehet, hogy előre aláírta volna a bejegyzésit, mert az az eredeti vevőre szólt volna, mivel nem tudhatta, hogy ki lesz a rájelentkező új vevő... :O Az ügyvédje erre mit mondott, mit tud az ügyről, mit javasolt?
Válasz Nskype #7763. hozzászólásáraBe van , megkapta levélben a földhivatali bejegyzést amit nov. 26-án kelteztek és a borítékon jan. 13-án adtak fel. Tehát még a 30 napos fellebbezési határidőből is kifutottak.
Válasz csontii #7762. hozzászólásáraAkkor nincs is bejegyezve az új tulaj...
Válasz Nskype #7761. hozzászólásáraNincs kifizetve és semmit nem írt alá az eladó. Németországban él, ott senki nem kereste.
Válasz csontii #7759. hozzászólásáraIlyen nem fordulhat elő, ez több sebből vérzik...
Az eladó mért adta volna az új vevőnek a bejegyzéséhez az aláírását, ha nem kapta meg a vételárat?! -E nélkül pedig nem jegyzi be a földhivatal, nem elég a hatósági jóváhagyás hozzá, itt valaki nem mond igazat szerintem. Vagy kifizette az új vevő és az eladó aláírta neki a hozzájárulást a bejegyzéshez vagy nem?!
Válasz csontii #7759. hozzászólásáraÜgyvéd, és jó, nem kókler.
Szerintem elég gyenge volt a szerződésetek jogilag, a vevő meg csibész.
De minél előbb lépjetek, nem volt megadva teljesítési idő a rájelentkezőnek?
A mi szerződéseinkben, 3 munkanap van a teljesítésre megadva az esetleges rájelentkezőnek, ha az idő alatt nem teljesít felmondható a szerződés.
Egy földvásárlás során rám jelentkeztek. Az ügyvéd megküldte nekem a hatósági jóváhagyást, hogy nem én vagyok a nyerő. Én ezt tovább küldtem az eladónak. Az eladó visszaadta nekem a vételárat és várta, hogy majd keresi az új vevő. Nem kereste azóta sem. A földhivatal megküldte részére a határozatot mely szerint az új vevőre átírták a földjét. A vevő mai napig nem fizette ki részére a vételárat. Ilyenkor most mi van?
Válasz .Szabi. #7757. hozzászólásáraAz egy éves időtartam jött be pluszba, nem változott egyebekben: a szomszédos földednek a saját településeden kell lenni, a másiknak meg nyilván a szomszéd faluban. Mivel szomszédosak, ez csak úgy lehet, ha a településhatár egyik illetve másik oldalán lévő földekről beszélünk.
Válasz Balu21 #7756. hozzászólásáraMár nem így van, megváltozott a tv. Lásd: 2013 évi CXXII. tv. 5. paragrafus 9.b.
Válasz beginneragro #7755. hozzászólásáraEz csak abban az esetben van így, ha a szomszédos földed és a megvenni/bérelni kívánt föld között van a települések határa, azaz, ha a saját még A, a másik már B faluban van. Korábban úgy volt, ahogy írtad, de most már nem. Üdv
Ha földszomszédod akkor helyben lakó szomszédnak minősül,
"b) akinek az életvitelszerű lakáshasználatának helye legalább 3 éve azon a településen van, amely szomszédos az adásvételi, a csere- vagy a haszonbérleti szerződés tárgyát képező föld fekvése szerinti településsel, és a legalább egy éve tulajdonában vagy használatában lévő, az életvitelszerű lakáshasználatának helye szerinti településen fekvő földje szomszédos az adásvételi, a csere- vagy a haszonbérleti szerződés tárgyát képező földdel;"
szóval simán előzi a helyben lakót, hiába más községben lakik.
Válasz Balu21 #7748. hozzászólásáraIgen, tegnap figyelmetlen voltam, már látom. Egyértelmű.
Helyben lakó földművesnek kell lenni, de az állattartó telepje lehet 20km-en belül. Vagyis a helyi földre lesz csak elővásárlási joga ezzel.
Például ha Mucsaröcsögén lakik akkor csak a Mucsaröcsögei földre érvénye, de az állattartó telep lehet 20km-re is.
Válasz CirokMan #7750. hozzászólásáraKöszi a megerősítést, szerintem is ez a helyzet. Üdv
Válasz Balu21 #7748. hozzászólásáraÁtolvastam még egyszer. Ez a törvény mindig a megvenni/bérelni kívánt föld felől közelít, mikor azt mondja, hogy helyben lakónak kell lenni. Éppen ezért az tűnik valószínűbbnek, hogy, ha "A" településen van a bérbeadó föld, akkor az állattartónak is "A" településen kell helyben laknia, annyi a könnyítés a korábbiakhoz képest, hogy a telepnek nem muszáj helyben lennie, hanem lehet 20 km-en belül is "B" településen.
Ha az lenne, hogy te "B" településen élsz, "B" településen van az állattartó teleped, de a 20 km-en belül lévő "A" településen előzöl minden helyi bérlőt, akkor itt igen hamar kinyílna a bicska az állattartók irányába.
Válasz Isti55 #7749. hozzászólásáraAkkor vagy elobb a rangsorban a B falu gazdajaval szemben, ha legalabb 3 eve Te vagy annak a foldnek a bejegyzett foldhasznaloja.
Minden mas esetben a masik gazda (B falu allattarto) elotted van a rangsorban.
Válasz Balu21 #7748. hozzászólásáraA bérelni kívánt föld településén kell helyben lakjon.
Válasz Balu21 #7748. hozzászólására Akkor még egyszer. ÉN lakom Á faluban az állattartó telep B faluban ahol a bérelendő föld lenne. Milyen elő haszon bérleti jogom van a helyben lakóval szemben.
Válasz Rabó001 #7747. hozzászólásáraVan, aki úgy értelmezi, hogy az állattartó eddig csak helyben lakó lehetett helyben lévő teleppel, mostantól helyben lakó lehet, de a telep lehet 20 km-en belül. Azaz te nem tudsz állattartóként bérelni a mi falunkban, ha a szomszéd faluban van a teleped és a lakóhelyed is.
Így szól a szöveg:
(3) * Az (1) bekezdés a) pontjával megegyező ranghelyen illeti meg előhaszonbérleti jog
a) * az előhaszonbérleti joga gyakorlását megelőzően legalább 3 éve a föld fekvése szerinti település közigazgatási határától közúton vagy közforgalom elől el nem zárt magánúton legfeljebb 20 km távolságra fekvő településen állattartó telepet üzemeltető helyben lakó földművest
Az a kérdés, hogy az utolsó sorban a "helyben lakó" kitételt a 20 km-en belüli településre (ahol a telep van) érti-e a törvény, vagy a bérelni kívánt föld településén kell helyben lakj.
Nekem nem egyértelmű.
Válasz Rabó001 #7746. hozzászólásáraBocs, fejből írtam, és nem teljesen jó, az állattartóságot kihagytam.
De most meg is néztem.
A szomszéd faluban lévő állattartó az első helyen van, ha a kritériumoknak megfelel. Ehhez nem kell ÖCSG-nek lennie. Szomszédság nem számít.
Ha kettő ilyen szomszéd faluban lévő állattartó van, akkor az ÖCSG tag van előbbre.
Válasz Isti55 #7744. hozzászólásáraA helyben lakó előbbre van.
Földszomszédságot nem ismer a törvény. Csak helyben lakó szomszéd van. Ha szomszédos a parcella, de nem helyben lakik, akkor rá a 20km-es vonatkozik.
Az ÖCSG tagság egy ranghelyen belül számít. Például egy helyben lakó és egy helyben lakó ÖCSG tag közül az ÖCSG tag van előbbre. De ez mind le van írva a törvényben.
Válasz Isti55 #7744. hozzászólásáraHa már egy éve a tulajdona akkor helyben lakó szomszédnak minősül, így előtte van a helyben lakónak.
Sziasztok. Kérdezném az új földtörvény szerint milyen elő haszonbérleti joga van az ŐCSG nek a szomszéd faluban egy helyben lakó őstermelővel szemben. Az ŐCSG még föld szomszéd is és állattartó teleppel rendelkezik a szomszéd faluban.
Sziasztok. Kérdezném az új földtörvény szerint milyen elő haszonbérleti joga van az ŐCSG nek a szomszéd faluban egy helyben lakó őstermelővel szemben. Az ŐCSG még föld szomszéd is.
Válasz apuci #7741. hozzászólására Ne siránkozz itt a Bence nagy barátos nem lehet téged itt elhallgattatni nem ma kezdted s nem megsértődni kell
.....
Válasz arashan #7740. hozzászólásáraKi szólt hozzád?



Egyébként akinek nem inge nem veszi magára!
De mintha nem csak nekem tűnt volna fel ez a dolog!
Most akkor szaladj az adminhoz és tiltass ki megint!
Ovó néni beszéltek rólam pedig én nem is vagyok olyan!
Válasz apuci #7736. hozzászólására Na a másik sértődött milyen törvényt tettem én fel .... mert nem emlékszem rá ....öregszem írtam már visszább az agarakkal a véleményem ha leírom az az enyém ha nem tetszik ne olvasd


Válasz Rabó001 #7737. hozzászólására S vajon kíváncsi volt valaki a tanár úr véleményére????

Válasz arashan #7728. hozzászólásáraSok mindent vállal a valódi állattartó, előnnyel is járhat az eladónak/ állattartónak eladni/,hisz adómentességet jelenthet,pld.
Válasz termelo #7729. hozzászólásáraMihály saját maga se tudja hogy mit beszél. De azért püföli a billentyűzetet éjjel-nappal, gyártja a digitális hulladékot.
Válasz termelo #7729. hozzászólásáraHagyjad már miskát,ő mindent össze kever meg mindenbe bele üti az orrát,

vannak nála szöveg értési problémák,közbe meg teszi itt a törvény éjjel nappal,mintha mindenhez értene!
Válasz arashan #7734. hozzászólásáraKöszönöm!

Én is tudom de ha leírom megköveznek
Válasz termelo #7732. hozzászólására Egészségedre mások másképp oldják meg kiskapu sajnos mindig van

Válasz Sz Zs #7731. hozzászólásáraAz aa, pont és az ab, pont
az a, pont alábontása
nem megengedőbb hanem szigorúbb besorolást eredményez neki köszönhetően nem jelentkezhet szántóra:
ló, szamár, öszvér, juh, kecske vagy méh tartója.
Válasz arashan #7730. hozzászólásáraIgen!

Tartod a 100 borjút 3 évig aztán megveszed a földet.
Utána eladáskor befizeted a 4%-ot, kifüggesztéskor meg az veszi meg akit megelőztél és alapból megvette volna.
Ez igen, ez biznisz
Válasz arashan #7728. hozzászólásáraÉs aki legeltet?
Válasz termelo #7729. hozzászólására Akkor nekem adtál igazat ha vásárolsz 100 borjút akkor vehet x területet s amint a nevedre írták el is adhatod a kutya nem kéri rajtad számon

Válasz arashan #7728. hozzászólásáraMiről beszélsz?
Csak az állatlétszámnak megfelelő mennyiségű területre jelentkezhet rá feltéve, hogy már 3 éve állattartó és az állatlétszámba a MÁR MEGLÉVŐ területeit is bele kell számolni!
Válasz termelo #7727. hozzászólására Én felőlem azt etet amit akar de ha nincs földje amin termeljen ne vásároljon alapanyagot jószágból mert mit ad neki enni érted ha nem fér sz ólban akkor ne vegyen elébb építsen neki helyet aztán bővítse a létszámot az-az a mai állat tartók kihasználhatják a földtörvény rendeleteit mert nem kell kötelezettséget vállalniuk a kedvezmények fejében

Válasz arashan #7726. hozzászólásáraAz állattartó folyamatosan változó terményeket folyamatosan változó mennyiségben használ ezt viszont 1 gazdaság a szintén változó termésmennyiségek és minőségek végett nem tudja 100-ban lefedni és így nem lesz gazdaságos az előállítás. Pl. malmi búzát, repcét, napraforgót nem adnak állatoknak pl. disznóknak...
Válasz Balu21 #7725. hozzászólására Nos kezdjük már az elején hogyan is tart állatott ha nincs elegendő takarmány termő területe ez nem felelős állat tartás ez olyan mintha elébb megveszi a jószágot aztán kigondolja mennyi hely kell neki mire felnő s tetőt istállót kezd építeni ilyen hülyeség a világon nincs mint nálunk de ezzel lehet szopatni a szomszédot meg harsogni hogy növeld a birtok méretett de ne aprózd el csak 3-4 településen legyen birtokod ja próbáld meg elcserélni lókupec módra egyik biztos jól jár

